Született gyilkosok szaladgálnak köztünk – állította Lombroso…

Vastag a szád, túl kicsi a koponyád, esetleg magasan van az arccsontod? A jó hír, hogy egyedi vagy és megismételhetetlen. A rossz, hogy a 19. században bizony bűnözőnek tituláltak volna.

A született bűnöző elmélete ugyan híján volt minden tudományos bizonyítéknak, döbbenetes módon befolyása ma is érezhető. Amikor a majmokra jellemző horpadást talált egy férfi koponyájának hátsó részén, Cesare Lombroso újabb igazolását látta saját elméletének. Biztos volt abban, hogy ez a deformitás is azt jelenti, hogy a férfi reprodukálja a primitív ősök kegyetlen ösztöneit.

Az olasz orvos ugyanígy az ördögi vágyak megtestesítőjét látta a hatalmas állkapocsban, elálló fülekben, vagy akár a balkezességben. A modern kriminológia atyjának tartott Lombroso elméletei alapjaiban írták át az addig uralkodó nézeteket bűnről, szabad akaratról, genetikai öröklésről. Központi gondolata szerint az emberi bűnözés biológiailag determinált, tehát köztünk élnek a született bűnözők, akiket meghatározott fizikai jellemzők alapján ki tudnak szűrni.

Ez volt az atavizmus koncepciója, tehát visszaütés az ősökre. Lombroso szerint külön osztályt alkotnak az atavisztikus, azaz primitív jellemzőkkel bíró emberek, akik az evolúció alacsonyabb fokán állnak a többséghez képest. Eme öröklött selejtességük miatt képtelenek beilleszkedni a társadalomba, tehát menthetetlenül a bűn útjára fognak lépni.

A tolvajokról például azt írta: jellemző rájuk a kifejező arc, ügyes kezek, vizsgáló szemek. A gyilkosnak hideg, üveges tekintete van és sasorra, az erőszakos bűnözőknek pedig vastag szájuk és elálló fülei vannak. Lombroso elsőként írt a női bűnözőkről is, jellemző rájuk, hogy alacsonyabbak, ráncosabbak, koponyájuk pedig kisebb az átlagnál.

Számos meghatározó fizikai jegyről vélte úgy, hogy egyértelműen a bűnelkövetőkre jellemző. Gyanúsnak számított a vérben forgó szem, a felfelé álló orr vagy a magas arccsont, de joggal aggódhattak az aszimmetrikus arcúak vagy a túl hosszú karral rendelkezők is. Lombroso evidenciának tekintette továbbá, hogy eme született bűnözők érzéketlenek a fájdalomra, érintésre, abszolút erkölcstelenek és alapvetően kegyetlenek. A fordított evolúció példái – írta egyik könyvében.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Teóriáit több ezer élő és holt ember megvizsgálásával „bizonyította”. Dél-olasz elkövetők és katonák fizikumát vette górcső alá, egyebek közt megmérte koponyájukat, magasságukat állva és ülve, kartávolságukat, kéz, nyak és comb méretüket, még a szemszínt is feljegyezte. Mire azonban 1896-ra megjelent A bűnöző ember című fő munkájának végső változata, már csak az elkövetők 40 százalékáról gondolta azt, hogy született vétkes.

A folyamatos kritikák miatt pedig egyre többször foglalkozott az egyén viselkedését befolyásoló társadalmi és környezeti tényezőkkel is. Lombroso munkássága komoly hatással volt a jogrendszerre, illetve a beszámíthatóságra is. Mivel állítása szerint a bűnözők a genetikai örökség miatt nem hibáztathatók tetteikért, javasolta, hogy külön intézményeket hozzanak létre e mentálisan hátrányos helyzetű embereknek.

A kriminológus hajmeresztő elméletéig hosszú évszázadokon keresztül uralkodott az a felfogás, mely a bűnt morális és vallási alapon vizsgálta. A bűnözés nem is számított legitim területnek a tudományos kutatás szempontjából, hiszen a korszellem szerint az emberek szabad akaratból döntenek úgy, hogy lopnak, gyilkolnak, erőszakolnak.

Lombroso megállapításait már életében rengeteg kritika érte. Ma egyenesen nevetségesnek tartják teóriáit, és súlyosan bírálják állítólagos tudományos módszereit. A munkásságát kutatók felróják neki, hogy nem használt kontrollcsoportot, nem ellenőrzött adatokat, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy kutatásai megfelelnek a 19. század tudományos alapelveinek.

Ahogy maga Lombroso, számos kortársa is rasszista sztereotípiákra hagyatkozott munkája során, tehát bizonyos jellemzőket bőrszínhez vagy rasszhoz kapcsoltak. Charles Goring, Lombroso angol pályatársa megismételte az olasz kriminológus kutatását, de nyomokban sem jutott hasonló eredményre.

Goring megállapította, hogy a bűnözők fizikailag nem mutatnak jelentős különbségeket az ártatlanokhoz képest.

Lombroso kiemelkedően népszerű tézise a született bűnözőről megnyitotta az utat az egyre vadabb rasszista ideák előtt, amelyek termékeny talajra hullottak a német nemzetiszocialisták körében. Bizonyos népcsoportoktól „javíthatatlanságuk” miatt meg kellett szabadulni, a kikristályosodó fajelmélet pedig tudjuk, hova vezetett.

Napjainkban is folytatnak olyan kutatásokat, melyek a bűnt biológiailag próbálják magyarázni, és Lombrosóhoz hasonlóan kalkulálnak a kockázati, környezeti tényezőkkel és egyéni hajlamokkal. Az olasz kriminológus mai napig tartó befolyását mi sem példázza jobban, mint az általános csodálkozás Ted Bundy letartóztatását követően: pedig olyan jóképű, nem is úgy néz ki, mint egy sorozatgyilkos…

Nyitókép: bűnöző embertípusok, Lombroso jegyzeti, forrás: Wikipédia

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr