Egész életemben rosszul tudtam, hogy ki az anyám?
Mindenkinek van tarka macskája. Persze nem szó szerint. Gyerekkorom helyszínén így fogalmazták meg azt, hogy van valami hülyesége, mániája a jóembernek. Nekem is van.
A nevekkel van problémám. Vagyis azzal, ha valaki nem tudja a nevét. Ez most hülyén hangzik, de higgyétek el, több ilyen van, mint gondolnátok. Mert vannak, akik egyszerűen elfelejtik, hogy két utónevük van. Vagy két vezetéknevük. Vagy az anyjuknak van mindkettőből mindkettő, de ők ezt nem is tudják. Vagy van anyakönyvezett neve, de a család egész életében Erzsébetnek hívja. Akkor is, ha amúgy Katalin.
Igazából az egész nem lenne érdekes, hiszen nem szívatásból nem tudja, hanem azért, mert az ő identitásához nem tartozik hozzá annyira az a második név, hogy használja. Ezért nem is mondja. De ha az én munkám olyan, hogy a pontos névre van szükségem, akkor ez dühítő.
Éppen ezért úgy gondoltam, hogy ez velem nem történhet meg. Egyrészt mert minden nevemből csak egy van, másrészt meg tudom, amit tudnom kell! Le is esett az arcom, amikor elutasították egy kérelmemet, mert nem vagyok azonosítható. Mert anyámat nem úgy hívják, ahogyan én azt a nyomtatványon kitöltöttem. Mi van?!
Nagyon csúnya szavakat mormoltam magam elé, miközben a határozatot olvastam. Hát már mindenki hülye? Az persze eszembe sem jutott, hogy én tudom rosszul, tehát én vagyok a hülye, hát persze, hogy hoztam azt a természetes emberi reakciót: nem az én hibám!
FORRÁS: PEXELS
Első dolgom az volt, hogy felhívtam anyámat, hogy azonnal mondja meg a nevét. Azt hitte, ittam valamit, vagy agyrázkódásom lehet, mert amúgy minek kérdeznék ilyeneket. Azért elárulta, lecsekkoltam, hogy én is így tudom. A nagy kavarodásban azért a személyimet, vagy bármely más okmányomat is elővehettem volna, de nem.
Ragaszkodtam az én igazamhoz, és persze az anyám nevéhez.
Másnap reggel a munkahelyemen eldöntöttem, utánajárok ennek. Mi is az anyám neve? A közigazgatásban dolgozom, hozzáférek adatokhoz, saját adatait nem szokták ellenőrizni, meg minek is ugye, azt általában tudja mindenki. Szóval, rákerestem magamra.
És kiderült. Nem stimmelt a név, az édesanyám neve. Én vagyok akkor a hülye? Hogy nehogy igen legyen a válasz az általam feltett kérdésre, nyomoztam tovább. Akkor megnéztem, hogy a testvéreim anyját hogy hívják. Kiderült, hogy nem úgy, mint az enyémet. Aztán az is kiderült, hogy az egyik testvérem vezetékneve sem stimmel. Nagy kavarodás lehetett a születéseinknél!
Felhívtam apámat, hogy miket találtam: az én anyámat másként hívják, mint a testvéreim anyját, sőt, az egyik testvérem vezetékneve is más. Vette a lapot. Azt mondta, mindig tudta, hogy anyám nagy játékos! Pedig csak a rendszer hibája. Simán csak elírták anyukám nevét. Nálam lehagyták a második keresztnevét, a testvérem családi nevénél meg az ő betű lett rövid.
Ezek nem tűnnek nagy dolognak, közben meg mégis. Az az elutasító határozat elbizonytalanított. Kétséget ébresztett saját intelligenciahányadosom összegében. Aztán kiderült az igazság. Az egész más hibája!
Nyitókép: Pexels
