Hazugságból hírnév: A híres spanyol írónő valójában 3 férfi…

Egy nőnek indult, három férfi lett belőle. Az olvasók egy része felháborodott, a kritikusok szintén. Az utóbbi idők legmeglepőbb marketing trükkjének nyomában járva felmerül a kérdés: meddig mehet el egy szerző, hogy a bestseller lista élére kerüljön? Mekkora lehet a hazugság, ami még belefér?

A jó beugratás provokál. Eltiporja a konvenciókat, megkérdőjelezi az előítéleteket. Még akkor is, ha a módszer sokszor nem áll az etikai mérce magaslatán, ám ha működik, fontos összefüggéseket tudunk meg az életről. A spanyol irodalmi világot minap felforgató kacsa azonban súlyosan megosztó. Nemrég Barcelonában adták át a zsíros Planeta-díjat Carmen Molának, ám a színpadon az egyetemi tanárnő helyett három férfi jelent meg, hogy bezsebelje az egymillió eurót és a minimum kétes dicsőséget kiadatlan kéziratukért.

Jorge Diaz, Antonio Mercero and Augustin Martinez televíziós forgatókönyvírók felfedték a nagy titkot: az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő írónő, a spanyol Elena Ferrante (az olaszok jelenleg legismertebb álnevű szerzője) nem egy negyvenes éveiben járó egyetemi professzor, aki Madridban él a férjével és három gyerekével. Nem egy női bestseller író, aki még interjúkat is adott, melyekben arról beszél, hogy titokban ír, nem akarja, hogy a környezete tudjon a könyvekről.

Hogy három hazug férfiról vagy három ügyes televíziós íróról van szó, már nem egyszerűen vérmérséklet kérdése. Súlyos kérdéseket vet fel az ügy: ki írhat egyáltalán és mit? Van-e befolyása a nemnek a könyv írásra és olvasásra? Ha igen, akkor milyen?

Az említett Ferrante ugyancsak ad interjúkat, de ő csupán az írásról beszél, nem a családról. Margaret Atwood, A szolgálólány meséjének szerzője szerint csupán hatalmas PR attrakció az egész. Erősíti ezt a képet, hogy a Mola regények némelyikéből sikeres televíziós produkció is született, így a szakmában sokan megkérdőjelezik, hogy egy olyan nő nevére épül a siker, aki nem létezik.

FORRÁS: UNSPLASH

A rajongók is felhorkantak, hogy mennyire morális három férfinak egy nő mögé bújni, aki lényegében hamis identitással adott interjúkat, és álprofilt épített fel szakmai és olvasói körökben. Az identitás ugyanis jóval több mint egy álnév, Mola bekerült az otthoni könyvespolcokra, hivatkozási alap lett női diskurzusokban. Egy volt a nők közül.

Ráadásul egy női intézmény még olvasmányként is ajánlotta műveit, melyek gender szempontból fontos feminista írások. Egyéb könyvekkel együtt úgy hivatkoztak rájuk, mint amik hozzájárulnak a kritikai gondolkodáshoz, valamint a női tapasztalatok és a női valóság megértéséhez. A három férfit elnézve meglehetősen nehéz elképzelni, mire gondolhattak.

Például arra, hogy Carmen kúl, laza, ezt jelenti ugyanis a mola szó a spanyol szlengben. Elmondásuk szerint sosem akartak csalók lenni, csupán álnév alatt írni. „Bedobáltuk a neveket, és véletlenül, mókából ez jött ki. Semmilyen üzenetünk nem volt vele, csak egy nevet akartunk” – állítják az írók, akiknek már elegük volt a hazudozásból. Nem akarták, hogy más leplezze le őket, így önként megtették. Hogy, hogy nem, pont az egymillió eurós díj átadásánál.

Az álnév használata amúgy bevett írói gyakorlat. A nők évszázadokon keresztül bújtak férfinév mögé, hogy kiadhassák írásaikat, hogy hallassák hangjukat. Hogy elhiggyék nekik, a tollat ugyanolyan jól forgatják, mint a kötőtűt.

Mára szerencsére ez megváltozott, hiszen rengeteg női szerző van, és a szebbik nem tagjai többet is olvasnak, mint a férfiak.

Érezhető a trend a Mola-regényekhez hasonló erőszakos thrillerek esetében is, ahol eddig a férfi szerzők domináltak. Épp ezért a kontraszt Mola feltételezett élete és durva történetei között nagyon éles és marketing szempontból izgalmas. Mi lehetne érdekesebb egy háromgyerekes professzor asszonynál, aki délelőtt tanít, délután pedig hátborzongató részletességgel írja meg, milyen erőszakot követnek el nők ellen?

Az írók számos ok miatt használnak álnevet, és nagyon úgy fest, hogy a módszer még mindig hatékony. A világ azonban sokat változott a Bronte-nővérek óta, és e módszer okait talán ma kevésbé értjük, mint a 19. századi Angliában.

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr

Tovább olvasok