Nem mindig hiszek, sem a Teremtőben, sem magamban…

Szia! Tegeződhetünk? Szerintem én vagyok az idősebb. Bemutatkozom, hiszen úgy illik: én te vagyok. Hogy ne szórakozzak, mert nem vagy olyan hangulatban? Értelek. Én sem. De hallgass meg, kérlek. Akárcsak te, én is várok, de hogy mire, azt néha magam sem tudom. 

Hogy csak a négyeshatosra vagy magára a Megváltóra, ki tudja? Mondjuk néha az, hogy pont elcsípjük az induló villamost, maga a megváltás, úgyhogy… A lényeg, hogy én is olyan vagyok, mint te. Elgyötört, mégis valami megmagyarázhatatlan oknál fogva tettrekész, amikor kell. Szürke kisegér, aki megfelelő fényben vibrálni kezd és életre kél. Ez eskü, nem szándékosan rímelt.

Én is anya vagyok, vagy apa, gyerek, unoka, vagy még egyik sem, vagy épp mind egyszerre. Rohadt fárasztó ám! De hiszen pontosan tudod. Magányos vagyok én is, a következő pillanatban meg hagyjatokmárvégrebékén. Szeretetért kuncsorgok, aztán meg túlcsordulok. Csendre vágyom én is, néha meg nyüzsgésre, például most, amikor jövünk kifelé a kovidzombiságból. Mert ugye jövünk?

Te is elbizonytalanodsz néha, tudom, és nemcsak ebben, hanem miben nem? Tudom, hiszen én te vagyok. Szinte már csak ennyit tudok. Elkalandoztam kicsit, bocsánat, tisztában vagyok vele, hogy nincs ennyi időd… Szóval ha nem jön a vili, az isteni szikra vagy egyik sem, ne várj! Nincs mire. Illetve van, nagyon is, csak hogy nincs miért, így akartam mondani. Menj, nyomd, bukj el (ne le!), állj fel, botolj el ismét, káromkodj (néha szabad, sőt, kötelező!)!

Keseredj neki, sajnáltasd magad, na még egy kicsit, aztán gyerünk tovább! Menni fog, és ez nem csak egy olyan sablonos tréner duma. És a múlt? Azt el kell engedni (pfejj, de utálom ezt a mantrát, talán azért, mert olyan húsbavágóan igaz), és majd a következőnél jobban csinálni, és akkor talán egyszer körbeér a karma. Ez egy ilyen motivációs izé akar lenni, de gondolom, már kapisgálod.

„Csak az tud adni, akinek van miből” – na ezt még az “engeddelnél” is jobban rühellem. Mindenki tud adni, érted? Egy jó szót, egy köszönömöt, egy dicséretet, egy mosolyt, még ha utána vissza is süpped oda, ahonnan nem tud kikecmeregni. És akkor annak a másiknak jobb lesz picit, és többet fog tudni továbbadni, és akkor puff, megtörténik a medzsik. Ennyi az egész, legalábbis szerintem.

FORRÁS: PEXELS

Ki vagyok én, hogy így megmondom neked a frankót? Senki. Te vagyok, a neveletlen, de imádnivaló kölköd vagyok, az édesanyád, a legidegesítőbb kollégád, ne adj’ isten a főnököd. Sokszor emlegetem ezt az Isten figurát, ugye? Pedig nem vagyok elfogult vele szemben, inkább vegyesek az érzéseim a személyével, vagy egyenesen a létezésével kapcsolatban.

Abban biztos vagyok, hogy hadronütköztető ide vagy oda, kellett lennie valakinek, akinek a csettintéséből létrejött a nagy semmiből a kis valami, amiből aztán lehetett dolgozni mint alapanyag. Nem, nem Thanos, bár csípem azt az univerzumot is. Van tehát ott fent egy ilyen teremtő féleség, aki nem hagyta magára a világot, csak néha tart egy-egy hosszabb cigiszünetet, vagy nemtom. És akkor jövünk mi.

Én is sokszor kételkedem tehát benne meg önmagamban, és jó néhányszor gondolom azt, hogy ez így nem fair, de a végén… jó lesz.

Legalábbis azt hiszem. Sőt: hiszem. Csak azért szólítottalak le, hogy ezt elmondjam. Higgy te is, kérlek, mert ezt az egyet nem veheti el tőlünk senki. Jó utat!

Nyitókép: Pexels

‼️😎 NYEREMÉNYJÁTÉK 😎‼️

Mindig is vágytál rá, hogy egy különleges, egyedi tervezésű kabátban sziporkázz? 😎 Most itt a lehetőség, hogy nyerj egy eredeti Makány Márta darabot! 🤗 Részvételhez kattints a FACEBOOK oldalunkra!

Tovább olvasok