Minek nekem feleség? Úgyis megcsalnám!

Sokat szidnak minket, férfiakat. Cikkeket, értekezéseket, már-már tanulmányokat írnak rólunk. Persze a nőkről ugyanennyit lehetne, de mintha több lenne a női író, ők meg nyilván inkább minket elemeznek.

Talán az én fajtám van a legtöbbet terítéken. Hogy milyen az én fajtám? Gátlástalan… Én csak egykedvűen olvasom az ilyen írásokat, aztán persze sok felháborodott pasi jön a komment szekcióba, akik szerint ez túl van lihegve, és nem is igaz. És „Na már megint egy férfigyűlölő írás!” Aztán megsértődnek.

Pedig vannak, akik nagyon is hasonlítanak a cikkekben említett férfiakra. Igen. Én is ilyen vagyok. Persze az én életem sem így indult, tiniként tipikus hősszerelmes voltam, aki megvette volna a legnagyobb létrát az egész világon, hogy az összes csillagot egyesével leszedegesse az égről egy nő miatt. Én marha…

Aztán jött az a lány gimi harmadikban, és mindent megváltoztatott. Szerelmes lettem, ő csak eljátszotta, és a rövid románcunk úgy ért véget, hogy a sulibálon a haverommal smárolt. A haver megmaradt, a csaj nem. Nem is akarta megmagyarázni a történteket, de miért is akarta volna? Neki én nem jelentettem semmit…

Nem vagyok az a kifelé tomboló típus, ezt is a szobám rejtekén próbáltam feldolgozni. Nagyon nehezen ment. Szar volt a felismerés, hogy hiába tettél meg mindent a nőért, neki semmit sem értél, és ezután nem igazán tudtad elhinni, hogy az összes többi nem ilyen. A szerelem teljesen lekerült nálam a terítékről. Kicsit átestem a másik oldalra akkoriban, és inkább a könyveket faltam, mintsem a nőket.

De végül meguntam, és egy szép kora nyári napon jött egy ostobának tűnő ötlet: lementem kondizni. Végül kiderült, ez nem is volt olyan elvetemült gondolat. Sok időt töltöttem ott, a testem egyre csak alakult, és olyan arcokba futottam, akik megtanítottak: az egészség oké, jó dolog a stresszlevezetés is, de alapvetően azért építünk testet, hogy jó nőket dughassunk meg.

Igen. A jó test bejön a nőknek, ez egyre nyilvánvalóbb lett. Ahogy bejön nekik a pénz is. Jó agyam volt, szerencsére nem kellett sokat güriznem érte, hogy az egyetemen jól végezzek, és innentől olyan életet élhessek, ami melegágya a gondtalan életnek. És ott elindult még valami, aminek most sincs vége: a kánaán.

Ott tudatosult bennem először, hogy a világ tele van szexelni vágyó nőkkel, és ha ők vágynak rá, én miért hagynám ki?

Vagy egész egyszerűen a „mi fajtánk” miért hagyná ki? Persze a legegyszerűbb azokkal, akik mást nem is akarnak, csak szexelni, de sajnos az évek alatt belefutottam sok érzelmes szerelmesbe is. Hát azokat nem szeretem, de az igazat megvallva az elején szórakoztattak. Jókat mosolyogtam a sok üzeneten, amire nem válaszoltam az egyetlen éjszaka után. A haverokkal fogadásokat kötöttünk, mikor érkeznek meg a “rohadj meg, azt hittem, te más vagy” jellegű sorok.

FORRÁS: UNSPLASH

Aztán voltak meglepő esetek, akik kicsit nyomulgattak, aztán eltűntek. Őket néha visszarántottam még egy-egy durva menetre, és ezek után ment minden a régi forgatókönyv szerint. Üzenetek, no reakció, rohadj meg. Pont. Végül ezt egy idő után meguntam, és simán csak nem jelentkezek. Talán igazi tartós szeretőm sem volt már évek óta, pedig például az anyukák igen hálásak tudnak lenni, és velük aztán tényleg nincs gond.

De nem szeretnék kötődni senkihez sem túlzottan. Van pár csaj barátom, ők már megszoktak, de mindig mondják, nem tudják elhinni, hogy ilyen mocsok, lelketlen vagyok. Valahol a lelkem legmélyén biztosan vannak érzelmeim. Valahol biztos, de az olyan mélyen lehet, hogy már magam sem találom. Én azt szeretem, ha végignyögdécselik az éjszakát alattam, de reggel távoznak.

Ha hajnalban, az még jobb, még a taxit is fizetem, csak menjenek. Jelenleg a családnak és egy bőgő gyereknek még a gondolatától is irtózom. Azt hiszem, feleség sem kell soha. Minek? Úgyis csak megcsalnám. Lehet, hogy eljön az a nő, aki végül „megtör”. Többször volt már olyan, mintha éreztem volna valamit egy-egy numerám iránt, de én győztem, és nem az érzelmeim.

Az egóm? Lehet. De az is én voltam, akit akkor harmadikban összetört az a lány, akivel nem mellesleg találkoztam azóta. Jelenleg három gyerek anyja, totál leépülve, lepukkanva. Tulajdonképpen még köszönettel is tartozom neki, hogy akkor átvert…

Ádám történtét Tóth Zsuzsa jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr