Hogyan szórakoztak az emberek a világháború “karanténja” alatt? - Igazinő | Igazinő

Hogyan szórakoztak az emberek a világháború “karanténja” alatt?

Hiába számítunk már rutinos karanténozóknak, ma is akadnak olyan percek, amikor vonyítanánk a kedvenc mozink, kávézónk, edzőtermünk után.

A reményteli várakozást a Netflix-univerzum ölelő karjaiban töltjük, megszakítva egy könyvvel, Skype-beszélgetéssel vagy a kenyérsütőgép megtöltésével. És bár a salátaültetés valóban emeli a morált, képzeljük magunkat néhány percre a második világháború időszakába! Elődeink vajon mivel múlatták az időt a kényszerű karanténban?

Klasszikus képet látunk magunk előtt: külvárosi otthon, hangulatos nappali kandallóval. Apa újságot olvas, anya harisnyát stoppol, a gyerekek pedig játszanak vagy tanulnak. Propagandakampányok példaértékű fotója – de mit csináltak valójában a négy fal között, amikor senki se látta őket?

Csak a zene

Napjainkhoz hasonlóan a zenehallgatás akkor is népszerű volt, de a zenei aláfestéssel történő magányos szenvedés helyett inkább társasági tevékenységnek számított. Ráadásul a háborús körülmények miatt gyakran az emberek maguk művelték. Akinek nem volt otthon zongorája vagy gitárja, jobb híján beérte a gramofonnal, ami könnyed szórakozást nyújtott a légiriadók gyötrelmes órái alatt.

Fürge ujjak

Hölgyeim, akit esetleg untatna a balkonkertészkedés vagy az online jóga, szerezzen be színes fonalakat! Nem, nem egy macskajátékra gondolok, hanem az alkotás örömére. Miért ne porolnánk le elődeink régi szokását, akik varrtak, kötöttek, hímeztek? A kézimunka nem szégyen, csak már elfelejtettük, milyen érzés, ha nem a fast fashion boltokban szerezzük be a ruhát. Jó, aki teljesen antitalentum, készítsen karkötőt hímzőfonalból, az HBO-t aközben is lehet nézni.

Egy slukkot?

Míg a cigiszünet napjainkra önálló kategóriává nőtte ki magát a létezésben, a füstölés a háborús idők szükséges időtöltésének számított. Akár katonáról, akár civilről volt szó, a bűzrúd hatékonyan enyhítette az idegességet. Nem véletlenül szerepelt még korabeli kampányfotókon is.

FORRÁS: UNSPLASH

A dohánytermékeket nem porciózták, de a fronton szolgálók előnyt élveztek, így a civileket arra ösztönözték, hogy limitálják saját fogyasztásukat. Azóta persze kiderült, hogy milyen sok káros hatása van a dohányzásnak, ezért ezt az elfoglaltságot nem ajánlanám.

Társasjáték

Népszerű időtöltésnek számított, főleg, amikor a katonák épp eltávozáson voltak, de ne gondoljunk rögtön sakkra vagy Monopolyra! Inkább olyan szórakozásra, mint amikor egyre kisebb papírfelületen kell táncolni, vagy célba kell pöckölni az ásványvizes kupakokat.

A korabeli fotókon például szívószállal tartott szárított borsót szállítanak a tányérok között. Vagy kisautókat adnak át egymásnak úgy, hogy kizárólag az orrukat használják. Nem volt ritka a nemek ruhacseréje sem: az lett a győztes, aki a legrövidebb idő alatt magára rántotta a másik nem jellemző ruhatárát. A mai uniszex divatot tekintve bátran kijelenthetjük, hogy ez régen sokkal szórakoztatóbb lehetett.

Bombázás a nappaliból

A különböző kártya- és táblajátékok is hagyományos szabadidős tevékenységek voltak. Az egyik, számunkra meghökkentőnek tűnő, ám akkoriban legszórakoztatóbb kártyajáték a korabeli Londonban evakuálás néven futott. A kormány gyerekekre vonatkozó evakuálási tervén alapult. A kártyalapok gyerekek, tanárok, családtagok humoros karikatúráit ábrázolták, és a cél természetesen az volt, hogy mielőbb megszabaduljanak az összes laptól.

A harci repülő is standard játéknak bizonyult, a kártyák amatőr repülőrajongók oktatására is szolgáltak, ugyanis mindegyiken egy repülőgép szerepelt. Volt még harci társas díjakkal és büntetésekkel, melyet a légiriadós intézkedések inspiráltak. Az éjszakai rajtaütéses játék során pedig büntetlenül lehetett lebombázni az ellenség létesítményeit.

Ami sosem megy ki a divatból

És amikor minden más próbálkozás, lehetőség kimerült, irányba vették a kocsmát. A körülmények dacára azok ugyanis nyitva voltak. Ellátmánytól függően persze nem lehetett mindenhol négyféle gint kapni, de sör mindig volt a pultban. Ma bezzeg otthon iszunk, nyíltan vagy titokban. De a második pohár helyett inkább nézzünk rá lakásunk mikrotúlélőjére, a salátakezdeményre! Na persze csak akkor, ha már kiszedtük a kenyeret a sütőből.

Nyitókép: Unsplash