Amikor a nő már egyenlőbb egy férfinél…

35 éves, európai, középosztálybeli, fehér, hetero férfiként jobb, ha nem nyilvánítok véleményt semmiről. Mert nem vagyok sem nő, sem valamilyen kisebbség tagja, nem vagyok hátrányos helyzetben.

Tulajdonképpen nekem születésemtől fogva megadatott a teljes szabadság. Elméletben. Az egész modern világ nagyon odafigyel, hogy szociálisan érzékenyek legyünk. Védjük a gyengébbeket, mindenkinek egyenlő jogokat biztosítsunk, egyenlő lehetőségeket. Ezt én is támogatom, azt hiszem, ez egy nagyon fontos dolog, és ebbe az irányba kell tartania a civilizált világnak.

Viszont van ennek egy árnyoldala is. Hogy az elméletben kivételezett helyzetben lévő emberek sokkal könnyebben és következmények nélkül támadás áldozatai lehetnek. Pedig nem úgy kellene működnie a dolgoknak, hogy ha az egyik oldalnak adunk, akkor a másik oldaltól elveszünk.

Nyilván a természetes folyamat része, hogy amikor le akarunk dönteni egy sztereotípiát, amikor meg akarunk szüntetni egy rossz berögződést, akkor túlzásokba eshetünk. Akkor is farkast kiáltunk, amikor csak egy kiskutyát látunk. Szóval megértem, hogy a nők érzékenyebbek arra, ha tárgyiasítva érzik magukat, ha beszólogatnak nekik, ha nem érzik, hogy ugyanolyan elismerést kapnak a szakmájukban, mint egy férfi.

De miközben régi rossz szokásokat akarunk eltüntetni, vannak, amikre csak legyintünk. A metoo-botrány óta fókuszba kerültek a nők ellen elkövetett szexuális zaklatási ügyek. És nagyon komoly szankciókat vezettek be. Nagyon helyesen. Eközben ha egy nő zaklat egy férfit, azt még mindig hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. Egy erről szóló cikkünk alá is érkeztek olyan kommentek, akik az áldozat férfiasságát cikizik, viccelődnek ezen, becsmérlik. Azt írják, hogy egy igazi férfi élt volna a lehetőséggel.

FORRÁS: UNSPLASH

Tehát miközben azt várjuk el a férfiaktól, hogy ne viselkedjenek úgy, mint az állatok, kicikizzük őket, ha normális érző lényekként viselkednek és nem tetszik nekik egy nő kéretlen közeledése? Mert egy férfinak még a legyet is röptében – ha erre nem képes, akkor valami gond lehet a nadrágjában…

Nyilván a férfiaknak általában van egy erőfölényük a nőkkel szemben, ezért kap más hangsúlyt, amikor egy férfi zaklat egy nőt, mint amikor fordítva. De ha egy nő rangban a férfi fölött áll, akkor bizony másfajta erőfölényről beszélhetünk. Plusz mindenkinek alapvető joga eldönteni, hogy kinek engedi meg, hogy hozzáérjen. Ezt nem lehet nemekhez kötni.

Sokkal elnézőbbek vagyunk a férfiak kárára elkövetett heccelésekkel is.

Hiszen az csak vicc, azt nem kell komolyan venni. Egy férfit lehet nyilvánosan ugratni az intim méretével, szexuális teljesítményével, testsúlyával, szülői képességeivel kapcsolatban. De ha egy férfi tenne egy megjegyzést, amivel mondjuk egy nő mellméretén élcelődik, akkor abból hatalmas botrány lenne. Mert hát na, hogy lehet ilyen bunkó, testszégyenítő szexista rohadék?!

Szóval egyszerre várjuk el a pasiktól, hogy legyenek talpig úriemberek, közben pedig azért annyira maradjanak lazák és ösztönlények, hogy elviseljék az őket ért vegzálást. Ez nekem olyan, mintha azt mondanám a gyerekemnek, hogy „Bazdmeg kislányom, ne beszélj már ilyen csúnyán! Ez nem illik!”

A férfiakat még mindig egy kalap alá lehet venni. Nem egyéni esetekről beszélünk, hanem a FÉRFIAK viseltes dolgairól. Mert a pasik a farkukkal gondolkodnak, nem törődnek a gyerekeikkel, nem segítenek a nőknek, nem értik meg a nők érzelmi szükségleteit. Persze elenyésző kisebbség van, aki nem ilyen, de ők szóra sem érdemesek…

És ugye, ha te férfi vagy, akkor nem értheted, nem érezheted át, nem alkothatsz véleményt, mert van, ami női terep, női felségterület. De azért szégyelld magad, ha nem veszed ki belőle a részed úgy, ahogy azt elvárják tőled! Az a baj ezzel, hogy nem lehet úgy pozitív változásokat elérni valakinél, hogy az előző generációk által elkövetett bűnöket is rásütjük.

Tudom, önmagában már az is kínos, hogy erről írok. Hogy itt picsogok. Eleve mi az, hogy írok? Ez nem valami férfias hivatás, főleg egy női magazinnál. Nem vagyok eléggé férfi, hogy egész nap a cementes zsákokat cipeljem, mi? Az igazi munkától megizzad az ember és kérges lesz a tenyere. Biztos a potenciámmal is gondok vannak, azért veszem körbe magam nőkkel a munkában, mert a magánéletben nem sikerülne közel kerülnöm hozzájuk.

Ha igazi férfi lennék, akkor most az egyik útépítésen dolgoznék a 40 fokban, és nem ilyen bagatell hülyeségekkel foglalkoznék. És persze csak udvariasan, munkavédelmi sisakomat enyhén megemelve, napszaknak megfelelően köszönnék az arra haladó hölgyeknek…

Nyitókép: Unsplash