Pénzzel és hatalommal bíró férjet akarsz? Ez teljesen normális!

Az elszegényedett nemesi család elbűvölő hajadonát feleségül veszi a jóvágású gróf duzzadó erszénnyel. Lágy dallamok kíséretében ellovagolnak a naplementében, immáron gardedám nélkül. Hányszor sóhajtottunk fel e romantikus jelenet láttán?

És vajon hányszor köhögtük ki félhangosan az aranyásó szót, amikor ugyanez a hősnő kétszáz év múlva beszáll férje mellé a legújabb Audiba? Ismerünk monogámokat, poligámokat, és bizony a hipergámok is köztünk élnek, sőt, akár mi is azok lehetünk. A felfelé házasodó nő karakterét nem Hollywood és nem Jane Austen hozta létre, hiszen egy ősi gyakorlatról van szó.

Mivel a nők nagyon sokáig nem tudták megteremteni maguknak a pénzügyi függetlenséget, csupán abban bízhattak, hogy egy előnyös házasság segítségével bebiztosítják saját és utódaik jövőjét. Noha manapság egyenlőbbek a társadalmak, és sikítófrászt kapunk a molyszagú házassági stratégiáktól, azért halkan tegyük fel a kérdést: csak más nőt ítélünk el a “felfelé mozgásért”, vagy magunkat is szégyellnénk?

Ugyanis mérnöki diploma ide, fárszi nyelvtudás oda, a hipergámia jelensége ma is létezik, csupán a megítélése változott. Aki magasabb státuszú férjre vágyik, arra manapság gyorsan rásütik a sekélyes jelzőt, ám mint oly sok esetben, ezúttal is evolúciós örökségünkben rejlik a kérdés gyökere.

Már megint a fránya evolúció

Belénk van kódolva, hogy a legjobb génekkel akarunk teherbe esni, így természetes, hogy ehhez a legjobb férfit szeretnénk megtalálni. Olyat, aki túlélőképes utódokkal tud megáldani bennünket. Ha pedig más nők is kiszemelték a férfit, mi is automatikusan jobban akarjuk. Mert értékes. E biológiai vágyunk miatt ösztönösen figyeljük a férfi viselkedését jelek után kutatva, és ha a tudattalanunknak tetszik a jelölt, akkor felébred a szexuális vágy.

FORRÁS: PEXELS

Igen, míg a férfiaknál elég lehet egy gömbölyű váll látványa, a nőknél komplexebb a folyamat. Ezért egy kevésbé jóképű pasi is könnyen elkelhet, ha produkálja a megfelelő jeleket. Az erőforrásokat. Nem, nem feltétlenül az Amex-kártyára gondolok. Intelligencia, tekintély, státusz, humor – ez mind erőforrás.

Manapság rengeteg nő képes jó egzisztenciát teremteni magának, és továbbra is ambíciózus marad a párválasztásban. Nem azért, mert ne tudná eltartani a másikat, hanem mert nem tud mit kezdeni egy gyengébb társsal. Természetesen most sem általánosíthatunk – hiszen hányszor szaladt el a kisasszony a kertésszel vagy a sofőrrel? Tehát nem mindig zsigeri vágy a felfelé házasodás, sokszor inkább családi vagy társadalmi nyomás.

A biztonság vágya azonban alapvetően bennünk él. A férfi erőforrásai pedig megnyugtatóan hatnak. A szakmájában szenvedélyes, kitartó és elkötelezett férfi potenciális társ, akire rá mered bízni magad, mert értéket, erőt képvisel. Mert vállalja a felelősséget a jó döntéseiért vagy a hibáiért. Az intelligencia, a humor, a határozott járás mind arról győzi meg a nőt, hogy megbízható, stabil társra talált. Így a nem vagyonos, ám talpraesett férfi is vonzóbb tud lenni, még akkor is, ha hasizma kockáit szolid zsírréteg fedi.

Hosszú távon csökkenhet a szexpiaci érték

Jaj azonban annak a férfinak, akinek vélt vagy valósan magasabb státusza csökkenni kezd, esetleg eltűnik! Ha megváltozik a határozott testbeszéd, az addig karakán viselkedés, a nőben megszólal a vészcsengő, és beindul a folyamat, amiről oly sokat hallottunk már. Kapcsolati ellaposodás, unalomba fulladt szex, vágymentes kedd délutánok. A nőnek feltámadnak a hipergám ösztönei, és újra a legjobbat akarja megtalálni, akiben megvannak az erőforrások.

Az újkori nehézség a túlélőképes férfi megtalálásában – különös módon – a nők emancipációjában keresendő. Felborult a romantika tengelye, átalakultak a nemi szerepek. Miközben egyre több a sikeres nő, radikálisan szűkül a vonzó pasik tábora. Így jött létre a mai felállás: karriert építő, szingli csajok az egyik oldalon, “félős” férfiak a másikon, akik lehet, hogy nem is annyira félnek, mint inkább erősebb női energiákra vágynak.

Mit lehet a megoldás? Magasról tegyünk az evolúcióra, vagy vállaljuk fel a ma irigyeket termelő biológiai örökséget? A válasz pofonegyszerű, legalábbis papíron. Semmi baj nincs azzal, ha magasabb státuszú férfira vágyunk. Természetes vonzódás, hogy felnézzünk a másikra. Belőlem is hiányzik a Teréz anya gén, soha nem vágytam támaszkereső, terelgetni való férfira. Egyszerűen megöli a vágyat.

Persze nem az a gond, ha a másiknak baja van, inkább az, ha nincsenek erőforrásai. Szenvedély, humor, célok. Igényesség. Valljuk be nyugodtan: egy határozott férfi lenyűgöző hatással tud bírni. A randizás világa brutális. Praktikák, trükkök, véget nem érő játszmák, melyekre rengeteg időt pazarolunk. A folyamat közben pedig csak a legfontosabbat nem tanuljuk meg, hogy miképp lehetünk mi a legboldogabbak. Ha a kertésszel, hát istenem.

Nyitókép: Pexels

Élsz-halsz az IgaziNő cikkeiért? Akkor iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. 🙂