Egy szakítás kellett ahhoz, hogy igazán éljek!

 – Kérdezhetek? – Kicsit bátortalan voltam. Nagyjából 10 éve nem láttuk egymást, ezért morbid volt, hogy egyből a volt szerelméről akarom faggatni. De annyira kíváncsi voltam, annyira érdekelt, hogy egy ekkora törésen hogyan tudott túljutni, hogy nem tudtam befogni a számat.

Ez a férfi egy régi barátom, akivel mostanában már csak a Facebookon tartottam a kapcsolatot, legfőképp csak lájkok formájában. Aztán egy véletlen folytán összefutottunk a Deákon, meghívott egy kávéra, és most felszabadultan meséli nekem élete egyik legszomorúbb, mégis legszebb történetét.

A rövid sztori: szerelmesek lettek egymásba egy lánnyal, ő dolgozott, mindent megtett, lett közös lakás, eljegyzés, öröm és boldogság. Aztán mennyből a pokolba zuhant: megtudta, hogy a nő megcsalta.

Tipikus 21. századi “mese”. Van ilyen, sokan átélték, és sokan át is fogják. 

De engem nem ez érdekelt. Nem az érdekelt, hogyan törték össze a szívét, hiszen ez így vagy úgy mindenkivel megtörtént már. Valaki megcsalt, vagy szimplán elhagyott, esetleg rájöttél, hogy nem őt keresed, vagy ő nem téged keres… Átmentünk rajta mindannyian.

Ami érdekelt: mennyi idő volt feldolgozni a szakítást, és hogyan sikerült? Minden gondolatom e körül forgott, mert nekem is összetörték a pici szívem. Láttam rajta, hogy már kiegyensúlyozott lelkiállapotban van, de a válaszára egyáltalán nem számítottam.

 – Három értelmetlen szexkapcsolatomba, fél év alkoholba és egy tucat drogos élményembe került, mire feldolgoztam a történteket. 

FORRÁS: UNSPLASH

 – Drog? – kérdeztem meghökkenve, mert ő igazán nem annak a pasinak tűnik, aki ilyesmibe menekül.

 – Nem akartam tönkretenni magam, csak kerestem valami olyat, amit normális esetben nem tennék. Aztán hirtelen terveim lettek. Elkezdtem magammal foglalkozni. A barátaim kinevettek, amikor azt mondtam, Vegasba megyek, vagy megnézem a Grand Canyont. Aztán rájöttem, hogy amit megálmodok, azt meg is tehetem. Nem hiszed el, de minden elkezdett érdekelni, mindenben látom a kreativitást. Ami eddig szürke volt, az most színes lett. Egy egyszerű falusi srác vagyok, és az is akarok maradni, de úgy akarom leélni az életem, hogy többé ne görcsöljek semmin. Ami meg szürke… majd kifestem. Látod, nekem egy törés kellett az életemben ahhoz, hogy ezt felismerjem…

Ámulva hallgattam. Mert én is lélekszakadva keresem, amire ő már rájött. Azt, hogy én legyek ÉN – mindegy, hogy ki mit vár tőlem, mindegy, hogy mit mond a társadalom. Legyek bárki, a lényeg az önazonosság… Ezt tanultam tőle, és nagyon hálás vagyok neki!

Nyitókép: Pexels