Minden férfi menekül, ha egy “uralkodónő” várja otthon!

Jobban szerettelek, becsültelek, mint saját magamat. Tudtam, éreztem, hogy te olyan nő vagy, aki nem hagyja veszni az igazát, hanem az utolsó csepp véréig harcol érte. 

Ez nem is volt baj –  de te nem csak az élet egyéb területein tettél így. A párkapcsolataidban is mindig azt akartad, hogy a tiéd legyen az utolsó szó. Soha nem tudtad megérteni, ha én másképp láttam valamit, így közös álláspontra sem juthattunk. Aki nem azt tartotta helyesnek, követendőnek, amit te hittél, azt egyenesen lenézted. Magad alá helyezted a rangsorban, és akkortól már nem lehetett szava.

Ez a fő oka annak, hogy már külön utakon járunk. Pedig ha tudtál volna kompromisszumot kötni, akkor a szerelmünk véget nem érő történet is lehetett volna. Én megtettem mindent – többre becsültem a kapcsolatunkat, hogy a beszólásaidért rögtön sértődötten hátat fordítsak és idejekorán elbúcsúzzak tőled. Nem így tettem. Szerettelek, és elfogadtalak olyannak, amilyen vagy.

FORRÁS: UNSPLASH

Sokszor inkább hanyagoltam a vitát, akkor is, ha nem értettem egyet veled. Tiszteletben tartottam az egódat, mert tudtam, az a legfontosabb neked. Abban bíztam, egy idő után talán megérted, hogy egy kapcsolat nemcsak rólad vagy rólam, hanem RÓLUNK szól. Ezt el kell tudni fogadni annak, aki szerelmes, és egyenrangú félként akar együtt élni a kedvesével.

Te azonban társam helyett az uralkodóm akartál lenni…

Egy ideig hagytam, hogy te fejezd be az általam elkezdett mondatokat. Megengedtem, hogy erősnek hidd magad, hiszen ez volt a legfőbb vágyad. Valójában gyengébb voltál, mint én, mert nem merted felvállalni az igazságot. Nem vallottad be, hogy valójában a kétségbeesés sodor az állandó, elszánt harcba.

Nem vetted le az álarcod akkor sem, ha hazaértél a munkából, ahol fontos volt erős nőként jelen lenned. Otthon is ugyanolyan akartál lenni, mint az idegenek között. Képtelen voltál felengedni, én pedig végül már képtelen voltam behódolni neked. Hiába teltek-múltak a hónapok, semmit sem változtál. Csak irányítani akartál, egyetlenegy esetben sem kötöttél egyezséget.

Én pedig megelégeltem, hogy mindig csak én adok, mindig csak én engedek, mindig csak én alkudok meg. A hibáid ellenére is a legtisztább szerelemmel szerettelek, mégsem tudtam többet tenni a kapcsolatunkért. Így hát elengedtelek, és most egyedül próbálok továbbmenni az utamon…

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok