10 év hűtlenség, és a szeretőtől született gyerek után menthető a házasság?

Olvasom ennek a magyar színésznek a történetét, aki tíz hosszú éven keresztül csalta a feleségét egy másik nővel. Majd a románcnak az vetett véget, hogy a szerető teherbe esett, gyereket szült.

Miközben asszonypajtással hosszú éveken keresztül hiába próbálkoztak, hogy babájuk legyen. Olvasom az újabb és újabb cikkeket, köztük azt is, hogy a házaspár azóta kibékült, de nem értem. Esküszöm, nem értem. Elmondom, hol áll meg az agyam.

Mit érezhetett a szerető 10 éven át? 

Azért, hogy csak csak alkalmi szexre jó, titokban? Egy-egy vidám románc a legtöbb nő, ember életébe belefér: kaland, izgalom, erotika, jó móka. Nincsenek kötelezettségek, nincs koszos zokni és mosásra váró férfialsó, nem kell főzni se, rendelünk úgyis. Esetleg összebújunk egy városszéli kis lebujban. Nem mindenki vágyik elkötelezett kapcsolatra, korábban talán épp egy ilyenben sérült, érthető, hogy inkább független maradna.

De 10 év nagy idő egy ember mellett, akiből havi néhány nap jut. Kötődsz hozzá, szereted – máskülönben 10 év alatt több partnert is elfogyasztanál fene nagy függetlenségedben – és nincs közös karácsony, húsvét. Nincs vasárnapi ebéd az anyukádnál, nincs semmi, csak a titkos összebújások és a városszéli kis lebujok. Mit érezhetett akkor, amikor a színész közölte, összeházasodik barátnőjével, és gyereket akarnak, de ő úgy döntött, hogy ennek ellenére vele marad?

FORRÁS: UNSPLASH

Mit érezhetett a feleség? 

Amikor megtudta, hogy 10 éven át nem volt elég jó egymaga, titokban más is kellett… El tudom képzelni, hogy egy hosszú házasságban adódnak mélypontok, amikor a felek úgy eltávolodnak egymástól, hogy valamelyikük félrekacsint. Esetleg még szerelmes is lesz – másba. Láttam már olyat, hogy miután azonban mindketten rendbetették magukat, rájöttek, hogy mégis együtt alkotják a legjobb párost. És a házasságon kívüli “szerelmek” illúziók voltak. Ma is boldogan, 30 éve élnek együtt, teljes harmóniában.

Nem állítom tehát, hogy nincs közös élet a szeretői kapcsolat, akár szerelem után. De álljunk meg egy szóra, ha valaki 10 éven keresztül párhuzamosan tart fent két kapcsolatot, és miután ez kiderül, a feleség még mindig vele akar maradni?! Ez én nem tudom felfogni. Nem a gyerek miatt tenném ki a férjem szűrét egy ilyen sztori tetőzésekor, hanem azért, mert hol a bizalom, ha 10 évig hazudott nekem? És vajon valóban összeillünk, ha máshol kereste a jó érzéseket egy évtizeden át?

Miért sodorja magát ilyen helyzetbe egy ember?

Elfogadom, hogy nem mindenki monogám beállítottságú. Patriarchális szocializációnkban ezt a férfiaknak jobban elnézzük, de ne legyenek illúzióink: a nők se mind monogámok. Ha azonban valaki tisztában van azzal, hogy hiába találta meg az ideális társat, külső impulzusra mindig is szüksége lesz, akkor két út áll előtte. Vagy nem köteleződik el és független marad, vagy felvállal egy etikus poligám kapcsolatot. Amelyben minden szereplő tud mindenki másról, és közösen vállalnak felelősséget egymásért.

Mert semmilyen kapcsolat nem szólhat csak az élvezetekről, mindig tartozik hozzá felelősség is. Az, hogy vigyázok a másikra, és segítek, ha bajban van. Ha ennek a két útnak a valamelyikét választja, akkor ma nem megvetik, hanem irigylik érte. De nem ezt tette, ezért felmerül a kérdés. 10 éven át nem tűnt fel, hogy rossz házasságban él, ha az első perctől kezdve pótlék is volt a neje mellett? Nem tűnt fel, hogy ha 10 évig ugyanazzal a nővel csalja a feleségét, akkor ahhoz a nőhöz is köti valami az erotikus élvezeteken túl?

Nem tűnt fel, hogy a saját fejében kéne rendet raknia, hogy tudja, mit akar? Mielőtt mindent és mindenkit – most már egy gyereket is – tönkretesz maga körül? Az említett történet jelenleg ott tart, hogy a szerető képtelen túllépni azon, hogy a gyerekével együtt mostantól ignorálják. A házaspár próbálja megjavítani a kapcsolatát, ami biztos, hogy nem lesz egyszerű. Én sajnálom továbbá a gyereket is, akinek jó pár évtizede mehet majd terápiára, hogy apa- és anyasebeit, hozott mintáit feldolgozza. Kívánom neki a legjobbakat hozzá, ismeretlenül is.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂