Te el mered mondani a főnöködnek, ha valami nem tetszik?

Gyakori probléma a kapcsolatokban, hogy azt várjuk a másiktól, találja ki a gondolatainkat. Ahelyett, hogy szólnánk, mi a problémánk, mi esik rosszul nekünk. Figyelem, most egy sokak számára meglepő dolgot fogok elárulni: senki sem gondolatolvasó!

Azaz nem várhatod el senkitől, hogy kitalálja, hogy mit gondolsz, vagy mit érzel. Ez csak gyerekkorodban működött, amikor még nem tudtál beszélni, és anyukádnak kellett kitalálni a sírásodból, hogy mi a problémád. Mi tehát a megoldás? Egyszerű: mondd el, mi a gondod!

Ez a probléma nemcsak a privát életünkben, de a munkahelyeken is felüti a fejét. HR-esként gyakran azt tapasztalom, a munkám néha abból áll, hogy óvó nénit játszom: hozzám fordulnak a kollégák mindenféle problémájukkal. Ez egy pontig rendben van, hiszen a HR-nek egyik fontos feladata, hogy törődjön a munkavállalókkal.

Sőt, szeretem is ezt csinálni, szívesen meghallgatok bárkit, mindig örülök, ha bizalommal fordulnak felém. A gond azzal van, hogy sokszor olyan problémákkal keresnek meg, amikkel én nem tudok mit kezdeni, mert egész egyszerűen nem az én hatásköröm. Felnőtt, komoly emberek ugyanis a főnöküktől is elvárják, hogy kitalálja a gondolataikat – és ahelyett, hogy neki mondanák el, mit szeretnének, mennek a HR-re panaszkodni.

Engem például sok olyan dologgal keresnek meg a kollégák, ami nem az én illetékességem, hanem kizárólag a vezetőé. Például: túl sok a feladat. Kevés a feladat. Rossz értékelést kapott a főnökétől, amivel nem ért egyet. Fizetésemelést szeretne, vagy több visszajelzést a munkájáról. A gond csak az, hogy ezeket nem a vezetőnek mondják, hanem nekem.

Én viszont nem tudok több feladatot adni senkinek a felettese helyett, sem elvenni tőle, de még csak azt sem tudom, miért kapott (szerinte) rossz értékelést, hiszen egyáltalán nincs rálátásom, hogyan végzi a napi munkáját… Valóban vannak olyan problémák, amikben tud segíteni a HR, ha azt a felettessel nem lehet megbeszélni – például, ha indokolatlanul bántja, esetleg zaklatja, vagy hátrányosan megkülönbözteti.

Ez rendben van, ilyen esetekben valóban forduljunk a HR-hez azonnal. De más esetekben miért könnyebb egy másik embernek panaszkodni ahelyett, hogy az illetékessel beszélnénk meg? Legtöbben szeretünk gyakran visszajelzést kapni a munkánkról, és igen, vannak sajnos olyan vezetők, akik erre nem figyelnek eléggé.

De ahelyett, hogy magunkban puffogunk, a kollégáknak ventillálunk, vagy a HR-esnek öntjük ki a szívünket, jusson eszünkbe az az egyszerű megoldás is, hogy becsattogunk a főnökhöz, és jelezzük neki:

Kedves főnök, szeretnék egy gyors visszajelzést: elégedett vagy-e a munkámmal? Van-e valami, amit nem jól csinálok? Van-e valami, amit kifejezetten jól csináltam az elmúlt időszakban? Tudod, én egy olyan ember vagyok, akinek fontos a visszajelzés.

FORRÁS: UNSPLASH

Egy vezetőtől nem várhatjuk, hogy minden egyes nap megkérdezze az összes beosztottjától, ma hogy van, mit tehetne érte. Szerintem felnőttként az az alapfeltevés, hogy ha bajom vagy kérdésem van, szólok. Ha nem szólok, az azt jelenti, hogy nincs problémám.

Vajon miért olyan nehéz ez? Miért félnek ettől sokan? Nem tudom. De az biztos, hogy magunkban forrongani, netán eljutni akár a felmondásig egy olyan dolog miatt, ami könnyen lehet, hogy megoldható, az szerintem szimplán hülyeség.

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr

Tovább olvasok