Shakespeare: Az angol bárd, aki lesújtott az emberi lélekre

Ophelia, Desdemona, Júlia, Oberon – ismerős nevek, igaz? Kapásból rávágnánk, hogy Shakespeare-hősők, pedig lehetnének akár az Uránusz holdjai is.

Az angol bárd hatása ugyanis kozmikus, ám munkásságához nem csupán csillagászok fordultak. A leghíresebb drámaíró brandje annyira profitábilis, hogy a mai napig eladható vele bármi: csokoládé, cigaretta, szappan, vagy akár sör.

Hogy lehet releváns William Shakespeare halála után 400 évvel? Utánajártunk.

Hiányos az életrajza, fogalmunk sincs arról, mit csinált bizonyos években. Noha milliószor reprodukálták képét egy 1623-as metszet alapján, képmása továbbra is rejtély, és időről időre megkérdőjelezik szerzői hitelességét.

Hogy mi tudná ennél jobban bebetonozni írói örökségét? Leginkább az, hogy Shakespeare minden nap velünk van, hiszen ma ugyanúgy harcolunk magunkkal, egymással. Hol kívülállónak érezzük magunkat, hol pedig a szerelem emészt fel minket. Lelkünk legmélyebb bugyrainak tudója örökérvényű, így ahogy Macbeth mondta: jöjjön, aminek jönnie kell.

Egyetemes történetek

Számos feldolgozás készült drámáiból, ma is ő az irodalmi kút, amelyből mohón isznak a szerzők. Halál, szerelem, hatalom, végzet, ambíció, szabad akarat – csupa olyan téma, amelyekhez mindenki tud kapcsolódni.

A legkülönbözőbb kultúrák fedezik fel történeteit különböző időben és kontextusban. Ezért nem lepődünk meg azon a sajtófotón sem, amelyen szír menekültek adnak elő Shakespeare-t egy jordán táborban. Műveiben a legalapvetőbb emberi ösztöneinket használja, az érzelmeket.

Hol nevetünk, hol sírunk, hol dühöngünk vagy szorongunk. Hamlet gyötrelme, Ophelia őrülete vagy Rómeóék tragikus szerelme, mindenki tud azonosulni valamelyikkel, a gazdag menedzser ugyanúgy, ahogy a gettó művésze.

Az avoni hattyú legnagyobb erőssége, hogy kényelmetlen olvasni. Mert bemászik a bőrünk alá, és úgy írja le az emberi viselkedést, amire nemcsak a kortársak, de ma is kevesen képesek. Hiába vagyunk logikus lények, érzelmeink a legracionálisabb helyzetben is képesek átvenni az irányítást felettünk. Így lesz szimpatikus a gonoszból, így lesz gúny tárgya a legnemesebb szerelem.

A hollywoodi forgatókönyvírók sebesen rácsatlakoztak a drámákra, Shakespeare a popkultúra végtelenül interpretálható része lett. Néhány híres példa: Kártyavár – III. Richárd, Oroszlánkirály – Hamlet, 10 dolog, amit utálok benned – A makrancos hölgy, West Side Story – Rómeó és Júlia.

A KÉPEN: SHAKESPEARE MŰVEINEK KARAKTEREI, FORRÁS: WIIKIPÉDIA

Időtlen karakterek

Shakespeare mestere a karakteralkotásnak, sehol egy klisé vagy karikatúra, hősei hibáznak, gonoszai nemeslelkűek. „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés” – így szól a világ egyik legismertebb mondata a dán herceg szájából. Ki ne ismerné Hamletet, a drámairodalom legkomplexebb figuráját, akinek belső vívódásai évszázadokra elláttak minket gondolkoznivalóval?

Ha a hatalom működését akarjuk megérteni, lapozzuk fel a Lear királyt, aki pedig még nem ismeri az egyik legérdekesebb gonosz karaktert, mélyüljön el Macbeth lelkében! Az intelligens, mások fájdalmában fürdőző Jágó személyiség defektjét 400 évvel később azonosította a tudomány, ma ő lenne a pszichopata mintapéldánya. És persze ott van rengeteg felejthetetlen női szereplő: Cordelia, Lady Macbeth, Desdemona, Júlia vagy Beatrice, aki a modern feminista nő megtestesítője lehetne.

Nyelvi bravúrok

Örökre megváltoztatta az angol nyelvet, fordításainak száma végtelen, még klingon nyelven is olvashatjuk. Arany igazságait, szóképeit pedig lényegében minden nap használjuk: az isten szerelmére, éjjeli bagoly, nem mind arany, ami fénylik, kieszi a vagyonából, meztelen igazság, ez nekem kínai, a játszma véget ért – hogy néhányat említsünk a sok közül.

Mélylélektan

Sigmund Freud mindig készen állt egy Shakespeare idézetre. A pszichoanalízis atyja a legnagyobb költőnek tartotta Shakespeare-t. Annyira lenyűgözte a tudattalanra való rálátása, hogy saját munkásságába is beépítette. Karaktereit, történeteit a pszichológia mellett használja a szociológia, politikaelmélet, jog, orvoslás, sőt, a legmodernebb üzleti iskolák.

Shakespeare zsenialitása mit sem kopott az évszázadok alatt, bármelyik művét lapozzuk is fel, biztosan találunk egy gyöngyszemet. Tehát „minden jó, ha a vége jó”.

Nyitókép: Wikipédia

Tovább olvasok