Monica Lewinsky: Mi lett a lánnyal, aki rajongott az elnökért?

„Nem volt szexuális kapcsolatom azzal a nővel, Miss Lewinskyval” – 1998-ban hangzott el a hírhedt mondat eskü alatt az Egyesült Államok akkori elnökétől, Bill Clintontól.

Huszonhárom évvel a politikatörténet egyik leghíresebb afférja után kijelenthetjük: bár az eset említése is nagyon kínos volt, megváltoztatta, ahogy a szexről beszélünk. De vajon milyen áron? Monica Lewinsky producerként és tanácsadóként vett részt a most képernyőre kerülő Impeachment: American Crime Story című, 10 részes sorozatban, amivel legfőbb célja, hogy végre megváltoztassa a róla szóló narratívát, amely 23 év után repedezni látszik.

A Fehér Ház egykori gyakornoka szerint a volt elnök eddig soha nem látott oldalát ismerhetjük meg az egyes részekből, és feltehetjük a kérdést: mi történt volna, ha az orál affér valódi párbeszédet indított volna el a szexről és a hatalomról?

A nős elnök férfias, a gyakornok ringyó

Noha kevés szex van a sorozatban, Lewinsky semmit nem akart cukormázba vonni. „Fontos felelősséget vállalni a hibákért” – jelentette ki a jelenleg aktivistaként tevékenykedő Monica, akit hosszasan győzködött a stáb, hogy vállalja el a producerkedést. Ő kardoskodott például az ominózus tangavillantós jelenet mellett, ami szerinte fontos momentum volt a viszonyban.

Az alkotók a sorozat kapcsán arról beszéltek, hogy mindannyian bevonódtak a történetbe, és elképesztőnek találták, hogy akkoriban senki nem beszélt a hatalmi egyensúly felborulásáról Clinton és huszonéves gyakornoka között. Tényleg ennyire fekete-fehéren látta a világ az eseményeket? Alapvetően igen. Ha a lány beleegyezett, nincs áldozat. Ha nincs áldozat, nincs probléma – hangzott el akkoriban a sommás vélemény.

Szexuális kalandor, trampli, csábító, ringyó – csupán néhány jelző, amivel Lewinskyt illették. Az archív felvételeken sok minden látszik: a fiatal gyakornok rajongó tekintete, Clinton lefegyverző sármja. Igen, Bill Clinton rengeteg nő szexuális fantáziájának főszereplője volt. A hatalom csúcsán álló vonzó politikus, aki a férfiasság mintapéldája volt. Kicsit hűtlen, kicsit hazug, de micsoda férfi!

Remekül illusztrálja a faramuci helyzetet, hogy még a washingtoni tudósítók is azon vitáztak: hogy kéne beszámolni a viszonyról? Most akkor csak orális szex volt, vagy aktus is? Hogyan beszéljenek a kék ruhán lévő foltról? Míg az elnököt támogatók a magánélet elleni támadást kifogásolták, a kritikusok Clinton hűtlenségére, eskü alatti hazugságára és Lewinsky korára hivatkoztak.

Még felmérés is készült arról, hogy az emberek mit értenek szex alatt. Kiderült, nincs általános szabály, egyesek már a csókot is annak tartják, mások szerint pedig az érintés is szexuális kategória. Egy ország figyelte Clintont az impeachment eljárás alatt, ahogy arról győzködi a népet, hogy a szex az aktust jelenti. Ha ön mondja, Elnök Úr…

Közben egyre több hír látott napvilágot Clinton helytelen viselkedéséről: állítólag benyúlt szoknya alá, orális szexet követelt egy nőtől, meglapogatott egy másikat. A hivatalos eljárások során végig tagadta a vádakat, és noha az egyik fellebbezés után hajlandó volt fizetni, a hibáját nem ismerte el. Sosem hivatkoztak rá úgy mint predátor, csupán hűtlen.

Nehéz nem észrevenni az analógiát a #metoo mozgalom egyes szereplőivel kapcsolatban, és bizonyos, hogy az elnöki affér ma más megítélés alá kerülne. Vajon kinek van nagyobb felelőssége: a fiatal gyakornoknak, aki remegő térdekkel, áhítattal figyeli a főnökét, vagy a középkorú elnöknek, aki pont három másodperccel tartja tovább a gyakornok kezét, mint kellene?

Lehet-e kizárólag a kölcsönös beleegyezésre hivatkozni? Más bánásmódot érdemel egy nő, akinek se befolyása, se kapcsolata? Jó hivatkozási alap, ha az elnök a rá nehezedő nyomással magyarázza házastársi hűtlenségét?

Traumából új élet

Ami sokak számára pornófantázia volt, az Lewinsky számára maga a rémálom. Altesti viccek céltáblája lett, múltját kiteregették, privát beszélgetései bekerültek az esti hírekbe. Kihallgatása során 27 év börtönnel fenyegették, és a szépreményű gyakornok élete, aki törvényszéki pszichológus akart lenni, fenekestül felfordult. “Az a nő” lett belőle. Az eset kirobbanása után sokáig bujkált, anyja rettegve figyelte, hogy öngyilkos akar-e lenni. Akart.

„Nem múlik el nap, hogy ne emlékeznék a hibámra, és mélyen bánom azt” – hangsúlyozta Lewinsky sok interjúban. Mindent megpróbált, hogy szabaduljon a múltjától, táska brandet indított, Londonba költözött, de a botrány elriasztotta a munkaadókat és a férfiakat is. 41 évesen még nem volt állandó otthona, pénzügyileg a szülei támogatták, nem volt karrierje, és a hőn vágyott család se jött össze.

„A nyilvános megszégyenítés zéró páciense vagyok” – mondta híres 2015-ös TED előadásában, ahol arról beszélt, hogy ideje neki kézbe vennie a narratíva formálását. Monica ma a bullying elleni kampány egyik aktivistája. Beszédeit, interjúit visszanézve egy megejtően másik Monica képe bontakozik ki, azé a nőé, aki visszavette a saját életét, aki felvállalja a hibáit, és nem akarja, hogy a világ a múltjába fagyassza.

Bill Clinton az elmúlt években többször reflektált az esetre. Néhány éve még felháborodva közölte: nem gondolja, hogy tartozik Lewinskynak személyes bocsánatkéréssel, hiszen nyilvánosan nem egyszer megtette. Később viszont azt mondta: szörnyen érezte magát, hogy viszonyuk meghatározta Lewinsky életét. Azét a nőét.

Nyitókép: Wikipédia