Boldogtalan kapcsolatban élsz, de nem lépsz… Miért?!

Sokan benne maradnak egy olyan kapcsolatban, amiben egyáltalán nem érzik jól magukat.  Pedig megtehetnék, hogy szakítanak és megpróbálják megtalálni azt az embert, aki mellett boldog életük lesz. 

Önszántukból, szabad akaratukból mondanak le a boldogságról, de persze sok indokot felhoznak a saját mentségükre. Azért, hogy mentesüljenek a felelősség alól. Mehetnének máshova, másfelé, de mégis inkább maradnak: a biztosat, a kiszámíthatóságot, egyben a boldogtalanságot választják. Nem mernek venni egy nagy levegőt, félnek meghozni életük egyik legnagyobb döntését.

Rettegnek a változástól, a bizonytalanságtól. Nem tesznek egy lépést sem előre, mert ha megtennék, akkor egy olyan világba cseppennének, amiben eleinte egyedül vannak. Sokak számára pedig ez a legrémisztőbb. Mert fogalmuk sincs, hogy meddig fog tartani a szingli lét, amit ők gyötrelmes magánynak élnek meg. Mert aki képes másért élni ahelyett, hogy a saját céljait helyezné előtérbe, az gyenge. Nem képes megállni a saját lábán…

Ennek persze anyagi oka is lehet. Nem mindenki képes egy fizetésből megélni vagy fenntartani a megszokott életszínvonalat. Ám legtöbbször nem erről van szó – az emberek egyszerűen csak félnek, vagy nem szeretnek egyedül lenni. Az egyedüllét csak azoknak jó érzés, akik már jól ismerik – és el is fogadták – önmagukat.

Ha valakinek kényszerből lesz egyedülálló a státusza, az nehezen viseli az első időszakot, amikor még minden sebe friss, vérzik és sajog. Ilyenkor még több a múltbéli emlék, mint az új élmény, vagy a szebb, jobb jövőt kecsegtető remény. Eleinte nem tud továbblépni a múltból, hiszen nem ő akarta a változást – de muszáj megtennie. Mert az ember nem szenvedhet egész életében.

FORRÁS: UNSPLASH

A másik hiba, amikor elsietik az új kapcsolatot, és nem szeretetből, hanem hiányérzetből szegődnek társául valakinek. Nem válogatnak, nem az a cél, hogy az igényeiknek, vágyaiknak megfelelő emberrel legyenek. Jó lesz, aki kéznél van, aki a leghamarabb igent mond. Ez persze olyan csapda, amibe belelépni nagyon könnyű, kimászni belőle azonban sokkal nagyobb küzdelem.

Egy ilyen elkapkodott kapcsolatban senki sem szeret senkit.

A kapcsolatfüggő nem a párját imádja, csak a látszólagos kötődést. Aki pedig összejön vele, inkább csak sajnálatból, esetleg hatalmi vágyból teszi. Csak egy olyan embert fog látni, aki rászorul a segítségére, aki függ tőle.

Nagyon sok manipulátor kihasználja a gyengék elesettségét, később pedig eldobja magától a hasznavehetetlen társat, aki még kevesebb önbecsüléssel folytatja napjait. Érdemes kilépni egy kapcsolatból, ami már nem jó? Igen. Érdemes megtanulni egyedül is boldognak lenni? Igen. A többi pedig már jön magától.

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok