Csapodár pasiból, példás családapa lettem!

Sokszor azon kapom magam, hogy elmélázom: hogyan jutottam el idáig? És nem csak én: a barátaim is rendre felemlegetik a fogadásukat, miszerint George Clooney-hoz hasonlóan én is 40 felett fogok lehorgonyozni valaki mellett, ha le fogok egyáltalán.

Aztán tessék: 30 évesen már apa vagyok, és akármilyen szögből világítom meg ezt a tényt, nem ijeszt meg. Ez volna a felnőtté válás egyik csalhatatlan jele? Talán igen. Magas, sportos pasi vasalt fürtökkel és csibészes mosollyal – én testesítettem meg a menő csávók non plus ultráját a gimiben, mit sem sejtve arról, hogy a hajvasaló milyen károkat képes okozni.

Persze megérte, azóta is rejtély az engem később megismerők számára, hogy ki látható a tablóképemen – mert hogy én, ez a kopaszodó pasi, az kizárt. Az egyetemi évek alatt sem csappant meg a népszerűségem, amit a csajozás alapszabályait majdnem mindig betartva szemtelenül ki is használtam. A számok bűvöletében éltem a szemináriumokon és a hétvégéken is. Az a bizonyos nagykanál meg a habzsolás…

És az benne a legszebb, hogy ő mindenről tud, bár kétségtelenül van, amiről bárcsak ne. Vallja, hogy kellettek a szilajul vágtató musztángnak ezek az évek, hogy tisztában legyen azzal, mi nem hiányzik majd neki – én pedig elhiszem. Nem ő tört be, egyszerűen csak megérkeztem mellé, önként és dalolva hajtva igába a fejem.

Halovány emlékeim szerint úgy történt a felismerés, hogy egyszer csak… megtörtént. Egy napon már csak őt akartam, illetve már rég egyedül ő létezett, de ahhoz túlontúl zajlott  még az élet, hogy ezt észrevegyem. Időzítés, azon múlik minden, nálunk pedig tökéletesre sikeredett. Most pedig? Épp visítva kacag a totyogóm, miközben csikizem, és ezt egyetlen nő hajzuhatagot hátravetős nevetéséért sem cserélném el – a feleségemét is beleértve, ő azonban ezt cseppet sem bánja.

FORRÁS: UNSPLASH

Ahogy azt sem, hogy ő a soksokadik nő az életemben, mert mégis mindennek  ellenére ő lesz az utolsó.

A fiam a minap elidőzött Zendaya fotójánál egy magazint nagyfiúsan lapozgatva, mire én ál-epésen megjegyeztem, hogy ő még nézegethet ilyeneket, én már nem. És ez engem boldoggá tesz…

Norbert gondolatait Mórocz-Laczó Adrienn jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂