Minden rossz megszokható, de felzabálja az életed!

2022-01-15 Szerintünk

Az emberi természet csodálatos jellemzője, hogy gyakorlatilag mindent túlélünk – amibe bele nem halunk. Ez elsőre persze mulatságosan hangzik, de ha belegondolsz, milyen gyakran mondjuk valamire: „Én ezt biztosan nem bírnám ki!”, „Én ebbe tutira beleőrülnék!”, akkor annyira már nem is vicces.

Amikor ugyanis belekerülsz egy pocsék helyzetbe, az alkalmazkodási képességed és a túlélési ösztönöd turbóra kapcsol. A rossz dolgok pedig, ha folyamatosak, egy idő után valamilyen szinten megszokottá válnak. A túlélés érdekében a legszörnyűbb körülmények közepette is elkezdesz hétköznapi módon működni: lesznek jobb és rosszabb napjaid, ugyanúgy előfordul, hogy épp jó kedved van, és örülsz az apróbb örömöknek.

Ez az oka, hogy háború idején is születtek viccek, hogy az óvóhelyeken egy idő után sírás helyett képesek voltak kártyajátékokat játszani az emberek, és hogy még a koncentrációs táborban is nevetgéltek néha a barakkok mélyén. Ez a képességünk tehát igen hasznos, viszont van egy komoly hátránya is: ha fokozatosan süllyedsz a sz@rba, előfordul, hogy észre sem veszed.

És ezzel el is érkeztünk az emberi kapcsolatok olyan érthetetlennek tűnő állapotaihoz, amikor mindenki más látja, mennyire minősíthetetlen körülmények között él valaki – milyen megalázó vagy lehangoló dolgokat fogad el természetesnek -, csak épp ő maga nem. A szomszédasszonyhoz, akinek folyamatosan beszólogat a férje, de csak fásultan legyint rá.

(Sőt, örül, ha szerdán és pénteken normálisan beszélt vele a drága ember, és csak hétfőn, kedden és csütörtökön volt bunkó.) A rokonunkhoz, aki évek óta nem kap otthon sem ölelést, sem figyelmet, sem szeretetet. A főnökünkhöz, akit kihasznál a felnőtt gyereke, pénzt és segítséget kérve, de a valódi kapcsolat – beszélgetésekkel, gondoskodással, figyelemmel – már rég a múlté köztük.

FORRÁS: UNSPLASH

Nézzük, és nem értjük. „Hogyan bírja? Miért viseli el?” – kérdezzük magunkban értetlenkedve. A rossz befolyása azonban alattomos, így talán észre sem veszed, hogy miközben mások felett sajnálkozol, ugyanezt a terhet nyögöd valamiben. Mindehhez persze hozzájárul a megszokás mellett az a törekvés, hogy mindennek a jó oldalát nézd – ami mindenképpen dicséretes.

De akkor sem árt néha objektívan, egy idegen szemével, „távolabbról” rátekinteni az életre. Ha egy házasságban hosszú ideje nem ölelnek igazi hévvel, ha egy barátságban régóta nem fordulnak feléd igaz figyelemmel, ha bármilyen emberi kapcsolatodban a jó helyett a rossz felé billen a mérleg, akkor figyelj fel! És tudatosítsd magadban, hogy mindez nincs így rendben!

A rossz észrevétlenül kúszik az életünkbe és állandó jelenlétével észrevétlenül hiteti el velünk azt is, hogy nekünk már csak ennyi jár.

Hogy mást nem érdemlünk, és elég az a néhány pici öröm: „A párom évek óta minden estéjét a számítógép előtt tölti, de hát ez a legtöbb házasságban így van. Viszont milyen aranyos volt a macska tegnap, amikor belebújt a papucsomba! Azért nem is olyan rossz ez az élet!”

Az élet persze valóban szép, de mindannyian megérdemeljük, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle. Ezért néha nem árt egy kis belső szemlélődés, miket is tolsz le a tudatod és lelked legmélyére. Ha felteszed magadnak a kérdést: éled az  életed, vagy csak elviseled? Neked mi a válaszod?

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ! Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címre.

Tovább olvasok