Az özvegyedre és a lányodra hagytad a hiányod súlyát…
Elmentél. El sem tudod képzelni, mennyire dühös vagyok most rád. Nem volt jogod hozzá. Írtam már arról, hogy az élet olyan, mint egy hatalmas pókerjátszma. Legyen bármilyen vacak is a lapjárás, nem állhatsz fel csak úgy, a hátad mögé dobva a kártyáidat.
Mert a partnereid ebben a nagy játszmában csalódottan, értetlenül fognak utánad nézni, megrendülten pillantva az üres helyedre. Mintha csak a puszta pillantásukkal visszaforgathatnák az időt – a legkíméletlenebb játékost az asztalnál. Nem volt jogod kiszállni a játékból.
Reménytelen volt? Nehéz? Sokat vesztettél? Mondok én neked valamit: rohadtul nem számít. Baromira nem számít, mert amíg csak egyetlenegy ember van, aki segítő kezet nyújtana feléd, akinek számít a sorsod, aki tűzbe menne érted, akinek az élete már sosem lesz ugyanaz a legkedvesebb játékostársa nélkül, addig nem szállhatsz ki.
De csak azon lehet segíteni, aki kéri. És nem csak üres panaszokat mantráz maga elé, pusztába kiáltott szóként. Hanem meglátja és erősen megszorítja a felé nyújtott, segítő, óvó kezet. Neked már nem fájhat többé semmi. Ahová mentél, ott már nem bánthatnak.
De akik ott állnak az üres helyed mellett, azoknak a hátára olyan keresztet szögeltél, aminek súlya alatt életük végéig rogyadozni fog a térdük, erejüket megfeszítve fogják cipelni magukkal, bármerre is járjanak. Pedig az a kereszt nem járt ki nekik. A te kereszted volt, de úgy érezted: túl nehéz, inkább lepasszolod valaki másnak.
FORRÁS: UNSPLASH
Miért nem láttad meg az összemosódott halmazzá olvadt tömegben azoknak az arcát, akik azt kívánják most: „Bárcsak én haltam volna meg helyetted?” Nem. Te a szenvedést választottad. Igen, te választottad. Mert hátat fordítottál mindannak, ami az életet jelenthette volna neked: a kislányodnak, a párodnak… Hagytad, hogy a veszteségek minden mást elhomályosítsanak a szemed előtt. Önként váltál vakká.
Azt hiszed, bátor, drámai dolgot vittél véghez, mikor a borosüveget zsilettpengére cserélted a kezedben? Egyszerűen csak gyáva voltál. Elmenekülni könnyű. Tovább menni, még akkor is, ha már négykézlábra roskadtál a az ütések erejétől… az tett volna igazi férfivá. Ahogy ez teszi igazi nővé azt a lányt, aki magára maradt, akit itt hagytál, egyedülálló szülőként. Özvegyként.
Kívánom, hogy az ő kislánya is ilyen nővé váljon majd egyszer. Aki nem adja fel, még akkor sem, ha belereszketnek az inai a rettegésbe. Ha kényelmesebbnek tűnne kiszállni. Apa voltál. Barát. Társ. És te mindezt eldobtad? Ha van még ott megbánás, ahová mentél, akkor ezt örökké bánni fogod.
Nem merted meglátni, hogy milyen lehetne, hogy milyen lehetnél.
Hogy okos vagy. Tehetséges. Izgalmas és érdekes. Hogy sokkal többre vagy képes, mint hiszed. Nem, nem akartad észrevenni, mert élni a lehetőségekkel, kutatni utánuk és megragadni, az melós. Helyette azt hajtogatni, “engem nem szeret senki”, “egyedül vagyok”, “úgysem fog sikerülni”. Erre bárki képes. Nem kellett volna szégyellned, ha néha elgyengülsz. Elbuksz.
Egyszer, sokszor, míg egy újabb este ismét a kocsmában talált. Felejteni akartál, ki akartál törölni a fejedből minden rosszat, addig emelgetni a feles poharat, míg egy árva, kínzó gondolat sem marad benned. Csak a nagy üresség. De óvatlan voltál, az ilyen űr magával rántja az embert. Nem marad más, mint zuhanás a semmibe, ahova már hiába kapnának utánad kétségbeesett a téged támogató kezek – késő.
De a haragom lassan el fog párologni. És meg fogok bocsátani neked. Megfogadom, hogy nem foglak követni, legyen akármilyen nehéz is. Azoknak pedig, akik még itt vannak: mielőtt a zsilettpenge után nyúlnál, nézz be a konyhába!
Hátha meglátsz ott valakit, aki kócos haját feltűzve, szedett-vedetten magára kapott pongyolában, kimerült arccal, de ügyes rutinnal kavargatja a tűzhelyen rotyogó fazék tartalmát. Nézz be a szobákba, talán lesz ott valaki, egy aprócska alak lila pizsamában, aki a babáját tanítja cipőt kötni! Épp úgy, ahogy apa tanította meg rá őt. Értük érdemes élni.
Lelkisegély Szolgálat elérhetőségei:
Ingyenesen elérhető zöld szám mobilról és a legtöbb szolgáltatótól: 137-37
Normál díjas vonal: +36 1 329 33 80
SKYPE mindennap 18-23 óráig: „segelyvonal”
Chat: http://chat.hatter.hu, hétfőn és szerdán 18-23 óráig
Email: lelkisegely@hatter.hu
Nyitókép: Unsplash
