Churchill félmeztelen, lázító fakírnak tartotta Ghandit…

56 évvel a halála után sem csillapodik a vita személyéről és történelmi szerepéről. Sokan úgy tekintenek rá mint az az államférfi, aki megmentette nemzetét a legsötétebb órában.

Mások szerint viszont rasszista, imperialista, alkoholista háborús vezető, aki más körülmények között a történetírás csatornájában végezte volna. Háború nélkül meg lehet-e ítélni őt?

Kevés ünnepeltebb közéleti figura létezik a Nyugat történelmében Winston Churchillnél. Halála után, és azóta is többször megszavazták a valaha élt legnagyobb britnek. Vonzereje lankadatlan, bátorság és országvezetés témájában annyiszor idéznek tőle, hogy a brit bulldog képtelen kiesni a halhatatlan hősök panteonjából.

A nyugati világban rendíthetetlen szabadságharcosnak számít, aki segített megmenteni a liberális demokráciát morális bátorságával és hazaszeretetével. Győzelemre vezette a szövetségeseket, és legyőzte a nácikat. Temetése óta polírozzuk ezt a civilizációs örökséget, de egyre hangosabbak azok, akik szerint nem szabad elfeledkezni a másik oldaláról sem. A rasszista imperialistáról, aki a Nyugaton kívüliek szemében meglehetősen nagy szálka maradt.

Hiába büszkék a britek arra, hogy milyen nagy dolgokat csináltak Indiában – posta, vasút -, a helyiek mindig másképp fognak emlékezni ezekre az évtizedekre. A hosszú gyarmati múlt erősen megtépázta az emberek önbecsülését, és a brit gyarmatbirodalom egykori koronaékszerében inkább vér és halál tapad Churchill nevéhez.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

A mostani generációk megkérdőjelezik a dicső múltat, és nem értik, miért nem ítélik el a történelem sötét fejezeteit, például az 1943-as bengáli éhínséget. A brit indiai tartományban dúló katasztrófa több millió áldozatot követelt. A szemtanúk horrorisztikus képekről számoltak be: csontvázként járó emberekről, és a mezőkön, folyóknál fekvő holttestekről, melyeket kutyát rágtak. Noha a katasztrófát az időjárás idézte elő, Churchillt és kabinetjét okolták, hogy nem segítettek, és a fehérek életét helyezték előtérbe.

Javában zajlott a második világháború, és a kormány mindent a védelmi és katonai szolgálatokba fektetett, az élelmiszerexport, így a vidéken élők kárára. Nem bocsátják meg neki gyarmatosító felfogását sem. Egyszer kijelentette, hogy ki nem állhatja az indiaiakat, a palesztinokat pedig barbár hordaként emlegette, akik teveszart esznek. Churchill gyűlölte az indiai függetlenségi mozgalmat, annak spirituális vezetőjét, Mahatma Gandhit pedig félmeztelenül flangáló, lázító fakírnak tartotta.

A ma emberét a hideg rázza ettől a gondolattól, hiszen Gandhiról még az is tudja, hogy szent emberként tekintettek rá, aki semmit nem tud a háttérről. Egy dolgot azonban elfelejtünk: 1931-ben Churchill kortársainak többsége egyetértett vele abban, hogy Gandhi áruló, nem pedig szabadságharcos, hiszen ki akarta szakítani Indiát a birodalomból.

Churchill már úgy nőtt fel, hogy a brit birodalom a legerősebb a világon, természetes, hogy büszke volt országára és annak szerepére. Mély meggyőződéssel hitte mindenki, hogy a birodalom jó, és egyben kell tartani. Mindenáron. Felrótták neki azt is, hogy irtózott a munkásosztálytól és a szakszervezetektől. Különösen egy 1910-ben játszódott eset verte ki a biztosítékot sokak szemében, amikor Churchill katonákat küldött egy walesi városkába.

A bányászok és a tulajdonosok között kirobbant vita erőszakos összecsapásokhoz vezetett. Az intézkedés megítélése ezúttal is kettős volt: az egyik oldal szerint az eszkalálódó erőszak miatt szükség volt a katonákra, a másik oldal viszont nem tud szemet hunyni afelett, hogy a jobb fizetésért és munkakörülményekért harcolókra Churchill ráküldte a hadsereget.

Mindig Churchillt fogják hibáztatni az első világháborús gallipoli katasztrófáért, aminek következtében az antant súlyos katonai vereségeket szenvedett. A kampány vezetőjeként Churchill lemondott flottaminiszteri tisztségéről. Ellentmondásos volt a mérges gázok bevetésével kapcsolatos állásfoglalása is. Egy visszaemlékezésében azt írta, hogy erősen támogatja a használatukat civilizálatlan törzsek ellen, de azt is kiemelte, hogy minimálisra kell csökkenteni az áldozatok számát.

1940-ben ugyanakkor kézbe vette a gyeplőt, és öt év múlva a szövetségesek oldalán győzelemre segítette Nagy-Britanniát. A legtöbbet tette azért, hogy a nácik miatt figyelmeztesse a világot, és ezért örökké hálával fognak rá emlékezni.

Churchill rendíthetetlen kiállásával, inspiráló beszédeivel, és igen, viszkis poharaival együtt vonult be a történelem nagyjai közé.

A történészek egyébként óva intenek a hirtelen népítéletektől, hogy bárkit egyhangúlag szentként vagy gonoszként kezeljünk. A Churchill korabeli Britanniából a többség elbukna a rasszizmus teszten. De gondoljunk például az Egyesült Államok alapító atyáira, akik nemcsak rabszolgatartók voltak, de meglehetősen pajzánok is! Ha a múltat kizárólag a jelen lencséjén keresztül vizsgáljuk, a világ bizony hősök nélkül marad.

Nyitókép: Wikipédia

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr