A férjem főz, én havat lapátolok – miért szólnak meg minket ezért?!

2021-10-15 Szerintünk

Állok és nézem, ahogy a férjem hősiesen szenved az új Ikeás komódunk összeszerelési útmutatójával, miközben én már öt perce tudom a helyes megoldást. Nem szeretném megbántani, ezért tanácstalan vagyok: most akkor megmondjam neki, vagy ne?

Ez amolyan klasszikus férfi munka – szerinte. Nekem elvileg nem kellene értenem hozzá, neki meg kellene. Ok, de ha ez mégse így van?! Szeretem és nagyra becsülöm a férjemet az összes képességével együtt, de a szerelési hajlam és a műszaki érzék belőle teljesen kimaradt. Viszont kitűnően tud főzni, a gyerekeket pedig ezerszer hatékonyabban felöltözteti, mint én.

Nekem viszont semmi adottságom nincs a ruhák szép összehajtogatásához, a palacsintát nem tudom megfordítani, de álmomból felkeltve is összerakok egy bármilyen babakocsit vagy szekrényt. Ha ez nem lenne elég, a mosogatást nem bírja a bőröm, a hókotrással és az őszi falevelek begyűjtésével viszont semmi bajom nincs. A férjem simán elmosogat, de a dereka napokra beáll az utóbbi munkáktól.

Viszont ha lemegyek havat söpörni télen, a házunk összes idősebb férfi lakója kötelességének érzi, hogy együttérezzen velem, és diszkréten félrevonja a férjemet, hogy megmondja neki: nehogy már az asszony csinálja a férfi munkát! Így hát vagy mégis ő megy le havat lapátolni és utána napokig nyög, vagy kinézek, hogy látja-e valaki, és megcsinálom én. Esetleg közli, hogy „Na, takarítsa el a havat az, aki beszólogatós kedvében van!”

Vagy ott van a sógorom: kitűnően szerel, fúr-farag, amit kell, de allergiás egy csomó fűfélére, így a fűnyírás abszolút kinyírja. Amíg kertesházban éltek, a húgom nyírta a füvet. Azóta lakásba költöztek, ott nincs fű. Akkor a sógorom most férfiasabb, mint előtte volt?

Persze vannak olyan munkák is, amihez egyikünk sem ért igazán: például nagyon-nagyon hálás vagyok a férjemnek, amiért rendezi az autónk körüli teendőket. Mert sikítva menekül az összes agysejtem, ha autószerelőhöz kell vinni az autót. Nemrég bevallotta, hogy ő sem ért egy kukkot sem abból, amit a szerelő mond, de azért férfiasan bólogat, ha kell.

A családi időbeosztásunk kézbentartása pedig az én női feladatköröm, ami nekem kerül extra energiámba. Ugyanis én az a laza, szétszórt anyuka vagyok, aki évek óta retteg, hogy egyszer ott fogja felejteni a gyerekét az iskolában/óvodában/sport foglalkozásokon. Nem történt meg még soha, de benne van a pakliban. Hogy megelőzzem ennek bekövetkeztét, minden időpontot beírok a családi tervező naptárba és a telefonom naptárába is emlékezetővel.

FORRÁS: UNSPLASH

Maradjunk annyiba, hogy ezt a feladatot hiába venné át tőlem a férjem, akkor sem lenne jobb a helyzet egy fikarcnyival sem, így marad nálam. Azt viszont nem látom be, hogy miért nem szerelhetem össze a szekrényt, fúrhatom fel a tükröt vagy vízkőtleníthetem a csapokat. Ha a férjem megfőzi az ebédet és elmosogat, akkor cuki házias ember, én pedig szerencsés asszony vagyok. (Az is vagyok.)

De ha én csinálom meg a férfi munkát, akkor elférfiatlanítom őt.

Pedig nyilván soha nem leszek olyan erős, mint ő. Nem fogom tudni ugyanazt a súlyt felemelni és nem is akarom. Amúgy ő szép szál magas ember, én pedig apró törpilla vagyok hozzá képest, szóval vicces is lenne. De igazából nem attól férfi egy férfi, hogy megcsinálja, amit kell? Akkor is, ha nincs hozzá épp kedve, vagy fáradt, vagy beteg. Ez – csendben jelzem – szerintem a normális bármilyen nemű felnőtt ember ismérve is egyúttal.

Az én férjem, aki épp rosszul csavarozza össze a fiókot, pont ilyen. Bármikor számíthatok rá mindenben! Viszont az, hogy egy család a tagjainak képességeit hogy tudja optimalizálni, az leginkább a saját ügye, és nem másé. Nem kellene, hogy hagyományok, szokások és más emberek szabják meg, hogy mi hogy éljük az életünket. Nem akarom átvenni, pláne nem elvenni a férjem feladatait, de olyan klassz lenne, ha mindenki csinálhatná szabadon azt, amiben igazából a legjobb!

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz,  JELENTKEZZ! 🙂 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címre.