Kínokkal teli gyönyör, ha egy rosszfiú szeretője vagy!

Ha belegondolok, mennyi időt vesztegettem azzal, hogy eltűrjem a szörnyű viselkedésedet, hidegrázás és légszomj jön rám. Nem is értem, hogy lehettem ennyire naiv, hogy azt gondoltam, jófiút formálhatok belőled. 

Amíg együtt voltunk, minden körülötted forgott. Az első perctől fogva egyedül te léteztél, az egész életünk rólad szólt. A bizniszeidről. A bulizásaidról. A motorjaidról. Nem számíthattam a támogatásodra, az együttérzésedre, még akkor sem, amikor váratlanul elvesztettem a munkámat. Sokat sírtam, kétségbeesve kerestem a megoldást, de te elintéztél néhány könnyed, semmitmondó mondattal. Akkor is jobban érdekelt az olaszországi túrád és a haverjaid.

Hibáztatom magam, mert sokan figyelmeztettek, hogy ne kezdjek veled. Én pedig ahelyett, hogy hallgattam volna rájuk, egyenesen fejjel rohantam a falnak. Most már tudom, mi történt velem. Megbabonázott és elkábított a rosszfiús kisugározásod, a kihívó, vadászó tekinteted. Valami fellángolt bennem, valamiféle elementáris erő, ami nem akart csillapodni. Ez különösen az ágyban mutatkozott meg. A szex terén minden tökéletesen működött közöttünk, de csapnivaló társnak bizonyultál. Kiszámíthatatlanság minden pillanatban, magyarázkodás lépten-nyomon.

Folyamatosan elnézést kértem miattad. Az anyámtól, akinek éveken át ígérgetted, hogy elviszed a tengerhez. A testvéreimtől, akik hősiesen elviselték a nagyképű sztorizgatásaidat. A barátainktól a találkozók sorozatos lemondásai miatt. Látom magam, ahogy szánalmasan magyarázkodom előttük.

FORRÁS: UNSPLASH

El sem tudom mondani, mennyire utáltam ezeket a kínos helyzeteket. Ám mégis fogva tartott az az illúzió, hogy talán idővel jobbá válnak a dolgok. Újra és újra bedőltem neked. Azt hiszem, az elérhetetlenséged tett igazán vonzóvá. Ez ébresztette fel bennem azt a kényszert, hogy harcoljak a figyelmedért, a szeretetedért. Teljesen elvakított a remény, hogy megtalálom a titkos kulcsot hozzád. Naivan hittem abban, hogy megváltozol. Hogy értékelni fogod mindazt, amit adok. Ezért még a hűtlenkedéseidet is elviseltem.

Hatalmasat hibáztam. Ma már tudom, hogy a meghunyászkodás, a birkatürelem nem megoldás semmire. Sajnos időbe telt, míg rájöttem, hogy téged az égvilágon semmi más nem érdekel saját magadon kívül. Számodra nincsenek kötelezettségek, nincsenek határok és szabályok. Mérhetetlenül önző vagy, soha nem fogsz eljutni az érzelmi érettség azon szintjére, hogy képes legyél egészséges párkapcsolatot kialakítani. Számodra a nők csak eldobható játékszerek, akik nem számíthatnak másra, csak könnyekre.

Be kellett látom, hogy amíg csak élsz, rosszfiú maradsz. Furcsa kettőség van bennem: sajnálom a végiggyötrődött, végigbőgött perceket, ugyanakkor felszabadultságot érzek. Abban a pillanatban, amikor felhagytam az önámítással, megszabadultam a fojtogató láncoktól, és tovább tudtam lépni. Nem értem, mi, nők miért feltételezzük mindig, hogy egy édes lélek rejtőzik az érzéketlen, macsó álarc mögött. Végső soron nem a ti hibátok, hogy csalódunk, hanem a miénk, mert túl nagy bizalmat szavazunk nektek.

Ha egy ilyen férfi közelébe kerülök, többé nem feledem: gyengéd és kedves gesztusai nem egyebek, mint ügyes manipulációk. Alattomos módszerek arra, hogy szépen lassan feladjam önmagam, az álmaimat. De többé nem teszem.

 Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok