Ha kiteszel egy kutyát az utcára, az szemétség!

Mi az? Szőrös, minden gyerek álma, halál cuki, ellenállhatatlan, és ha meglát, azonnal csóválni kezdi a farkát. Mindennél jobban tud szeretni, de sajnos gyakran mégis menhelyen vagy egy dobozban végzi az út szélén. Bingó, a kiskutya!

Sokan nem képesek reálisan gondolkodni, ha egy kiskutyáról van szó. Nem is csoda, a cuki tappancsok és az édes kutyus szemek láttán mindenki elolvad. Az érzelmek elsodornak bennünket, és gyakran abba is belevágunk, ami aztán túlnő rajtunk. Azonban a végén nem mi, hanem szerencsétlen négylábú pajtásunk szívja meg a meggondolatlanságunkat.

Időközönként engem is elfog a vágy, hogy legyen egy kiskutyám. Elképzelem, hogy nagyokat játszok vele és hű társa vagyok. Ezredszer is boldogan dobom el neki a labdát, miközben nem zavar, hogy nyálas lesz a kezem és kutyaszőrrel van tele a ruhám. Aztán szépen sorra veszem, hogy milyen sok kötelezettséggel jár a kutyatartás, és gyorsan lemondok az egészről. Mert a szívem mélyén pontosan tudom, hogy valójában nem lennék olyan jó gazdája, mint ahogy azt képzelem magamról.

Ugyanis a kutyatartás nem könnyed szórakozás, hanem életforma. Nekem pedig, ha őszintén belegondolok, nem fér bele egy kutya JÓL tartása, bármennyire is vágyom rá. 

A kutyatartás gyötrelmei:

Piszkos ügy

Egy kiskutya nem szobatisztán születik, ezt hetek fáradtságos munkája alatt tanulja meg. Ami azt jelenti, hogy eleinte 3-4 óránként kelnünk kell hozzá éjjelente, különben reggelre kis csomagocskákkal lesz tele a padlónk.

Később is csak éppen egy fokkal lesz könnyebb a dolog, mert napi háromszor illik elvinni egészségügyi sétára. (Az egészségügyi séta nem összekeverendő az átmozgató sétával!) Hóviharban, esőben, és akkor is, ha dög fáradt vagy, esetleg beteg, és a hátad közepére se kívánod az egészet. A takarítást most sem úszod meg, a “termést” az utcáról, udvarról is fel kell szedni, belelegózni egy (lebomló) zacsiba és kidobni a kukába.

De nem csak ez a koszos része a dolognak. Ha négylábú barátod bejöhet a lakásba, csupa kutyaszőr lesz minden, a ruháiddal együtt. Séta után pedig meg kell törölgetni a tappancsát, különben behozza a koszt és a sarat. A kutyanyál is megérne egy misét, vagy az ázott kutyaszőr szaga.

Egy kutyára költeni kell – nem keveset

Ahogy egy autónak is van fenntartási költsége, úgy a kutyának is. Akkor is, ha nem vásárolod , hanem örökbe fogadod. Vedd számításba, hogy oltásokra van szüksége, féregirtásra, chipre, ivartalanításra. Aztán ott van még a rendszeres bolha- és kullancsriasztás, vitaminok, és kell még egy drágább, jó minőségű táp is. Mert ha maradékkal eteted, nem ügyelsz az egészségére, és rohangálhatsz vele az állatorvoshoz. Aki, hát valljuk be, nem keres rosszul.

De kell még játék, fekhely, nyakörv, hám vagy póráz, és szájkosár is. A kutyaiskola sem ingyen van, és a járulékos veszteségekről – mint például a szétrágott cipők, megrágott bútorok – még nem is beszéltünk.

Egy kutya kötöttséget jelent

Onnantól, hogy gazdi lettél, az életedbe már bele kell kalkulálnod őt is. Fixen haza kell érned hozzá. Ha nyaralni mennél, ki kell találnod, mi legyen vele. És minimum hétvégente el kell vinni egy nagy erdőjárásra, ahol nagyokat futhat szabadon.

FORRÁS: PEXELS

A kutya fajtája meghatározza, hogy mekkora mozgásigénnyel rendelkezik. Például egy németjuhász, aki munkakutyának van kitenyésztve, garantáltan nem fogja magát jól érezni a nagy semmittevésben, hiszen minden egyes sejtje arra vár, hogy dolgozhasson. Hiába rohangálhat kedvére az udvarban, neki az sivárságot jelent. Kegyetlenség elvárni tőle, hogy tűrje a lustálkodást, mert arra van kitenyésztve, hogy végezze a dolgát.

Ha ezek még mindig nem tántorítottak el, és úgy érzed, mindent tudsz és akarsz is vállalni 12-15 éven keresztül, aludj a dologra még 2-3 hetet, és csak utána vágj bele a kutyázásba! Nem magad miatt, hanem az ő érdekeit szem előtt tartva. Mert ha nem vagy jó gazdi, az a te jellemedről árulkodik.

Nyitókép:Unsplash