Istennek hitt fáraók, akiket egy lyukas fog a halálba vitt

2021-11-03 Művelődő

Az ókori Egyiptom világát mindig is romanticizálták a filmek és a regények. Ha erről az időszakról beszélünk, a többség lelki szemei előtt általában Elizabeth Taylor jelenik meg Kleopátra jelmezben.

Vagy ha nem ő, akkor a falfestményeken ábrázolt figurák feketével kihúzott szemekkel, tekintélyt sugárzó arccal. A piramisok és szfinxek emberfeletti nagysága szintén azt az érzést erősíti bennünk, mintha Egyiptom az ókor valamely misztikus világát jelentette volna. Ám a valóság ennél sokkal kegyetlenebb és embertpróbálóbb volt, amelynek következményei alól még az istenként tisztelt fáraók sem mentesültek.

Bár a kor orvosai bizonyos szempontból jóval előrébb jártak koruknál – felfedezték a balzsamozáshoz szükséges gyógynövényeket, és immunrendszer erősítőként fokhagymát osztogattak a piramist építő munkások között -, sok ma már egyszerűnek számító betegséggel nem tudtak mit kezdeni. A szép halál tehát nagy ajándéknak bizonyult akkoriban, hiszen elég volt egyetlen élősködő az évekig tartó szenvedéshez…

Minderről azonban nem lennének ismereteink, ha az 1970-es években nem folyamodik a tudomány a múmiák felboncolásához. De megtette, a röntgen és a CT pedig izgalmas történeteket “meséltek” az ókoriak életéről…

Láthatatlan férgek

A boncolásoknak köszönhetően derült ki például, hogy jellemző élősködő volt a medinaféreg, amely az ivóvízzel jutott a testbe, és kifejlődve akár a 90 cm-t (!) is elérhette. Ugye, nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen “potyautas” mennyire legyengítette áldozatát? A féreg megnövekedése után a lábfejen keletkező, fájdalmas hólyagokon keresztül távozott.

A sebek képesek voltak annyira elgennyesedni, hogy akár a végtag amputálására is sor kerülhetett, az élősködőtől pedig úgy legyengült az ember, hogy fogékonyabb lett az egyéb fertőzésekre. Sőt, más szempontból is rontott a túlélési esélyein: rossz fizikai állapota miatt mondjuk nem bizonyult elég gyorsnak, ha a Nílus vad vízilovai vagy krokodiljai elől kellett menekülnie…

Az elfogyasztott húsból származó galandférgek is tették a dolgukat – ugyanakkor fontos titkokat árultak el az utókornak. A tudósok sokáig azt gondolták, hogy az ókori Egyiptomban tilos volt a sertéshús fogyasztása. Ezt végül egy férgességben szenvedő tizenéves múmiájának boncolása cáfolta meg, nála ugyanis borsókabetegséget fedeztek fel, aminek az élősködője a sertéshúsban található.

Az az átkozott homok…

Bár a filmekben csodásan mutat a sivatag aranyló homokja, melyen az óriási szfinxek magasodnak, a valóságban ez sem volt olyan romantikus. Az ott élők nagy része ún. sivatagi tüdőbetegségben szenvedett, amit a homokszemcsék belégzése okoz.

FORRÁS: UNSPLASH

I. Ramszesz vizsgálatakor az utókor arról is meggyőződhetett, hogy a homok a szájüregben is végzetes károkat okozott. Akkoriban a molnárok homokot kevertek a gabonába, hogy jobban őrölhető legyen, és a kenyérben lévő éles homokszemcsék fokozatosan koptatták a fogakat. Mivel pedig a legfinomabb – tehát a legalaposabban, legtöbb homokkal őrölt árpából vagy búzából készült – kenyeret a fáraók kapták, ők különösen ki voltak téve a következményeknek…

A kopásnak köszönhetően egy idő után felszínre került a fogbél, és kezdetét vették a különféle fertőzések. Ezek többsége ma már antibiotikummal gyógyítható, akkoriban azonban nagyon sok ember szenvedéssel teli halálát okozták.

Ha mindez nem lett volna elég, a fenti problémák mellett ott volt a malária, a tbc, a himlő és számtalan más kór. Némelyik tünetről azt sem tudták, hogy bajt jelez: például az egyiptomi mételynek nevezett, szintén élősködőnek köszönhető betegség miatt már serdülőkorban véres lett a fiúk vizelete, ezért az ókori egyiptomiak azt hitték, a fiúk is menstruálnak. A múmia boncolás bevezetése szerencsére sokat segített a régmúlt történeteinek feltárásában.

Sőt, az ókori betegségek vizsgálata lehetővé teszi a jelenkori kórok hatékonyabb kezelését is. És hogy hogyan kell megvizsgálni egy ókori koponyát? Ahogy William Swinton professzor, az első múmia boncolást végző orvosi csoport felügyelője viccesen és kissé ironikusan megfogalmazta: „Leülsz a koponyával a jobb kezedben és egy gin-tonikkal a balban…

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr