A történelem legpusztítóbb gyilkosai csak mikroszkóppal láthatók…

Semmi nem tizedeli úgy a lakosságot, mint egy fertőző betegség. Míg a természeti katasztrófák területhez kötöttek, ha egy vírus elindul egy tengerentúli járaton, nincs az az ima, vakcina vagy antibiotikum, ami megállítaná.

Mi is átéltünk egy komoly világjárványt, de mik voltak azok a vírusok, amik a legnagyobb pusztítást vitték végbe eddig a történelmünk során?

Fekete halállal jött a karantén

A járványok koronázatlan királynője mai napig a fekete halál, a történelem legnagyobb pestisjárványa. A 14. század közepén tomboló járvány nyomában halál és rettegés járt. Becslések szerint 200 millió ember veszett oda, egyes feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a kór fél Európát elsöpörte. Az emberek a korszak népszerű módszereihez fordultak, mint érvágás, rózsavizes fürdő vagy a hólyagok kiszúrása, de a fekélyes kelések terjedését nem tudták megszüntetni.

Mivel magyarázatot nem találtak, égi büntetésként tekintettek a pestisre. A lakosság úgy kereste Isten bocsánatát, hogy megtisztították közösségeiket a nemkívánatos elemektől: eretnekek, zsidók sokasága esett áldozatul a tömegmészárlásoknak. A bigott vallásosak pedig beálltak a flagellánsokhoz, akik nyilvánosan ostorozták magukat bűneikért.

A karantén bevezetése is a pestishez köthető. A Velencéhez tartozó Ragusa hatóságai sejtették, hogy a járványnak köze van az emberek közelségéhez. Ezért úgy döntöttek, hogy az újonnan érkező hajósokat addig izolálják, amíg ki nem derül, hogy nincs bajuk. Kezdetben 30 napig (trentino) tartott a kényszerfogság, idővel ezt felemelték 40 napra (quarantino).

Az intézkedés sikerrel járt, és az újabb kitörések során bevált eszköz lett a betegek szeparálása. Az otthoni és köztéri tivornyákat betiltották, a fertőzött otthonokat pedig megjelölték.

Pusztítóbb, mint a háború

Becslések szerint legalább ötven millió áldozata volt a hírhedt spanyolnáthának, a történelem egyik leggyilkosabb pandémiájának, amely az első világháború utolsó évében indult pusztító körútjára. A kórokozó vírus hatékonysága és a magas halálozási arány példa nélküli volt, az emberi szervezetet sokként érte a támadás, melyet a háborús körülmények súlyosbítottak.

A hadban álló országok mélyen hallgattak a vírusról. Semleges államként Spanyolországban azonban enyhe volt a cenzúra, így ott adtak először hírt a járványról, innen ered az elnevezés. Beszámolók szerint itt is bevetették a karantént, a hadsereg pedig szabályokat írt elő a lakosságnak. Például, hogy evés előtt mossanak kezet, kerüljék a szűk öltözetet, a székletet csak rövid ideig tartsák vissza.

Volt olyan város, ahol betiltották a köpködést az utcán, máshol fertőtlenítős vízzel locsolták a járdákat. Hol az élelemhiányt, hol a nyitott ablakot okolták. Elterjedt az eukaliptusz kenőcs, és népszerű volt a főtt hínár gőze is. Sok embert viszont az aszpirin túladagolás ölt meg, akkora dózisban ajánlották a szedését. A spanyolnátha rendkívüli virulenciája egyébként ma is megdöbbentő: a 2000-es években végzett kísérletek során az újjáélesztett vírus napokon belül elpusztította a tesztállatokat.

A sebhelyes gyilkos

Már az egyiptomi múmiákban is megtalálták a himlőt, ami tízből három embert megölt, a túlélőket pedig ocsmány sebhelyek emlékeztették a betegségre. A fenyegetettség folyamatos volt, de az óvilági halálozás szinte elenyésző volt az újvilágihoz képet. Az őslakosoknak gyakorlatilag nem volt immunitása, így az Amerikába érkező első európai felfedezők halált hoztak magukkal.

A kezdeti próbálkozások a járvány megfékezésére ma kissé bizarrnak hatnak: az emberek porrá őrölt himlővart szívtak fel az orrukba, vagy nyílt sebbe dörzsölték a fertőzött váladékot. Ezzel enyhébb lefolyású betegséget idéztek elő, ugyanakkor meggyorsították a vírus terjedését is. A 18. század végén fejlesztette ki a védőoltást egy brit orvos, de még 200 év telt el, mire a WHO bejelentette: sikerült eltörölni a himlőt a Föld felszínéről.

Halálos ivóvíz

Hét nagy kolerajárványt tartanak számon, amelyekből a harmadik volt a leghalálosabb. A kiszáradásos-hasmenéses betegség ma már remekül gyógyítható, de kezelés nélkül akár két órán belül is halállal végződhet. Több járvány Indiából indult, a Gangesz régiójában már az ókorban is pusztított a fertőzött étellel, vízzel terjedő baktérium.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Az egészségügyi hatóságok is vakon tapogatóztak az okokat illetően, a lakosság soraiban pedig sorra felütötték fejüket a különböző elméletek. Okolták a rossz levegőt, a városokban rothadó szemét bűzét, a gazdagokat vagy a földből származó mérgeket. A 19. század közepén a kolera kettétörte Angliát, egy helyi orvos jött rá, hogy a megoldás a londoni ivóvízben található.

Tíz napra lebontva részletes térképet készített az egyes járványkitörések helyéről, majd meggyőzte a hatóságokat, hogy távolítsák az egyik népszerű ivóvíz kút karját. A lokális fertőzés szinte azonnal megszűnt. Bár a szennyvízhálózatok tömeges kiépítése orvosolta a problémát, a harmadik világbeli országokban sajnos ma is ismerős látogató a kolera.

Nyitókép: Wikipédia

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂