Te feljelentenéd azt, aki a fenekedre csap?

Rácsaptak egy nő fenekére, ezért ő feljelentést tett. Végigfutott a hír az országon, hiszen ez olyan szokatlan, talán kicsit erős is, nem? Vagy éppen ellenkezőleg, mindenkinek ezt kellene tennie?

Olyan húsz év körüli lehettem, akkor még volt Budapest Parádé, oda tartottunk éppen. A barátnőmmel és pár haverommal sétáltunk valahol az Andrássy közelében. Én épp elmélyülten beszélgettem a srácokkal valamiről, amikor a barátnőm megszólalt, hogy: „MEGFOGTA A MELLEM!” Úgy emlékszem, nem is felkiáltott vagy sikoltott, csak felháborodottan megjegyezte. Szerintem őt is meglepte, ami történt, és egy kicsit le is fagyott.

Én pedig értetlenül kérdeztem: „Mi van? Ki fogta meg a melled?” Mert közben haladtunk tovább, és nem is láttam senkit. Megfordult, és hátra mutatott egy pasira. Ahogy jöttek velünk szembe, lazán rámarkolt a barátnőm mellére, és utána ment tovább, mintha mi sem történt volna, mintha ez teljesen természetes lenne. Mintha neki ehhez joga lenne. Egy lány kézen fogva sétál a párjával, de ez neki mit sem számít.

Azt hiszem, az a pontos kifejezés, hogy én ezen hihetetlenül felbasztam magam. Megfordultam és a srác után mentem, amikor odaértem, a vállánál fogva megfordítottam, és valószínűleg eléggé ordítottam vele. Olyasmik hangozhattak el, hogy „Mi a faszt képzelsz te magadról? Hogy gondolod, hogy te ilyet megtehetsz?”

Azt vártam, hogy biztos egy flegma, nagypofájú gyökér lesz és visszaszól, és akkor én tuti nekimegyek. Mert ez becsületbeli dolog. Mert az én dolgom, hogy megvédjem a nőt, aki velem van. Mert az én kudarcom férfiként, hogy ilyen megtörténhet, amikor mellettem van…

FORRÁS: PEXELS

Ehelyett egy megszeppent hülyegyerek állt előttem. Aki mentegetőzött, hogy neeem, ő nem is, dehogy. Próbált magyarázkodni. Én pedig végig arra vártam, hogy adjon egy okot, hogy szájba vághassam. Hogy elégtételt tudjak venni. Hogy legyen valami retorzió azért, amit tett. Mert ezt nem lehet büntetlenül megúszni.

A haverja is próbált valamit mondani, de rá is annyira ráripakodtam, hogy inkább kihátrált a szituációból és csöndben maradt. Ott álltak mindketten leforrázva, mint két kisiskolás, akiket leszidott a tanító bácsi. És én nem tudtam, mit kellene tennem. Tényleg üssek le egy ilyen szerencsétlent? Ez lenne a férfias cselekedet? Végül azt mondtam, hogy kérjen bocsánatot a lánytól – ez a legkevesebb. Amit ő hebegve meg is tett…

Otthagytuk őket, én elszívtam egyhuzamban vagy fél doboz cigit, és közben végig azon gondolkoztam, hogy lehet, mégis fel kellett volna képelnem. Hogy ez így nem volt arányos. Hogy nem is tettem semmit. Az, hogy a férfiak szexuálisan zaklatják, fogdossák a nőket, az nem csak a nőket érinti. Azokat a férfiakat is, akiknek ez a párjával megtörténik vagy megtörténhet.

Azokat a férfiakat, akik hozzám hasonlóan mindig egy kis gyomorgörccsel engedik el a párjukat szórakozni, vagy akár késő este dolgozni. És nem attól félsz, hogy majd meg fog csalni valakivel, hogy pasizni fog. Hanem attól: mi van, ha valamit az italába tesznek? Mi van, ha egy sötét sarokban odaszorítják a falhoz, mi van, ha miközben a taxira vár, valaki letámadja? Az éjszakai buszokról inkább már nem is beszélek.

És az a baj, hogy ezek a dolgok nem csak az én fejemben léteznek, nem az én fantáziám túl élénk, hanem rengeteg ilyen történetet lehet hallani. Sajnos szinte minden nőnek van több ilyen sztorija is… De mit tehet ez ellen egy nő? Vagy mit tehet ez ellen egy férfi? Tényleg össze kellene verekedni valakivel azt kockáztatva, hogy utána téged hurcolnak meg, neked kell bíróságra járnod, mert esetleg 8 napon túl gyógyuló sérülést okoztál neki?

Még mindig olyanok vagyunk, mint az állatok, hogy az ösztöneink által vezérelve fogdossuk, leteperjük a másikat, vagy erőszakkal védjük meg a párunkat? Vagy elégedjünk meg egy ejnyebejnyével? Az visszatartó erő lesz? Mit tanítsak a lányomnak? Azt, hogy ha nő vagy, akkor neked félned kell? Akkor mindig fel kell készülnöd arra, hogy valaki molesztálhat, megtámadhat, esetleg meg akar erőszakolni?

Vagy hazudjam neki, hogy a világ egy gyönyörű hely, és csak úriemberek vannak benne? Az olyan lenne, mintha ejtőernyő nélkül kilökném egy repülőből. Mikor jutunk már el odáig, hogy minden férfi fejében tudatosul, hogy valakinek rácsapni a fenekére nem a tetszés kifejezésének a jele?

Hogy a másik intim terét tisztelni kell!

Hogy főleg fizikailag erősebb férfiként ezekkel a magatartásokkal félelmet keltenek a nőkben? Még ha csak “poénnak” szánják is, amin a haverokkal röhögnek. Én azt gondolom, hogy helyes döntés volt feljelentést tenni, és egyben nagy bátorság is beleállni a konfliktusba, és nem csendben elsétálni.

Remélem, hogy lesz is ennek következménye. És az is eszembe jutott, hogy ha véletlenül börtönbe kerülne (nyilván emiatt nem fog), és ott a cuki, 120 kilós cellatársa kedvesen, nyálcsorgatva rápaskolna a seggére, akkor vajon ő azt bóknak, udvarlásnak vagy viccnek venné?

Nyitókép: Pexels