Nem vagy igazi férfi, ha nem te fizetsz a randin!?

Elmegyünk valakivel randizni egy elegáns étterembe, kellemes hangulatban telik az este, majd kérjük a számlát, és akkor… Ki fog fizetni? Ki mennyit fog fizetni? A férfinak a dolga rendezni az egészet?

Alapvetően az az illemszabály, hogy ha egy férfi elhív egy nőt randevúra, akkor mivel ő hívta meg, ezért köteles a teljes cehhet állni. Egyébként ez egy szép gesztus, és én is ennek a híve vagyok. Csakhogy a mai világban már nem ilyen egyszerűek a dolgok.

Amikor társkereső oldalakról szedünk össze random embereket, és egy hónapban, de akár egy héten is több randit leszervezünk, akkor azért már komoly kérdés lehet, hogy mennyit akarunk elkölteni idegenekre. Szerintem már itt felborult az egész, hogy futószalagon randizgatunk. Hiszen minél több potenciális jelölt közül tudunk válogatni, annál nagyobb esélyünk van, hogy megtaláljuk azt, akit kerestünk, nem?

Ez szerintem csak részben igaz. Nyilván ha nem randizol senkivel, akkor nehezen találsz párt magadnak, viszont ha túl sokfelé osztod meg a figyelmed, akkor senki nem jelent majd igazán semmit. Nem akarsz se túl sok pénzt, se túl sok energiát beletenni, hiszen bizonytalan az egész. Ráadásul ha online ismerkedünk meg valakivel, akkor az első randi tulajdonképpen nem is olyan igazi randi.

Ha csak pár képet láttál valakiről, és pár napja, hete beszélgettek, akkor az első találkozás még csak a másik fizikai valójának felmérése. Milyen a való életben? Tudnál vonzódni hozzá? Működne a dinamika kettőtök között? Akarnál-e még egyszer találkozni vele, sőt, egyáltalán végig szeretnéd csinálni vele ezt a randit?

Az viszont más, ha olyannal találkozol, akit már személyesen ismersz (a munkahelyedről, baráti társaságból, edzőteremből), és láttad teljes valójában, hallottad a hangját, érezhetted az egész jelenlétét. Ha őt hívod randira, akkor már arra vagy kíváncsi, hogy ha más viszonyban lennétek, más körülmények között mi alakulhatna ki kettőtök között. Ilyenkor már egy lépéssel közelebb vagytok.

És emiatt van az szerintem, hogy a hagyományos randizási szokások elkülönülnek a modern instant randiktól.

Hiszen teljesen más alapokkal indulnak neki az emberek. Olyanokkal találkoznak, akik még nem is igazán fontosak nekik, ráadásul sokkal többször. Van olyan nő, aki kifejezetten sértve érzi magát, ha első randin fizetni akarják az ő részét is, mert nem szeretné megvásárolva érezni magát. Van, amikor a nő kezdeményezi a randit – akkor már eleve felborult a ki hívott meg kit szabály?

FORRÁS: UNSPLASH

Ez így elég káoszosnak hangzik, nem? Akkor leegyszerűsítem az én elképzelésem szerint. Pasiként olyan nőt hívj el randizni, akiben tényleg látod a lehetőséget! Ne csak unaloműzésképpen találkozgass lányokkal! Így nem hozod magad hülye helyzetbe, hogy böngészed a számlát, számolgatod, hogy mennyibe fájt a saláta, és a latte drágább volt, mint a presszó…

Ha még tök bizonytalan vagy, akkor az első randira nem kell egy luxus étterembe hívni a másikat, hanem menjetek el egyet kávézni, sétálni, vagy olyan helyre, ahol simán ki tudod fizetni azt az összeget, amibe ez kerül! Mert szerintem szép gesztus, hogy ha te hívsz el randizni valakit, akkor állod a számlát. Én például nagyon kellemetlenül érezném magam, ha egy ezer forintos kávénak elkérném az árát. Persze ha a hölgy ragaszkodik hozzá, hogy fizetni akarja a részét, mert nála ez valami elvi kérdés, akkor az más helyzet.

Ha egy olyan randiról beszélünk, amikor fontos neked a másik, amikor azt érzed, hogy arra vágysz, hogy több legyen köztetek – meg akarod lepni, boldoggá akarod tenni -, akkor elviheted egy drágább helyre. És én ilyenkor is tartom, hogy szép gesztus, ha a férfi fizet. De ez ilyen első randis szabály.

Amikor már ott tart egy “kapcsolat”, hogy rendszeresen randizgattok, akkor viszont nem hiszem, hogy elvárható lenne, hogy a férfi álljon mindent. Mert egy párkapcsolatnak az egyenlőségről kell szólni, arról, hogy támogatjuk egymást. Miért lenne az természetes, hogy mindent a férfi fizet? Miért lenne ez a kötelessége? Ha a nőnek eszébe sem jut felajánlani semmikor, hogy mondjuk a moziban ő fizeti a kukoricát, ha már a srác megvette a jegyet, akkor szerintem az nem mutat sok jót a jövőre nézve.

Egy normális férfi sem akarja azt érezni, hogy meg kell vásárolnia egy nő idejét, társaságát. Nem is azzal akarja lenyűgözni, hogy ő milyen jó helyekre tudja elvinni. Az egy teljesen más szituáció, ugye… A sugardaddyknek van külön oldal. Ha két keresettel rendelkező, felnőtt ember találkozgat, akkor azért ilyen téren is kell, hogy legyen valamilyen arányosság.

Persze ha az egyikük jóval magasabb jövedelemmel rendelkezik, akkor nem kell 50/50-ben elosztani minden forintot. De a hozzáállás sokat számít. Mert ez is egy jelzés, hogy te is bele akarod tenni a tőled telhetőt ebbe az ismerkedésbe, majd pedig, ha minden jól alakul, akkor ebbe a kapcsolatba.

Nyitókép: Unsplash