BDSM – te félreérted ezt a műfajt!

A sráccal ismerősökön keresztül találkoztam. A legelső beszélgetést Skype-on zavartuk le, megnyerő pasi volt, igent mondtam a randira.

Egész napos, romantikus andalgást szervezett le. Jó ideje sétálgattunk egy parkban. Már nem is emlékszem, mit mondott, mire én viccelődve megkérdeztem:

– Perverz vagy?

– Igen, egy kicsit. De nem szeretek erről ilyen korán beszélni, mert… úgy tapasztaltam eddig, hogy ha túl hamar szóba hozom a témát, utána a lányok csak szexet akarnak.

– Öhm… az az igazság, hogy csak viccelni próbáltam az előbb. De most már kíváncsivá tettél…(Őszintén, te nem lettél volna az? Legalább tudjam, kivel kószálok éppen…)

A srác végül közölte, hogy mazochista. Imádja, ha minél durvább nyomok maradnak a testén szex után, és „nagyon felizgatja, amikor másnap meglátja a harapásnyomokat a farkán”. Itt már a gázspray bevetésének ötletével kacérkodtam. Egyre bizarrabbnak éreztem a helyzetet, úgyhogy annyiban is hagytam a dolgot. Illetve, hagytam volna…

Közel húzódott hozzám. Tudtam, hogy meg akar csókolni, de hiába bandzsított rám a hatalmas, zöld szemeivel. Álomszép férfi, de semmi közös nem volt bennünk, a szexről nyomott szövege pedig annyira betegnek tűnt, hogy semmit nem tudott megmozgatni bennem. Feszengtem, kerültem a tekintetét, próbáltam elhúzódni, leépíteni valahogy.

Mielőtt észbe kaphattam volna, megragadott, a csuklója köré tekerte a hajamat, hátrarántva a fejem. Iszonyatosan fájt, moccanni sem bírtam. Szabadulni próbáltam, de jóval erősebb és nagyobb volt nálam. Egyre dühösebb lettem, csak azt akartam, hogy elengedjen. Kezdtem kétségbe esni: beleharaptam a szájába. Hátrébb húzódott, érdeklődve vizsgálgatva a friss sebből szivárgó vért.

– Nem zavar, hogy leszakadt egy darab a szádból? – kérdeztem hűvösen. Fújtattam az indulattól, de nem vágytam egy nyilvános jelenetre.

– Ugyan – nyögte, rekedtté vált hangon, -, ez még semmi. Látom, szereted, ha valaki szenvedélyes.

Nem várta meg, hogy válaszoljak, újra a számra tapadt, szándékosan fájdalmat okozva mindkettőnknek. Néha megállt, de csak azért, hogy kinevessen. Bár már alig láttam a dühtől, nem bírtam vele. Végül mégis a harag kerekedett felül bennem: kitéptem magamat a kezei közül, és olyan erősen csaptam pofon, ahogy csak tellett tőlem. A reakciója döbbenetes volt.

Kikerekedtek a szemei, az ajka lebiggyedt és megremegett, mint egy óvodásé. Elpityeredett. Az a pasi, aki még két perccel azelőtt kipirult arccal, izgatott vigyorral figyelte a küszködésemet, ennyire nehezen viseli, ha mindez, szó szerint, rá üt vissza? A taszító, agresszív alak eltűnt, és csak egy reszketeg hangú kisfiú maradt a helyén. Bár ez az oldala éppolyan viszolyogtató volt.

Sajnos ugyanazon az útvonalon kellett végiggyalogolnunk az állomásig. Nem mert közelebb jönni hozzám. A járókelők jól megnéztek maguknak: engem, aki fújtatva masíroztam elöl, és a nagydarab fickót, aki félénken somfordált mögöttem.

– Gyere már mellettem, mint egy normális ember! – förmedtem rá végül, elunva az idétlen libasorozást.

Szó nélkül tette, amit mondtam. Ahogy mellém ért, véletlenül “odapillantottam”.  És egyszerűen nem akartam elhinni… Ahogy alaposabban megnéztem a srácot a csókjelenet óta először, rá kellett jönnöm, hogy az egész közjáték olyan hatással van rá, amit semmilyen orbitális előjátékkal nem tudtam volna elérni nála.

Később megtudtam, hogy a sejtésem igaz volt. Élvezte, ha nyilvánosan megalázták. Szándékosan provokált, hogy minél dühösebb legyek. Valójában nem az jött be neki, amit ő csinált velem, hanem a következmények. A nadrágja elején kirajzolódó dudor méginkább árulkodó volt. Hacsak nem tűrte az összes zokniját a gatyájába a randi tiszteletére.

A srác állítása szerint ez a szadomazo szex. A BDSM egyre népszerűbb műfaj, sokan mégis perverziónak tartják, és maximum annyi jut róla eszükbe, hogy a pasim hozzám dob egy latex kezeslábast, fél óráig fojtogat, majd gerincre vág a vasalódeszkán, és kettétöri rajtam a moslékkeverő fát. Biztosan léteznek emberek, akiket valóban lázba hoz a vasalódeszka, de ez a műfaj alapvetően egyáltalán nem erről szól.

A BDSM együttlétnél a subnak (alárendelt személy) teljes bizalommal kell átengednie a testét és a lelkét egy másik embernek, ez nem megy másként. A domináns félnek pedig megtisztelve kell éreznie magát, ha valaki ekkora bizalommal ajándékozza meg. Neki kell irányítania, végig józannak kell maradnia. Ez komoly felelősség vállalást jelent. (egy férfi domina)

A srácnak, akivel találkoztam, valószínűleg fogalma sincs a valódi BDSM lényegéről. Ha engem kérdezel, valaki, aki úgy érzi, megérdemli a büntetést. Amikor pedig ezt nem kapja meg, megpróbálja kiprovokálni – miközben csorognak a könnyei…

Nyitókép: Pexels