Hurrá, kezdődik az iskola: Ünnepeljek vagy sokkot kapjak?

Minden  évben, annyira, de annyira várom a vakációt. Aztán minden augusztus végén meg annyira, de annyira várom a vakáció végét. Alig várom, hogy végre ne unatkozzon itthon a gyerek. Ne nyomkodja vég nélkül a kütyüit. Ne kelljen állandóan programokat szervezni.

Vagy most, hogy már kamasz, ne csavarogjon állandóan. Ne költse úgy a zsebpénzt, mintha örökkön-örökké termő fán teremne. Feküdjön le időbe aludni. Egyen menzát, és ne kelljen azon törnöm a fejem minden nap, megint mi legyen az ebéd, amire forgathatja a szemét.

Aztán, mikor eljön a nyár vége, az iskolakezdés elkezd kicsit hasonlítani a karácsonyi hajrához. Konkrétan őrült kapkodásban vagyok, tele lesz a naptáram feladatokkal, időpontokkal, tankönyv átvétel, ünneplő ruha beszerzés, szülői értekezlet, év eleji feladatok a szülőknek, befizetés, beiratkozás… És mire elmegy a gyerek a suliba, hulla fáradt vagyok, és csak ülök és bambulok magam elé.

Azon gondolkozom: miért is vártam a sulikezdést? Talán, mert amíg a gyerek suliban van, jobban tudom beosztani az időmet? Tervezetten tudok dolgozni? Többet hallom a saját gondolataimat? Végre újra lesznek időkeretek, amiket magamra és a munkámra tudok használni? És mit kapok még mellette? Hát jöhetnek a különórák, edzések, állandó logisztika, te viszed, én hozom, ő megy, én megyek érte, te mész érte… az egész suli időszak egy nagy időmenedzsment, becsomagolva aranypapírba, hiszen nem kötelező a gyereket hozni-vinni. Ja… De mégis!

Na jó! Az idén megfogadtam, örülni fogok az iskolakezdésnek.

Nem vettem füzeteket, írószert, iskolatáskát, ünneplő ruhát. Minden van tavalyról. Nem voltam hajlandó tülekedni az írószerboltban, sem sehol. Nem pakoltam ki a szobáját, hogy helyet csináljak az új könyveknek. Nem készültem semmivel. Igyekeztem a leghétköznapibb menetrendben várni az új tanévet.

FORRÁS: UNSPLASH

Aztán valahogy így zajlott: Szeptember 1. szerda, 5:55.

Nem hiszem el, hogy fel kell kelnem! Hogy kezdődhet szerdán egy tanév? Döntöm magamba a kávét. A gyerek pirítóst kér. Csomagolok tízórait. Nincs itthon uzsonnás doboz. Kulacs se. Még tavaly elhagyta. Vedd a cipőd! Az az enyém! Upsz! Nincs bérleted! Na jó, beviszlek! Pizsamában nem mehetek. Felöltözöm. Jó lesz kifordítva is.

Hol a bizonyítvány? Anya, hol a pulcsim? Jó lesz ez is pulcsi helyett! Őrült dugó! Visszafelé is dugó! Jó nagy kerülő! Idióta GPS! Idióta reggelek. HURRÁ, ÚJRA SULI! Minden nap 7 óra tanulás! Legalább nem csavarog. Ja, de! A vacsora sem finom. Alvás gyerek, 10 óra! De nem vagyok álmos! Én viszont hulla vagyok! Pedig csak most kezdődik! Alig vártam már…

Nyitókép: Pexels

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr