Nyitott kapcsolatot akarsz – de csak számodra nyitottat?

Sokan vannak, akik úgy érzik, hogy nehéz egy kapcsolat keretein belül élni. Mintha az bezárna, korlátozna, megfosztaná őket a szabadságuktól, vagy legalábbis a szabadságuk egy részétől. Az elköteleződés sokakban komoly félelmet kelt.

Én azt gondolom, hogy a szabadság nem azt jelenti, hogy bármit megtehetsz a világon (ilyen egyébként sem létezik). Hanem azt, hogy te döntesz, milyen határokat húzol az életedben. Valamiről úgyis le kell mondani. Például ha alkalmazott vagy, akkor van egy főnököd, akinek felelsz. Ha vállalkozó vagy, akkor csak az ügyfeleid igényeit kell kielégíteni, nem szól bele a felettesed, hogy ezt hogyan teszed.

Viszont ezért a szabadságért cserébe lemondasz a fix jövedelemről, és inkább kockázatot vállalsz. Ha nem dolgozol, akkor meg leszarhatod ezt az egészet, de rövid időn belül éhen halsz, vagy legalábbis a híd alatt végzed. A szabadságod pedig abban van, hogy te választasz, számodra mi a kényelmesebb.A párkapcsolatokon belül is ugyanez van.

Lehet virágról virágra szállni, de akkor nem lesz meg az az érzelmi stabilitás, az a biztos háttér, amit egy komoly kapcsolat adhat. Te döntöd el, hogy neked mire van leginkább szükséged. A baj akkor van, ha valaki mindent akarna. De ezt a mindent leginkább csak saját magának… Kellenének a komoly párkapcsolat adta előnyök, a meghittség, a szeretet, de azért a kalandokkal járó izgalmat sem szeretné feladni.

Vannak már olyan párkapcsolati formák, amikben ez etikusan is kivitelezhető – például egy nyitott vagy poliamor kapcsolatban. Mégis sokan a „szabadságot” csak maguknak szeretnék, a párjuk maradjon csak szépen a konzervatív keretek között, monogámon – átverve. Mert ahelyett, hogy a másik elé állnának, őszintén bevallva, hogy nekik nem annyira pálya ez a kizárólagosság, inkább titokban surrannak ki valaki máshoz.

FORRÁS: UNSPLASH

Kalandozgatnak, szeretőket tartanak, hűtlenkednek. Mert könnyebb saját magukkal elszámolni, a saját botlásaikat elfogadni, mint azt feldolgozni, hogy a szerelmük is ezt csinálja. Az, hogy ők összegabalyodnak egy idegennel, izgató gondolat, de ugyanezt elképzelni a párjukról már szörnyűséges rémálom. Vicces tud lenni, amikor egy olyan ember, aki többször is félrelépett, teljesen kiborul, amikor őt csalják meg.

Milyen nagyvonalú az emberi lélek, amikor a saját gyarlóságai felett kell ítélni, és mennyire kicsinyes, zsugori, amikor a másik bűnei kerülnek a mérlegre! Pedig milyen kapzsi dolog, ha a saját szabadságodért valójában mást „rabolsz ki”! Mert ez történik akkor, amikor hűséget ígérsz valakinek, aztán valójában nem adod meg neki.

Elveszel tőle valamit, amiben hitt, amire számított, amire támaszkodott. Elveszed a szabadságát is. Hiszen amikor ő amellett döntött, hogy egy kizárólagos komoly kapcsolatba megy bele – és ezzel lemond arról, hogy mással is összejöjjön -, akkor nem fogadta el azt, hogy neked járnak kiskapuk is. Nem egy ilyen kapcsolatra mondott igent.

Hogy dönthetne úgy szabadon valaki, ha nincs tisztában azzal, hogy pontosan mit is választ? Persze természetesen ez nem ilyen egyszerű. Az ember változik, a körülmények is változnak, és lehet, hogy valaki teljesen komolyan gondolta, hogy hűséges akar lenni, csak aztán történt valami. A kapcsolattal, vele, a másikkal, a környezetével, az érzelmeivel. Aminek az lett a következménye, hogy egy kétes szituba sodródott. Ez persze nem ad felmentést semmire, csak magyarázatot.

Én azt gondolom, hogy örök hűséget, szerelmet valójában nem lehet ígérni senkinek.

Viszont őszinteséget igen. Azt, hogy mindegy, mi történik, mindig fontos leszel nekem annyira, hogy őszintén elmondjam neked azt, ami bennem van. Ezért sosem lehet olyan, hogy váratlanul a nyakadba zúdul egy csomó ismeretlen szarság, hogy kibuknak titkok, hazugságok, csalások. Ezzel pedig mindkettőtöknek megadhatjátok a szabadságot.

Azt, hogy szabadon beszélhettek, szabadon dönthettek. Ehhez viszont bátorság kell. Mert el kell tudni fogadni a következményeket, el kell fogadni, hogy ha te szabadon akarsz csatangolni, akkor a párod számára is ki kell nyitnod a ketrec ajtaját. Vagy úgy is dönthetsz, hogy inkább bemész mellé. Aztán talán rájössz, hogy amit zárkának gondoltál, az valójában egy meleg, boldog otthon.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂