Minden nőt meg kellene d*gni, ha szingli vagy?

Férfiként, ha le tudnál feküdni egy nővel, de ezt mégsem teszed, akkor a többi pasi szemében ez olyan, mintha egy megbocsáthatatlan bűnt követtél volna el a férfiassággal szemben. Miért nem? Mi az, hogy nem? Eleve, hogy történhet, illetve nem történhet ilyen?

Ha egyedülálló férfi vagy, akkor az a férfiúi princípiumod, küldetésed, szent feladatod, hogy széthintsd a magvaidat, vagy legalábbis minél több nőbe beledugd a… Ez olyan magától értetődő törvényszerűség, mint hogy a Földnek gravitációs vonzása van. Ezekkel az elemi erőkkel ember nem ellenkezhet. Ha mégis megteszi, akkor felborul az élet rendje. Miért is tennél ilyet?

Nemcsak a férfiak, de a nők is ezen az állásponton vannak. Amint kiderül, hogy egy hosszabb kapcsolat után egyedül vagy, meglapogatják a hátadat, hogy sebaj, most aztán szabad vagy, lehet csajozni, tiéd a világ. Mintha egy zárkából kiengedett rab lennél, vagy egy állatkerti rácsok mögül kiszabadult vadállat, ami végre élő áldozatba mélyítheti a fogait.

Mintha a világban csak kétféle állapot létezhetne: a kapcsolatban, és a kapcsolatot/sz*xetkalandot kereső. Tehát ha épp egyedülálló férfi vagy, akkor biztos, hogy vadászol. Legalábbis azt kellene tenned. Nem elég, ha csak nyitott vagy a lehetőségekre, aktívan fel kellene hajtanod a következő prédát. Mi bajod van, amiért nem ezt akarod?

Abban az esetben, ha csak sikertelen vagy az ismerkedésben és nem tudsz összehozni egy randit sem, csak kissé sajnálkozva tekintenek rád. Sebaj, majd biztos összejön. Nem baj, ha egy darabig a kispadon üldögélsz, hiszen tudsz foglalkozni saját magaddal, nem hajt a tatár. Nincs itt semmi látnivaló, kérem. Viszont ha van egy csomó matched Tinderen, és egyébként is érdeklődnének utánad a nők, akkor felfoghatatlan, hogy miért nem éled ezt…

FORRÁS: UNSPLASH

Az teljesen rendben van, ha egy nő válogat, mert hát igen, a pasik gázok, mind csak azt akarja, nem lehet velük normálisan beszélgetni, nem foglalkoznak a nők igényeivel. Bizony nehéz ez a társkeresősdi. Férfiként viszont nem lehet azt mondani, hogy egyszerűen az ismerkedések során a legtöbb nő nem igazán nyűgöz le. Nem ösztönöz arra semmi, hogy még jobban meg akarjam ismerni őket.

Üres fecsegések, és small talkok bágyasztó tömkelegén kellene átrágnia magát az embernek. Ez pedig inkább fárasztó, mintsem lelkesítő. Ha az ember már nem kanos kis tinédzser, és nem is kapuzárási pánikos középkorú, akkor bizony előfordulhat, hogy többre vágyik, mint hogy minél több nővel összegabalyodjon valamilyen módon.

Ezeket az élményeket már rég kipipáltuk, és ha fejlődik az ember, akkor egyszerűen már másra van igénye. Még akkor is, ha csak arról van szó, hogy a sz*x kedvéért jönne össze valakivel. Ami a húszas éveim elején még elég lett volna az érdeklődésem felkeltésére, az ma már kevés.

Nem vágyom arra, hogy futószalagon ismerkedjek, hogy majd a következő vagy az azutáni lánnyal talán kialakuljon valami. Ahogy arra sem, hogy csak ledumáljam valakiről a bugyit, amikor egyértelműen érzem, hogy ebből úgysem lesz semmi több. Nem akarok valakinek a társaságában lenni, ha az nem tölt fel, hogy utána részem legyen egy olyan sz*xben, ami nem ad annyit, mintha egy olyan emberrel történik, akire tényleg vágyom.

Nem akarok úgy ismerkedni, hogy majd talán valaki elkezd jobban is érdekelni.

Olyan nőt szeretnék még jobban megismerni, aki már eleve érdekel, akihez vonzódom. Ezt pedig nem hiszem, hogy lehet erőltetni, nem lehet izomból keresni valakit, aki megpendít benned egy érzékeny húrt. Nem akarom csak azért belekényszeríteni magam, mert mások szerint ez a normális.

Nyitókép: Unsplash