Ölelj, szeress, aztán menj haza!

2022-03-03 Molnár Csanád Szerintünk

Petra és Laci már három éve, hogy együtt vannak, de mégsem – jól érzik magukat egymással, de mégsem. Együtt képzelik el a jövőjüket, de mégsem. Mások szerint vagy nem normálisak, vagy nem elég jók egymás számára, hogy nem akarnak összeköltözni.

És tuti szakítanak majd, ha három év alatt sem jutottak előbbre. Sokan úgy vélik, hogy ők ketten nem mások, nem többek egymás számára, mint dugó cimborák, akik akkor találkoznak, ha hajtja őket a vágy. Aki kívülről látja, de nem ismeri igazán őket, az nem tudja, miért ilyen kapcsolatban vannak egymással.

Aki viszont közel áll hozzájuk, az tudja, mit éltek át korábban, ezért nem fog ítéletet mondani róluk, és nem fog olyan okosságokat a szemükre vetni, hogy „Miért nem költöztök már össze?!” Ők már sok mindent megéltek, jutott mindkettőjüknek egy válás, amiből nem úgy jöttek ki, hogy gondtalan jövő várt volna rájuk. Mindketten elölről kezdték az életet.

Aki ezt átélte, az jól tudja, hogy nem könnyű feladat. Nemcsak lelkileg törtek össze, a válás anyagilag is padlóra tette őket. Ezek után duplán örültek, ha bármilyen csekély mértékben gyarapítani tudták szerény kis vagyonkájukat, amit egyedül kuporgattak össze. Dupla annyi vért izzadtak egy 10 éves autóért, dupla annyi verejtékkel fizették be a csekkeket, törlesztőrészleteket, mint azok, akiknél két kereső van a családban.

Ezek után teljesen érthető, hogy nem az a legfőbb vágyuk, hogy újra osztozzanak valakivel. Mivel mindketten két gyerekkel a szárnyaik alatt indultak neki a társkeresésnek, duplán nehéz feladat elé néztek. Mert nemcsak ők maguk lesznek benne egy új kapcsolatban, hanem a gyerekeik is. Kevesebb idejük volt az új szerelemre, nem csoda, hogy megálltak a kapcsolat egy bizonyos szintjén.

FORRÁS: UNSPLASH

Mindketten jól tudták, hogy mit élt át a másik, tisztában voltak a lehetőségeikkel. Eszük ágában sem volt, hogy hitelt vegyenek fel azért, hogy együtt egy nagyobb házba költözhessenek. Elfogadták a sorsukat, és meg is szerették azt az életmódot, amibe az élet sodorta őket. Jól érzik magukat egymás társaságában, néha kirándulnak, néha elmennek színházba, moziba, de „csak“ ennyi, és nem több.

Nekik már kolonc lenne, ha folyamatosan egymás nyakán lógnának, elég ennyi egymásból.

Mindenkinek vannak egyéni terhei, tervei, más irányú kötelezettségei, amikkel nem terheli a másikat. A nehézségeket nem osztják meg, a jó dolgok miatt járnak össze, és eszükbe sem jut, hogy ezen változtatni kellene. Ebben a kapcsolatban nincs továbblépés, nem fejlődik sehova, nincsenek a jövőre nézve nagy tervek, gyakorlatilag semmilyen tervek nincsenek.

A szerelem gyümölcse, egy közös gyerek szóba sem jöhet. Egyszerűen élvezik a jelent. Mindezt úgy, hogy tudják, soha az életben nem lesz belőle több, mint „szexszel fűszerezett barátság”. Miért ne tartanánk tiszteletben, hogy számukra ez a legmegfelelőbb kapcsolati forma?

Nyitókép: Unsplash