Miért mész bele olyan kapcsolatba, ami már az elején is rossz?

Minden párkapcsolat rejt magában egy csomó kockázatot, bizonytalanságot, olyan tényezőket, amiket előre nem láthatunk tisztán. Szóval benne van a pakliban, hogy nem fog sikerülni.

De vannak olyan kapcsolatok, amik már az első ponttól kezdve halálra vannak ítélve, mégis belemennek az emberek. Nem arról beszélek, hogy én olyan felsőbbrendű tudással rendelkezem, aminek birtokában jogom van megítélni más emberek kapcsolatait. Nem is én szoktam ítélkezni. Viszont többször találkoztam már azzal, hogy valaki egy kezdődő vagy nem túl régóta tartó kapcsolatáról kezdett panaszkodni.

Tehát ő maga ismerte fel és fogalmazta meg, hogy milyen komoly problémáik vannak. De ennek ellenére mindent folytatnak tovább. Szóval azt nem értem, hogy miért megy bele vagy folytat valaki olyan kapcsolatot, amiről ő maga is tudja, hogy szar. És nem olyan dolgokról van szó, ami közös munkával, összecsiszolódással megoldható, hanem eltérő célokról, eltérő életviteltől, eltérő érzelmi intelligenciáról.

Azt hiszem, minden embernek megvannak azok az alapok, amik szükségesek számukra egy párkapcsolathoz. Például, hogy mennyi szeretetre, törődésre, együtt töltött időre, szexre, szabadságra van szüksége. Ezek mindenkinél mások lehetnek, és akkor van szerencsénk, ha a párunkkal nagyjából megegyeznek az igényeink – vagy ha nem olyan fontos az, amiből esetleg egy kicsit kevesebbet tud nyújtani.

De basszus, amikor a kapcsolat elején még a lila ködben úszós, “minél jobban meg akarlak ismerni, minél többet veled akarok lenni, ki sem akarok jönni az ágyból” elbódult szakasz van, akkor… Hát már akkor sincs meg ez a szakasz. Mert átugrották. Mert nem is volt. Rengeteg ilyen sztorit hallottam. Hogy:

„Randizunk, szexeltünk, de aztán napokig nem keres. Meg lemondja a találkát, mert sok a munkája. De azt mondja, hogy fontos vagyok neki. Amikor találkozunk, akkor tök jó, de nem nagyon erőlteti meg magát. Mintha minden más fontosabb lenne nálam.”

FORRÁS: UNSPLASH

„Egész jól elvagyunk, eljárunk étterembe, mozizni, sorozatozunk a kanapén. Tök rendes egyébként, készít nekem reggelit, csak hát alig szexelünk. De így hetekig nem. Egyáltalán nem érzem, hogy kíván, mintha barátok lennénk. Pedig még csak 3 hónapja vagyunk együtt. Kezdem azt érezni, hogy nem vagyok elég szexi, hogy valami baj van velem. Szégyenlősebb lettem. Pedig eddig sosem volt ilyen.”

„Igazából a szex tök jó, de azonkívül elég kevés dologban értjük meg egymást. Nem nagyon foglalkozik az érzelmeimmel. A saját érzelmeiről egyáltalán nem beszél. Ha én elmondok neki valamit, akkor csak annyit, mond, hogy “aha”, vagy hogy erre nem nagyon tud mit mondani. Szóval egyértelműen nagyon vonzódunk egymáshoz, de bizonyos szempontból meg azt érzem, hogy hatalmas távolságok vannak köztünk.”

„Azt érzem, hogy nem tisztel. Nem érdekli a véleményem. Nem hallgat rám. Nem kezel egyenlő félként. Ezt már meg is említettem neki, és próbál odafigyelni erre. De csak ilyen kis dolgokban jut eszébe, hogy hova menjünk enni, milyen filmet nézzünk meg, egyébként viszont súlytalan minden, amit mondok. Azt érezteti velem, hogy kevesebbet érek, kevesebbet tudok nála.”

Nagyon fontos, hogy milyen keretekkel megyünk bele egy kapcsolatba. Ha az elején felállítunk egy dinamikát, elfogadjuk, “beleegyezünk” abba, hogy ez így rendben van, akkor később nagyon nehéz ezen változtatni. És butaság azt várni, hogy majd valami csoda történik, és a másik megváltozik. És tulajdonképpen nem is lehet őt hibáztatni. Hiszen nyílt lapokkal játszott, ő ennyit tud, akar beletenni ebbe.

Te ezt elfogadtad. Akkor mi bajod van? Azt hiszem, mivel a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy egy kapcsolatban kompromisszumokat kell kötni, néha előfordul, hogy ezt túltolják. Olyasmit is elnéznek, ami nekik nagyon nem férne bele, vagy nagyon kevés, kellemetlen. Viszont vannak olyan dolgok, amik jól működnek. Lehet később majd ez is jobb lesz. Persze az emberek képesek fejlődni, de mondjuk egy introvertált embertől azt várni, hogy extrovertálttá váljon, elég nagy marhaság.

Ezért nagyon fontos, hogy ragaszkodj azokhoz a dolgokhoz, amik a te lelki jólétedhez nélkülözhetetlenek.

Mert ha kicsit rendetlenebb, mint ami neked ideális, az beleférhet. Ha nem főz olyan jól? Elfogadható. Késős, szétszórt, vagy éppen túl precíz? Apró bosszúságok. De ha nem érzed azt, hogy úgy vagy szeretve, úgy vagy értékelve, ahogy neked arra szükséged lenne, akkor ne várd, hogy majd egyszer csoda történik, és hősszerelmessé változik!

Mert egyébként az idő előrehaladtával egyre több nehézség jön egy kapcsolatba, és ha nem elég szilárd az alap, akkor ezek nem megerősíteni fogják kettőtök kötelékét, hanem elszakítani. Csak te addig hónapokon, éveken át szívtad magad…

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ! Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címre.

Tovább olvasok