Srácok, a visszautasítás sokszor nem rólatok szól!

2022-06-14 Szerintünk

Aki elmúlt 13 éves, az valószínűleg már rájött, hogy a párkapcsolatokban komoly kihívásokkal találkozhatunk. Azonban el sem kell jutnunk a számtalan próbatételig és buktatóig, hogy a bonyodalmak elkezdődjenek: itt van mindjárt az ismerkedés.

Minden tiszteletem, ha férfiként határozottan és kulturáltan tudod a kezdeményezés terhét magadra venni. Sajnos mi, csajok, sokszor elfelejtjük, hogy ez nem lehet könnyű – hiszen még a legkezdetlegesebb „nagyon teccel” üzenethez is bátorság kell. Ugyanis magában hordozza a többség számára frusztráló, zavarbaejtő vagy félelmetes visszautasítás lehetőségét…

Ezzel viszont el is érkeztünk a nőket érintő kihíváshoz. Megkapod a feldobott labdát, kitől-kitől másként – intelligensen, furfangosan, merészen, vagy épp bátortalanul -, és ezután rád vár a mindent eldöntő válasz kimondása. Ha szívesen nyitsz az illető felé, a dolog egyszerű. Ám ha nem, adódik a kérdés: hogyan utasítsd vissza anélkül, hogy megbántanád?

Bár most valószínűleg sokan vállat vontok, hogy minek kell ezt leírni, hiszen annyira egyértelmű, én mégis azt tapasztalom: nem hangsúlyozhatjuk elégszer, hogy a visszautasítás nem sértés. Nem a másik leértékelése. Nem jelenti, hogy nem vagy elég vonzó, okos, helyes, gazdag, izmos, életrevaló… (nem sorolom tovább, minden férfi helyettesítse be a saját félelmeivel).

Az, hogy két ember között felvillan-e egy szikra, sokszor eleve megmagyarázhatatlan és kiismerhetetlen folyamatokon múlik. Nálam például simán előfordul, hogy valaki külsőleg is tetszik, helyesnek, okosnak, szimpatikusnak látom. És nagyon örülnék a barátságának. De – magam sem tudnám megmagyarázni, miért – másféle érzéseim egyszerűen nem támadnak. És ezzel szerintem sokan vagyunk így.

FORRÁS: UNSPLASH

Szóval nagyon sokszor még csak nem is arról van szó, hogy külsőleg nem felelsz meg valakinek. Egyszerűen az a bizonyos jelzőcsengő, ami talán egy másik, akár hozzád hasonló korú, kinézetű, végzettségű, humorú embernél megszólalna, pont nálad valamiért hallgat. És akkor ez még csak az egyik verzió. Számtalan más magyarázat lehet egy visszautasítás hátterében, ami szintén nem a személyedről szól.

Sokakat eleve elriaszt mondjuk a földrajzi távolság, mert a korábbiakban megtapasztalták egy ilyen kapcsolat hátrányait. Mások épp nincsenek olyan érzelmi állapotban, hogy nyissanak bárki felé. Olyan is akad, aki csak látszólag szabad, de titokban elkötelezte magát. Sőt, egészen fura indokok is állhatnak egy „nem” hátterében, amire nem is gondolnál és amiről véletlenül sem tehetsz.

Mondjuk, pont úgy hümmögsz, mint a kiszemelted fájdalmasan elengedett exe, és egyszerűen frászt kap attól, hogy akaratlanul is őt juttatod az eszébe. Aztán persze előfordul – igen, ez a legrémisztőbb -, amikor valakinek simán nem tetszel. Mert. Csak. Ez azonban nem jelenti, hogy csúnya vagy és nem érsz semmit. Csupán azt, hogy ő nem „úgy” néz rád, más meg majd igen.

Sosem szabadna senkinek elfelejtenie, hogy a visszautasítás nem a személye leértékelése vagy a lénye elleni támadás. Egy intelligens nő nagyon is becsüli, hogy vetted a merészséget és fáradságot a vonzódásod kimutatására. (Nyilván kivétel minden olyan eset, amikor a lelkes delikvens a szexuális teljesítményét részletezi az ember lányának, vagy nemes egyszerűséggel dick pickel bombázza).

És a bátorságod előtt valószínűleg elismerően fejet hajt magában. A testi vonzódást azonban nem lehet erőltetni. Ilyenkor két megoldás marad: vagy sértődés nélkül elköszönsz, vagy élsz a másik részéről esetlegesen felajánlott barátság lehetőségével. Egy szép emberi kapcsolat ugyanis még simán lehet a dologból.

Bár a fentiek szerintem mind maguktól értetődőek, ennek ellenére a kudarc érzése egy bizonyos férfi típusból gyakran vált ki olyan reakciót, hogy „Hű, de sokat gondol magáról ez a nő, pedig annyira nem is nagy szám!” Higgyétek el, sok gyönyörű nőt ismerek, és egyikük sem gondol túl sokat magáról. Sőt, inkább olyan apróságokat is kritikusan szemlél a testén, amiket mások nem is sejtenének.

És nem, egyiktől sem hallottam még, hogy kigúnyolta, kinevette, leszólta volna a bátor jelentkezőt – akkor sem, ha úgy érezte, hogy valamiért épp nem őrá vár. Szóval kedves férfiak! Mi elismerjük ebben a bolond, mégis örömteli szerelem nevű játékban a ti kereszteteket: a kezdeményezés terheit.

Cserébe viszont azt kérjük, ne felejtsétek el a miénket, a visszautasítás nehézségét.

Játsszuk szépen ezt a bonyolult társast, valahogy úgy, hogy a lehető legkevesebb sebet ejtsük egymáson. Hiszek abban, hogy mindenki számára meg van írva egy társ. Ha nem pont az, akire éppen most vágysz, akkor se haragudj – emberien és sértődés nélkül menj tovább.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂

Tovább olvasok