Jeanne d’Arc: Skizofrén volt, vagy Isten küldötte?

Analfabéta volt, megszállott vallásos és szűz, aki ráadásul hangokat is hallott. Mi tagadás, nem ez a kombináció jut eszünkbe, amikor nemzetmentő hősökre gondolunk.

Jeanne d’Arcnak azonban sikerült a lehetetlen: úgy vonult be a történelembe, mint az egyetlen, akit kiátkozott és szentté avatott a katolikus egyház. Mit tudott ez a francia tinilány, akinek öröksége mai napig vita tárgya?

Az Orléans-i szűz küldetése még a történészek, pszichológusok, teológusok között is ellentmondásos téma. A későbbi generációk ugyancsak torzították személyét ahelyett, hogy kontextusban nézték volna. Bátorsága talán jelentősebb volt, mint hozzájárulása a francia politikai és katonai történethez. Mert röviden mit is tanultunk róla?

Határozott tinilány volt, aki győzelemre vezette a franciákat a 100 éves háború kulcscsatájában. Az angolok elkapták, elégették, és később szent lett belőle. A Szűz élete rövid, ám annál figyelemre méltóbb volt. Születésekor javában zajlott a száz éves háború, amelynek lényege, hogy az angolok meg akarták kaparintani a francia trónt.

Furcsa prófécia kezdett ekkoriban terjengeni: Franciaországot egy nő veszti el, és egy szűz menti meg. Izabella, a király felesége, a trójai béke aláírásával az elsőt kipipálta – az emberek várták a szüzet, aki egy állhatatos parasztlány formájában meg is érkezett.

A jámbor életet élő Jeanne d’Arc 13 éves volt, amikor először hallotta a hangokat. Eleinte csak templomba járásra buzdították, később azonban egyértelművé váltak az instrukciók: meg kell mentenie hazáját és el kell jutnia a trónörököshöz, hogy meggyőzze, zavarja el az angolokat.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Az utazás kockázatos volt, ezért a Szűz férfi ruhát öltött, levágatta a haját és extra fehérnemű réteggel óvta szüzességét. Akkor még nem sejtette, hogy öltözéke lesz a veszte. A híre megelőzte érkezését, a trónörökös egy sor tesztnek vetette alá a lányt. Jeanne d’Arc azonban átlátott a szitán, és olyan privát információkat osztott meg VII. Károllyal, amelyek végleg meggyőzték a lány isteni küldetéséről.

Hogy a Szűz bolond volt-e, ma sem eldöntött.

Számos orvos vizsgálta az esetet, akik azt állítják, hogy a látomások nem az isteni beavatkozás, inkább valamilyen neurológiai-pszichológiai kór eredményei. Felmerült a bipoláris zavar, skizofrénia, tbc, epilepszia, mint lehetséges diagnózis, arra azonban egyetlen orvos sem tudott magyarázatot adni, hogy mitől volt többlettudása a csatákról vagy a trónörökösről.

Bár a hollywoodi portrék előszeretettel ábrázolják csata közben, Jeanne d’Arc valójában csak a zászlót vitte a harctéren, nem pedig kardot. Amolyan kabalafigura volt, aki élénken részt vett a diplomáciában és a katonai stratégiában, de vér nem tapadt a kezéhez.

Az isteni sugallatok és a nemzetmentő szerep dacára a Szűz végül az angolok kezére jutott. Több mint hetven bűnnel vádolták, végül visszaeső eretnekként ítélték máglyahalálra, nagyrészt a férfi ruha viselése miatt. VII. Károly hálátlan uralkodónak bizonyult, noha a lány érte vállalta a kockázatos utazást, trónra segítette és támogatta.

Amikor a Szűz fogságba esett, megvédhette volna, kínosnak érezte azonban, hogy nevét összemossák egy eretnek boszorkánnyal. Lelkiismerete húsz év múlva ébredt fel, amikor perújrafelvételt kért a lány ügyében, akinek a nevét tisztázták. Franciaország szent patrónusa lett, katolikusok és nem katolikusok inspirációja, akit a 20. században szentté is avattak.

A 19 évesen meghalt Jeanne d’Arc olyan korban hagyott nyomot maga után, amikor a nők másodosztályú állampolgároknak számítottak. Legnagyobb sikere az volt, hogy nem csupán a franciákat, hanem az ellenfelet is meg tudta győzni: isteni küldetése van, ami győzelemmel fog zárulni.

Nyitókép: Wikipédia