Egy rossz házasságot boldogabbá tesz a pénz?

Egy párkapcsolatban időnként törvényszerűek a hullámvölgyek. Amikor nem érezzük a korábbi szerelmet, kialudni látjuk a lángot, és még a parazsat sem találjuk, amit újra lehetne éleszteni. 

Természetessé, megszokottá válik a törődés, hétköznapi jelleget ölt, és így már elhomályosul a szenvedély. Még a szex is rutinszerű műveletté válik. Az is a boldogság ellen szól, ha túl sok a negatív körülmény, ami a felek önfeledt szerelmét megfojtja – rengeteg a teendő, ami nem egymásról szól. Sokan ilyenkor azonban nem megoldani akarják a problémát, hanem elkezdik hajhászni a sikert életük más területein.

Nagy a vonzereje a nagyobb háznak, újabb kocsinak, amihez persze csak több munkával és még több áldozattal lehet hozzájutni. Ám ennek megisszuk a levét. Rabolja az időt, a figyelmet és az energiát, így idővel azt vesszük észre: kiégtünk és elfáradtunk.

Megszereztük az álomházat, a szép új autót, de közben nem törődtünk egymással. A sikereink ára maga a boldogságunk volt, és épp azzal nem törődtünk eleget, akikkel minden perc öröm kellene, hogy legyen. Mindez pedig elhidegüléshez vezet a párkapcsolatban.

Már csak azt vesszük észre, hogy nem keressük, hogyan tehetnénk boldoggá a másikat. Nagy nyaralásokkal, nagy ajándékokkal próbáljuk pótolni az elmaradt szeretetet, a hétköznapok apró csodáinak megélését. Ám a ritka, különleges alkalmak kevesek a boldogsághoz.

A luxusért, a külsőségekért túl nagy áldozatot hozunk, és ezért cserébe odaadjuk az egymással töltött időt, ami a mindennapi harmóniát jelentené.

Így a kapcsolatban egy idő után súlyos hiányállapot fog jelentkezni. Már csak szeretetre, figyelemre éhes emberek laknak együtt, akiknek csupán annyi közük van egymáshoz, hogy egy címen laknak, és olykor-olykor feltűnnek a közös fotókon. Boldognak tűnnek az álomnyaraláson tíz napig vagy két hétig… De az év többi napján nem azok.

FORRÁS: UNSPLASH

Otthon is meg kellene kapnunk azt az érzést, amiért minden nap érdemes felkelni. Ez pedig nem attól függ, hogy milyen friss a kapcsolatunk, hanem attól, hogy mennyire ápoljuk. Hiába mutatjuk az ismerősöknek a tökéletes, sikeres család képét. A közös életünk valójában arról szól, hogy a hétköznapokban mit csinálunk, hogyan élünk, mennyire tudunk egymással önfeledtek lenni.

Egy sima szerda estén is csendes megelégedettséggel ülünk le a másik mellé a kanapén a fáradt munkanap után? Képesek vagyunk az örömre minden látványos esemény nélkül is, pusztán azért, mert együtt lehetünk? Ha ez nincs meg, akkor baj van. Erre kéne törekedni, nem extra programokra, különleges tárgyakra, státuszszimbólumokra. A boldogság tényleg nem pénzben mérhető…

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok