A “kígyóölő”, aki élete árán is zsidókat mentett: Raoul Wallenberg

A szobrokat kedvelőknek bizonyára ismerős a kígyóval viaskodó erőteljes férfi alak, amely Raoul Wallenberg svéd diplomata hősies küzdelmének állít emléket.

Az alkotás ma Debrecenben, egy neves gyógyszertár előtt áll – abban a városban, ahová 1945 januárjában indult az újonnan alakult magyar kormányhoz. A svéd diplomata kifosztott autóját megtalálták a János Kórháznál. Eltűnésével és halálával kapcsolatban máig ellentétes hírek keringenek. Az biztos, hogy Magyarországon zsidók ezrei köszönhették neki az életüket. Őket mentette, miközben neki is nyoma veszett.

Talán egy szovjet börtönben, de az is lehet, hogy a Gulag valamelyik táborában halt meg. Apja még születése előtt elhunyt, édesanyja újból férjhez ment, Wallenberget pedig a nagyapja nevelte. Neki köszönhette széleskörű világlátását és korai önállóságát is, hiszen a kisfiút minden nyáron külföldre küldték, hogy nyelveket tanulhasson.

Kísérő nélkül, egyedül járt Angliában, Franciaországban és Németországban is. Palesztinában – ahol nagyapja egy holland banknál szerzett neki állást – került először kapcsolatba Németországból menekült zsidókkal. Később külkereskedőként Magyarországon is járt, majd a svéd kormány és az amerikai War Refugee Board felkérésére svéd követségi titkárként vett részt a magyarországi zsidók mentésében. Humanitárius attaséként küldték Magyarországra.

Wallenberg akár megvesztegetés és zsarolás útján is mentette, akit lehetett. Engedélyt adtak neki, hogy szükség esetén a követségen biztosítson menedéket az üldözötteknek és mentességhez szükséges okmányokat is kiadhasson. Így egy védő útlevelet tervezett, amely a magyar és a német hatóságok előtt igazolta, hogy a menlevél tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Több ezer ilyen papírt adott ki, és a munkatársait is a védettek közül válogatta össze. Az iroda alkalmazottainak létszáma több száz főre nőtt, de sokszor így is nehezen győzték a munkát. Wallenberg példájára más semleges országok követségei is hamarosan védleveleket írtak, valamint védett házakat létesítettek egyes menekültek számára.

Amikor azonban már ez sem segített, Wallenberg a határ felé irányított zsidó menetek megsegítését is megkísérelte. A svéd védetteket munkatársaival megpróbálták kiszabadítani a vagonokból és a menetoszlopokból, illetve gyógyszert és ételt adtak az éhező és gyakran a szabad ég alatt alvó embereknek. Önzetlen és önfeláldozó viselkedésének akkor is tanúbizonyságát adta, amikor felajánlotta saját, Naphegyen álló budai házát az egyik zsidó tisztviselőnek és feleségének, hogy a nőnek ne a követség asztalán kelljen megszülnie.

A gyermek végül „irtózatos ágyútűz közepette” született meg. Míg az orvos Wallenberg szobájában töltötte az éjszakát, addig a diplomata odalent, a hideg hallban aludt a kabátjába burkolózva. Halálának dátuma és körülményei azóta sem egyértelműek. Debrecenbe indult, hogy felvegye az újonnan alakult magyar kormánnyal a kapcsolatot, és mikor nem érkezett meg, azt terjesztették: a nyilasok vagy a Gestapo ügynökei meggyilkolták.

Valójában azonban a szovjet hadsereg tartóztatta le Budapesten, a diplomata további sorsa pedig rejtély maradt. Orosz jelentések szerint 1947. július 17-én kivégezték, de olyan leírások is vannak, amelyek szerint szívinfarktusban halt meg egy szovjet börtönben. Egyesek évekkel később börtönökben és munkatáborokban vélték látni.

Bár a mikor és hogyan kérdéses, az azonban nem, hogy Raoul Wallenberg életét áldozta azért, hogy sok ezer zsidó túlélhesse a holokausztot. A „Kígyóölő” pedig mind a mai napig hirdeti az emberségért folytatott heroikus küzdelmet.

Nyitókép: Wikipédia

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr

Tovább olvasok