A szexuális romlottság okozta a város vesztét? - Igazinő | Igazinő

A szexuális romlottság okozta a város vesztét?

2021-03-27 Művelődő

Pompejiről mindenkinek a vulkánkitörés és a pusztulás jut eszébe. Sokan nem tudják, hogy az itt lakók nagyon is “tudtak élni”, mielőtt a várost elborító láva és vulkáni hamu miatt kilehelték a lelküket.

Számtalan erotikus festmény, rajz és szobor bizonyítja, mennyire szerették az érzékiséget. Nagyon népszerűek voltak például az ókori költőnő, Elephantis erotikus versei, aki egyébként tankönyvet is írt a szeretkezésről – konkrét gyakorlati tanácsokkal.

Tiberius római császár pedig annyira értékelte a hölgy költészetét, hogy saját hálótermének falára is felíratott tőle idézeteket. A falat az izgalmas verssorok mellett nemi aktust ábrázoló festmények és rajzocskák díszítették. Egyszóval a császár nem bízta a véletlenre, hogy kellően helytálljon a takaró alatt…

Kedvenc póz Pompejiben?

A pompejiek egyébként is szerették az erotikus festményeket, amik minden szexuális történést szinte leplezetlenül ábrázoltak. Ezekből következtetéseket vonhatunk le az akkori emberek szexuális kultúrájára vonatkozóan is. Úgy tűnik, a férfiak egyáltalán nem vártak szemérmes passzivitást a nőktől szeretkezés során.

Erről árulkodik például, hogy az aktust leggyakrabban “lovagló pózban” ábrázolták. Nem láthatjuk viszont a “hagyományos” verziót, amikor a férfi a hanyatt fekvő nőre hever. Nem csoda, hiszen ez a póz leginkább a kereszténység kialakulásakor terjedt el, az ókori kultúrákban nem ismerték – ezért is hívják misszionárius póznak.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Az erotikus falrajzok, festmények egyébként nemcsak a vágy felkeltését szolgálták, hanem a fiatalok oktatását is. Az ifjak ezekből a képekből és az erotikus versekből jöhettek rá, mit is kell csinálni, ha szerelemre gerjednek… Arra viszont ügyeltek, hogy gyerekek szeme elé ne kerüljenek a pajzán ábrázolások.

Fallosz és fallosz mindenütt…

A férfi nemi szerv megformálásával már korántsem voltak ilyen óvatosak, hiszen annak nem csak szexuális jelentése volt. Védelmet, szerencsét és termékenységet hozó képességet tulajdonítottak neki. Ezért aztán Pompejiben szinte mindenhol fallosz szobrokba botlottál. Az egyik háznál például a pénisz szobrocska alatt egy tábla állt, a következő felirattal: „Itt lakik a boldogság.”

Fizetett gyönyör?

Természetesen bordélyházakat is találhattunk Pompejiben. Az egyik ilyen a Lupanare volt, ami a Vezúv kitörésével szinte teljes egészében konzerválódott az utókor számára. A vendégek itt egy kétemeletes épületben kergethették a gyönyört, a vágy felkeltését pedig képek segítették. A falfestmények annyira élethűen ábrázolták a falak között folyó orgiákat, hogy az 1800-as években a női turistákat be sem engedték ide. Féltek, hogy túlságosan megbotránkoznának.

A bordélyban férfi és női rabszolgák várták a kuncsaftokat. Nem voltak határok, a legextrémebb elvárásokat is ki kellett szolgálniuk. Emellett beszélgetőtársként is helyt kellett állni, ha a vendég úgy kívánta. Mivel Pompeji kereskedőváros volt, rengeteg kalandot kereső idegen megfordult az utcákon, így különösen jól működtek az ilyen jellegű üzleti vállalkozások.

Szexuális romlottság?

Az 1800-as években népszerű elmélet volt Pompeji pusztulását isteni büntetésként feltüntetni, amiért lakói szembementek a keresztény erkölcsökkel. Ma viszont már tudjuk, hogy a város szokásai egyáltalán nem voltak kirívóak a korabeli szemlélethez képest. Bár máshonnan közel sem maradt fenn ennyi tárgyi bizonyíték, egyéb forrásokból kiderül: az ókori kultúrákban nem kapcsolták a bűn fogalmát a testiséghez. Egyszerűen az életöröm természetes részének tekintették, és bolondok lettek volna nem élni vele…

Nyitókép: Karl Brullov: The Last Day of Pompeii, Forrás: Wikipédia