Én azt gondolom, hogy csak olyan emberrel kellene ágyba bújni, aki érdekel minket, de a mai világ nem teljesen így működik. Vagyis mit is jelent pontosan az, hogy nem érdekel?

A sz*x ma már csak ilyen “have fun” dolog sok ember számára. Nem egy olyan tevékenység, amit egy párkapcsolaton belül szeretnének csak megélni a szerelmükkel, társukkal, kedvesükkel. Olyan, mint egy jó evés. A szeretettel készített házi koszt a saját szájuk íze szerint készítve a legfinomabb, de ha nincs ilyen, akkor a sarki gyrosos kicsit zsíros, kicsit rágós, de gyorsan és könnyen megkapható elesége is megfelel.

Sz*xre jó vagy, kapcsolatra nem kellenél

Mostanában az ismerőseim között többen is beszámoltak arról, hogy udvaroltak nőknek, akik kifejezetten nehezen adták magukat, csak lassan mozdultak a testiség felé. Akár 4-5 találkozó is kellett, hogy valami érdemleges fizikai kontaktus legyen közöttük. Majd később a beszélgetéseik során, amit a múltbeli tapasztalataikról, ismerkedési mintáikról folytattak kiderült, hogy nem mindenkivel van ez így… Simán előfordult, hogy buliból, vagy első randiról a pasi lakásán kötöttek ki – a pasi meg a nőben. Szóval ez a kimértség és a lassú tempó nem mindenkinél van jelen.

Téged nem akar eléggé, azért húzza az időt?

Szerintem ilyenkor a legtöbb pasi arcáról legörbül a mosoly, mert rögtön az a gondolat ugrik be a fejükbe, hogy akkor biztos ők nem elég vonzóak, érdekesek, férfiasak, kívánatosak stb. Igen ez teljesen logikus lenne, de a valóság sok esetben nem ez. Pont az ellenkezője. Ha egy nő komoly kapcsolatot szeretne valakivel, ha látja benne az értéket, lehetőséget, akkor nem akarja elrontani, nem akarja elkapkodni, nem akar olyan képet mutatni magáról, mint aki akárkinek könnyen odaadja magát.

Kép forrása: Midjourney

Egy idegennel egy összecsapott sz*x, egy közepes maszatolás belefér. Mit számít, hogy mit gondol utána erről? Mit számít, hogy mit gondol utána a nőről, mit számít, hogy milyen emlékként marad meg? Ha viszont arról a férfiról van szó, akiben látja a jövendő párját (akár a gyerekei apját), akkor azt szeretné, hogy minden jól sikerüljön, hogy ne legyen elkapkodva az első együttlét.

Ő nem érdekel igazán, ezért nem érdekel, mit gondol rólam

Szóval az a helyzet áll fenn, hogy vannak olyan nők akik bizony könnyebben ágyba bújnak olyan pasikkal, akiket nem tartanak túl sokra, mint azokkal, akiket többre becsülnek. Elég felfordult működés ez, de persze részben érthető. Másrészről szerintem szomorú is, hogy ez normalizálva van. Ha egy férfi igyekszik tisztelettel bánni egy nővel, megérteni és elfogadni a határait, akkor csalódás lehet az, hogy azok a határok olyanok, mintha a homokba lennének rajzolva. Vannak olyan esetek, amikor el vannak törölve átjárhatóak, majd ismét vissza lesznek rajzolva.

A férfi oldalról a tanulság az, hogy lehet, téged pont jobban akar, azért halad lassan. Nem vagy rosszabb, kevesebb, pont ellenkezőleg. Hogy ez mennyire vigasz, azt mindenki maga döntse el. A női oldalról pedig azt gondolom, hogy nem az számít, mások mit gondolnak rólad, hanem hogy te mit gondolsz magadról. És azért jobbat tesz a lelkünknek, ha csak olyannal fekszünk le, aki tényleg érdekel…

Nyitókép: Midjourney