Egy fájdalmas szakítás volt a boldogságom ára…
Eszter épphogy túl volt az egyetemi évein, és a szárnyait bontogatta. A félrerakott ösztöndíjból most világot akart látni.
Sosem volt társasági ember, valahogy mindig kinézték a többiek, pedig látszólag nem különbözött tőlük. Vagy talán mégis: hitt egy őszinte, valódi világban, ahol a gonoszság csak a mesékben létezik… Hosszú, nyúlánk alkatú, ragyogó tekintetű, kedves lány volt, abból a bájos fajtából, aki után bomlanak a pasik.
Sokáig nem tudott ezzel mit kezdeni. Talán azért, mert magának való volt, talán mert az örökös kiközösítések mögött sosem az irigységet, hanem mindig a valóságot vélte felfedezni. Hogy ha ennyien mondják, biztos igaz, hogy vele van a baj. Nem akart ártani senkinek, inkább elvolt egyedül.
De most végre, diplomával a kezében szabadnak érezte magát, és mivel perfekt beszélt több nyelven, nekivágott a nagyvilágnak. Hamar szembesült vele, hogy az idegenek merőben másképp állnak hozzá. Nem tudták, mennyire sebezhető, és nem is próbáltak rajta fogást találni.
Itt is különc volt a maga módján, hiszen egy más ország szülötte volt, mégsem nézték ki sosem – sőt, készségesen segítettek neki bármikor. Eszter pedig fokozatosan kezdte visszanyerni az emberekbe vetett hitét. Nyitott a világ felé, barátkozott. Az lett a kiruccanás vége, hogy egy visszautasíthatatlan állásajánlat miatt jó időre külföldön ragadt.
FORRÁS: UNSPLASH
Élvezte az új életét. Mintha önmaga is újjászületett volna. Megnyerő természetének köszönhetően hamarosan számtalan kapcsolatra tett szert. Boldog volt, mert végre emberként kezelték, boldog volt, mert végre élt. Fárasztó, melós esték után gyakran ült be barátaival a közeli, élőzenés bárba, ahol rögtön magával ragadta a hanyagul elegáns énekes hangja.
De elhessegette magától a gondolatot, a szívébe hasított a sok régi csalódás. Szerette volna magát kímélni. Ám nehezen tudott parancsolni magának. Mivel ez lett a munkatársaival közös törzshelyük, gyakran látta és hallotta énekelni a srácot. Aztán a fiú egyszer, hirtelen ötlettől vezérelve az idegen, hosszú, fekete hajú lánynak ajánlotta a következő – erősen erotikus töltetű – dalát.
Eszter iszonyat zavarban volt. A számot követően David odasétált hozzá a bárpulthoz, és kikért két whiskyt. Váltottak néhány szót, aztán a srác folytatta a zenés estét. Eszter pedig érezte, hogy valami megmozdult benne. Hajlamos volt még ennyi rossz élmény után is naivan, őszintén hinni a mesékben…
A napok haladtak, David randira hívta a lányt, aztán hipp-hopp, már össze is költöztek. Úgy nézett ki, talán tényleg léteznek a tündérmesék. Csakhogy ahogy az elején mindenki a jobbik énjét igyekszik mutatni… Davidból idővel előtört a betegesen féltékeny, nárcisztikus énje.
Ha kívülállóként nézte őket valaki, az volt az érzése, hogy csak kompenzálni akarja a gyengeségeit a viselkedésével. Eszter menthetetlenül szerelmes volt, David pedig pontosan tudta, hogyan kell úgy mozgatnia a szálakat, hogy neki jó legyen. Egy tányértörős szakítás után előadta a hősszerelmest, majd mindent úgy állított be, mintha csak a másik lenne hibás a problémáikért.
Így ment ez sokáig – Eszter mégis maga elé helyezte a férfit, mindenen túllépett sokadjára is, csak a karjaiban aludhasson el. Ám a helyzet nem javult. Végül szétköltöztek. A lány igyekezett nem gondolni a férfira. De mikor az egy-egy átmulatott éjszakát követően az ajtaján dörömbölt a fagyos éjszakában, képtelen volt nemet mondani.
Kezdetét vette a se veled, se nélküled játék, amiből borítékolható volt, hogy nem a lány kerül ki győztesen.
És nem azért, mert a férfi nem szerette. Hanem azért, mert ő nem volt olyan lelkis. Egy-két rossz nap után lelkiismeret-furdalás után vetette magát más karjaiba, Eszter pedig csak várt a békülés csodájára. A végére pedig már tényleg elhitte, hogy vele van a baj.
Éveken át tartó szélmalomharc után egyszer úgy ébred a lány, hogy ennek itt és most vége. Számot cserélt, átcuccolt egy kollégájához, majd repjegyet vett és hazatért. Azóta nem hallott Davidről. Idehaza hamarosan megismert egy férfit, aki ma már a férje. És csak nevet a múlton, amiről olyan sokáig azt hitte, hogy bele fog halni…
Nyitókép: Unsplash
