Csak kihasználsz, én mégis várom a hívásod…
Egy társkeresőn ismerkedtem meg Zoltánnal. Rögtön a szívecskére nyomtam, mikor megláttam férfias arcélét, kedves mosolyát. Az sem volt utolsó szempont az ismerkedésnél, hogy volt haja. Sűrű, sötétbarna, meg barna szeme.
Mindig azt hittem, hogy kék szemű párom lesz, de valamiért most ez a kicsi gesztenye megfogott. Boldog voltam, mikor rám írt. Dicsérte a nevemet, hogy mindig tetszett neki az Adrienn név, és máris randevút akart velem. Én is vele. Egy nyári műtét miatt halogattam a találkozást, de ő türelmesen várt, mindig felajánlott egy következő alkalmat.
Eljött végül a nagy nap, fehér lovon, vagyis autóval jött értem udvarias hercegem. Rövid, testhez simuló nyári ruhát vettem fel, mindennél jobban akartam neki tetszeni. Mikor beszálltam mellé az autóba, kedvesen mosolygott, majd megkérdezte, felugorhat-e a lakásába, el kell küldenie egy e-mailt, alig lát ki a munkából. Rávágtam, hogy rendben.
Úton a lakásába hétköznapi dolgokról beszélgettünk. Gondoltam, érthető, hogy első találkozáskor még nem akar mélyebb témákat érinteni, mindent elárulni magáról. A lakásába megérkezve illedelmesen vártam őt az ajtóban, nem akartam zavarni, küldje el nyugodtan azt az e-mailt. Behívott a szobába, és arra ocsúdtam, hogy a férfiassága a számban van. Nem volt erőszakos, de határozott igen.
Ekkor esett le, mi volt az e-mail sztori mögött a valódi szándék. Nem ellenkeztem, inkább mosolyogtam magamban, nyugtáztam, hogy ügyesen megvezettek. Bár furmányosan vettek rá a dologra, mégsem éreztem magam kellemetlenül, mert tetszett az illető, és örültem, hogy én is neki. Legyezgette a hiúságomat, hogy örömet szerezhettem neki.
Rövid alvás után felébredt, és mondta, hogy sietnie kell vissza a munkába. Öltözni kezdett, így hát én is felvettem a lenge nyári ruhát, amelyet végül sikerrel vetettem be. Hazavitt, elbúcsúztunk, és hamarosan jött is a kedves üzenet, hogy jól érezte magát velem, és szeretne holnap is látni. Ez a tény kellemes bizsergéssel töltött el, feldobott engem.
Én, a szüzességét rekord ideig őrző kislány tetszem egy igazi férfinak.
A következő nap forgatókönyve megegyezett az előzőével: orális szex, sok a munka, nincs idő most más közös időtöltésre, búcsúzás. Most nem éreztem már olyan jól magam, de gondoltam, ez a férfi nemcsak jóképű, de szorgalmas és sikeres a munkájában is. Majd legközelebb elmegyünk sétálni is, több időt töltünk együtt, ne legyek türelmetlen.
A következő üzenetre már várni kellett egy hetet. Gondoltam, biztosan megint a szokásos történések fognak lezajlani, de megyek, mert tetszik. Most csak ilyen rövid találkozásokra van ideje, zúzós időszak ez neki, sikeres férfi, sok a dolga. Persze bekúsztak már a fejembe eddig elnyomott, rossz gondolatok, hogy talán csak egy ebédszünetes numera vagyok neki, de gondoltam, megint negatív vagyok, és olyan szép ez a férfi, találkozom vele megint.
Az üzletasszonyok ebédszünetben beugranak egy gyors botoxra, a férfiak egy gyors szexre. Így is történt. „Majd írunk” – mondta búcsúzáskor. Én írtam neki előbb, de nem jött válasz egy hónapig. Aztán egy hónap múlva, egyszer csak megjelent a telefonom az üzenet tőle: „Szia. Láthatlak?” – Dühös voltam rá, hogy több mint egy hónapot várt a jelentkezéssel, de haragomat elnyomta a lelkesedés, hogy megint láthatom őt. Találkoztunk, újra a szokásos gyors szex, tíz perc alvás, elköszönés.
Százszor megfogadtam, hogy akármilyen vonzó, nem hagyom magamat többé kihasználni, de nem tudtam ellenállni neki. Most megint nem jelentkezik, nem válaszol nekem, de kétlem, hogy le tudom mondani a következő találkozót…
Fekete Adrienn
Nyitókép: Unsplash