Egy férfi szabadságát a szerelem sem veheti el!

Igen, én nélküled is jól tudom érezni magam. Szeretlek, tiéd a szívem, boldog vagyok, hogy jelen vagy az életemben, de ennek ellenére nagyon szeretek egyedül lenni.

Ilyenkor olvasok, vagy kibiciklizek a világból. Nézem a kedvenc műsoraim a tévében, vagy kirándulok egyet. Imádom azokat a perceket, órákat, amikor a természetben lehetek: leülhetek egy erdőben, tisztáson, és része lehetek a megtestesült nyugalomnak.

Ilyenkor úgy érzem magam, mint amikor egy lemerülő félben lévő akkumulátort töltőre raknak. 

Miért baj az, hogy nem lógok mindig a nyakadon, és nem akarok éjjel-nappal veled lenni? Ne válaszolj, jól tudom, miért okoz ez számodra problémát! Mert egyedül kicsinek, kevésnek érzed magad. Nem bírod, ha nincs melletted valaki, aki a rajongásával biztosít a nagyságodról. Ilyenkor nincs kinek eljátszani, hogy milyen tökéletes vagy.

Még azt is a fejemhez vágtad, hogy antiszociális vagyok és kilógok az átlagemberek közül. Valóban más vagyok, mint sokan – például nem ugrom azonnal, mikor füttyentesz. Nem csak azt csinálom, ami neked jó. Megtanultam, hogy ne vegyem át senki szokásait, természetét, kedvteléseit – még akkor sem, ha szeretem.

Nem oldódhatunk fel egymásban, két különböző ember vagyunk, és ez így van rendjén. Hosszú évekkel ezelőtt úgy döntöttem, hogy sosem fogok összeköltözni a párommal, bármilyen tökéletes is legyen. Azóta több kapcsolatom volt, többször voltam szerelmes, mégsem változtattam az elhatározásomon.

FORRÁS: UNSPLASH

Szükségem van énidőre, nyugalomra. Ezt tartom a legfontosabbnak az életemben. Nem akarok senkivel közös jövőt, csak kellemes, gondtalan órákat, amiket együtt töltünk. Muszáj lesz elfogadnod, hogy ilyen vagyok, különben hamarosan rámegy a szerelmünk a veszekedésekre.

Nem értem, miért nem becsülöd, hogy kaptál egy független férfit, aki nem akaszkodik rád, és téged is meghagy a függetlenségedben. Mellettem szabad vagy. Nem sértődöm meg, ha nemet mondasz egy közös hétvégi programra, amit ajánlok. De ha jössz, megyek magam, nélküled. Szerintem úgy normális, ha az ember a párja nélkül is teljes értékűnek érzi magát.

Aki szenved az egyedülléttől és unatkozik, annak nincs rendben a lelke… Nem várhatjuk folyton másoktól, hogy szórakoztatóbbá, értelmessé tegye életünk adott pillanatát. De te ezt nem érted. Te úgy vagy szerelmes, hogy közben be akarsz zárni, ki akarsz sajátítani. Mintha minden pillanatot irigyelnél, amit örömmel töltök el nélküled.

Döntsd el, tudsz-e változni! El tudod-e fogadni, hogy nélküled is egész ember vagyok, akkor is, ha szeretlek. Mert ha nem, akkor talán nincs keresnivalónk egymás mellett. Találj magadnak olyan férfit, akit megbéklyózhatsz és falak közé zárhatsz az érzéseiddel…

Nyitókép: Unsplash