Lehet a traumatizált gyermekkor a BDSM melegágya?

Ha valami, akkor a tabusítás az biztosan szerves része a magyar társadalomnak. Nemhogy a szexualitás különböző válfajairól, de még önmagában a szexről sem szokás nyíltan beszélni. Így nem csoda, hogy a BDSM világ iránt érdeklődők azonnal megbélyegezve érezhetik magukat.

Pedig a mentálhigiénés szakember – Dr. Szántó Szilvia – szerint a szubkultúra kedvelői sokszor sokkal jobb önismerettel bírnak a szexualitásuk, vágyaik területén, mint az átlag. A legtöbb BDSM-gyakorló az átlagnál jobban ismeri magát és a párját, és hatékonyabb az érzelmi kommunikációja, pontosabban ki tudja fejezni, hogy mit akar, és az átlagnál jobban is figyel a partnerére.

Ugyan ez meglepő lehet, de ha csak egy pillanatra belegondolunk abba, hogy aki érdeklődik ezen világ iránt, óhatatlanul nyíltabban kommunikál. Ez abból is fakad, hogy pontosan meg kell határozniuk, hogy mi fér bele egy játékba is, mi nem. Illetve, hogy mi az a menekülőszó, amely kimondásakor a partner köteles megállni.

„A nyílt kommunikációt át lehetne vinni a vanilla kapcsolatokba is. A vanilla kapcsolatokban is óriási szükség lenne a szexuális vágyak nyílt és részletes átbeszélésére. Egyébként az a tapasztalatom, hogy sokszor hiányzik, hogy a pár konkrétan időt szánjon arra, hogy megbeszéljék, ki mire vágyik, és aztán azt végre is hajtsák.”

BDSM vs. bántalmazó kapcsolat

„A BDSM-ben kölcsönösség, józanság, beleegyezés, biztonság, bizalom van, a határok tiszteletben tartása és nyílt kommunikáció. A bántalmazó kapcsolatban ezzel szemben nincs beleegyezés, nincs empátia, nincsenek a szabályok, határok betartva. A bántalmazó nem tartja tiszteletben a másik felet. Nincs nyílt, kétoldalú kommunikáció, nincs kölcsönösség. Konkrétan a BDSM elvei nem érvényesülnek.”

FORRÁS: UNSPLASH

Akkor azért tisztázzuk azt is, hogy mit jelent maga a BDSM:

„BDSM nem szokványos szexualitást takarja. A fétisek nem tartoznak ide. A mozaikszó értelmezése: kötözés (B, mint bondage); a D jelenthet fegyelmezést (discipline) vagy dominanciát (domination) is; a D és S kombináció utalhat a dominanciára és az alávetettségre (S mint submission); az S és az M pedig a szadizmus és a mazochizmus fogalmakat jelölik (sadism, masochism), vagy jelentheti a rabszolga és Mester/Úrnő kapcsolatot (S, mint slave és M, mint master vagy mistress).

A BDSM inkább egy identitás, szexuális önkifejezési mód, ahol valamilyen hatalmi dinamika, a fájdalom vagy a mozgáskorlátozás különösen nagy szerepet kap a közös játékban, más, szokványosabb tevékenységekkel szemben. Nem könnyű meghúzni a határt a BDSM-et gyakorlók és a szokványos (vanilla) szexet képviselő párok között.

Most már talán kezdjük érteni, hogy mi a BDSM. Illetve azt is, hogy „a valódi BDSM-nek nem sok köze van a globálisan olyan népszerű regényekhez, amelyek cukros mázzal leöntött fantáziavilágot vagy BDSM fedőnévbe csomagolt bántalmazó kapcsolatot mutattak be valóságként. Az olvasó az efféle regények leírásait tényként elfogadva óvatlanul belesétálhat egy testi-lelki veszélyeket egyaránt magában rejtő kapcsolódásba.

A BDSM társadalmi elfogadottságát növelte az ilyen típusú könyvek megjelenése, ugyanakkor az nem szerencsés, ha egy alkotásban a BDSM, a romantizált erőszak és a valóság keveredik. A BDSM nem azonos az erőszakkal. Ahol bántalmazás van, ott nincs BDSM. A BDSM jellegű vágyakat bemutató műalkotásoktól elvárható lenne, hogy ha valamit össze lehet keverni a BDSM-mel, akkor legyen hangsúlyozva, hogy az adott alkotás fikció, és a valóság másképp működik.

De vajon igaz lehet, hogy traumatizált gyermekkor a BDSM melegágya?

„Ez egy feltételezés, amit nem lehet alátámasztani. A tudomány jelen állása szerint és az interjúalanyokkal való beszélgetés alapján ez egyértelműen nem állapítható meg. A közhiedelemmel ellentétben éppen az a bizonyított tény, hogy a BDSM-gyakorlók nem éltek át nagyobb eséllyel szexuális traumát gyerekkorukban, vagy akár később az életük folyamán, mint mások.

Alapvetően három csoport lehet. Az első csoportnak már a kora gyerekkori emlékei is köthetőek a BDSM-hez, például olyat játszott gyerekkorában, hogy megkötözi magát vagy a játszótársát. A második változat az, hogy az illető pubertáskorban ébred rá arra, hogy az átlagostól eltérő szexuális fantáziái vannak. A harmadik, az előző kettőnél ritkább esetben pedig az történik, hogy a személyt egy partner vezeti be a BDSM-be, és az illető ráébred, hogy ez tetszik neki, és egy esetleges különválás után is a közösség tagja marad.

Természetesen előfordul olyan is, hogy valaki felnőttkorában ébred rá a vágyaira, spontán, de ez a legritkább. Ilyenkor például valamilyen elfojtódás feloldódik például önismereti munka által. Az viszont sokszor előfordul, hogy ha valaki bántalmazó családi háttérből jön, akkor könnyen belecsúszhat BDSM-nek tűnő, de szexuálisan bántalmazó kapcsolatba. Az igaz történeten alapuló Nárcisz-regényeimben a bántalmazás és a BDSM eltéréseit is bemutatom.

Segíteni megérteni, hogy nagyon sok nárcisztikus vagy antiszociális személyiségvonásokkal rendelkező ember kifejezetten olyan társat keres magának, akiken kiélheti az uralkodási és birtoklási vágyát. De ez nem BDSM, hanem inkább egy testi-lelki bántalmazó kapcsolat.”

Függőség a BDSM?

A BDSM kultúrán belül nem az extremitás a fő jellemző. Csak gyakran az kerül napvilágra. A függőség egyik legfontosabb meghatározása, hogy rombol. De a BDSM-gyakorlók meg tudják élni a játékosságot, kreativitást, örömöt. Ha két ember kölcsönös beleegyezése, örömszerzése céljából történnek a dolgok, akkor nem lehet károsító egyikre sem. Ha károsító, akkor bántalmazásról beszélünk.

Egy dolog biztos: a BDSM nem betegség. Csak akkor tekintünk betegségnek egy szexuális viselkedést, ha az az illetőre vagy másvalakire komoly veszélyt jelent, és nincs a két fél között beleegyezés. A rendelkezésünkre álló tudományos információk alapján a BDSM inkább jó hatással van azokra, akik gyakorolják – ez is megkülönbözteti a BDSM-et a betegségektől, illetve függőségektől.

Sőt, a BDSM tevékenységek végzése összefügg a mentális egészség pozitív mutatóival, különösen az átlagosnál alacsonyabb szorongásszinttel, illetve alacsonyabb stressz-szinttel. Dr. Szántó Szilvia témában megjelent könyve: Beszélgetések a BDSM-ről.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂

Tovább olvasok