Veszélyes, ha összekevered a vágyat a szerelemmel!

Tízből kilenc ember a vágyat talán az érzelmek közé sorolná, ám egyes pszichológusok szerint a vágy nem érzelem. Sokkal inkább egy szükségletet kifejező megfoghatatlan állapot, ami nagyban függ az aktuális mentális állapottól is.

Én hiszek nekik. Mondom, miért. Vágyunk egy tárgyra, éhesek vagyunk, vágyunk rá, hogy együnk. Vágyakozunk másfajta munkára, életre. Ám a vágy, vágyakozás fogalma leginkább egy másik ember iránt hajt minket. A szexuális vágyakozás például már rég nem egyenlő az érzelmekkel és a szerelemmel.

Sokszor csak az adott állapotunk, kíváncsiságunk, kívánalmunk hajt minket hirtelen ölelő karokba, de tartósan eszünk ágában sincs odakucorodni. Persze általánosságban a pasikat állítják be ilyen férfiállatnak, akik – hála az evolúciós fejlődésnek – minél több nőt meg akarnak dönteni. A nők meg az ártatlan bárányok, akik imákat rebegnek az első és egyetlen, avagy pár alkalmas szex után, hogy oltár elé cibálják őket.

Baromság. Szerintem. Bizony sok nőnél eljön az az állapot, amikor csak a vágy hajtja. Ahogy a férfiak sem mindenkit megdugó érzéketlen tuskók ettől, úgy a nők sem ribancok. Hiszen ez sokszor nem “szándékos”. Azt hiszem, a legtöbb embernek van lazább időszaka, ami a szexuális életét illeti – avagy több ilyen időszak -, és ezalatt nem azt értem, hogy minden hülyével lefekszik. Sokkal inkább akkor jön ez el, amikor azt a bizonyos “igazit” kutatják.

Megvan az a jelenet, amikor randizgattok, minden frankó, jókat dumáltok, nevettek, megvan a vonzódás, a VÁGYAKOZÁS, és megtörténik az első szex, de itt végül meg is hal a dolog? Elindul a rossz, nyűgös érzés benned, hogy nem… ez nem az. És nem feltétlenül azért, mert valami rossz volt. Egész egyszerűen rájössz, hogy ez a vágy csak kíváncsiság volt, nem több, és minden porcikád, minden zsigered tiltakozik a folytatás ellen. De úgy minden folytatás ellen.

FORRÁS: UNSPLASH

Ettől már csak az nagyobb szívás, amikor a “jókat dumáltunk, hát mi baj lehet” címszó alatt még az éjszakát is együtt töltitek. A percek ilyenkor csak vánszorognak, az összes apró nesz kalapál a fejedben, az óra kattogása meg szinte lyukat üt az agyadba. És mire végre elszenderedsz, kúszik a nap az égre, ami hozza a kilépőd is ebből a helyzetből.

Aztán lehetsz korrekt, és elmondhatod, hogy mi van, ami nyilvánvalóan hülyén fog hangzani, mert amit te magad is nehezen értesz, azt a másik sem fogja. És így ültetsz egy csomó blokkot emberekbe – tökéletesen akaratlanul -, mert azt biztosra veheted, hogy bemeséli magának, hogy nem elég, nem szerethető, rossz az ágyban, és még ezer ilyen negatív dolog jut eszébe.

És vágyunk tárgya így válik semmissé.

Amiért annyit epekedtünk, amiről annyit fantáziáltunk… füst, por, semmiség. Röviden, egyszerűen: éhesek voltunk, ettünk, és már nem bírunk arra a bizonyos kajára gondolni. Miközben azt hittük, a lelkünk is benne van, mert annyira akartuk, mert annyira bíztunk benne, hogy mosolyogva ébredünk fel a másik mellett. De megint üresen indulunk tovább.

Így rabolunk el darabokat lelkekből és szívekből, így nyomorítjuk egymást, pedig ez a legtöbbször egyáltalán nem direkt, eltervezett szándékkal történik. Hiszen mi is vágyunk rá a legtöbb esetben, hogy megálljunk végre valaki mellett.

Aztán persze ott a másik eshetőség, amikor túlságosan benne maradunk, mert jönnek az érzelmek. Beengedjük őket anélkül, hogy tudnánk, ez mennyire talál viszonzásra, vagy éppen mennyire kölcsönös, mert jelek azok nincsenek. A környezetemben és a saját tapasztalataimból is azt látom, hogy az idő múlásával ez egy kicsit mindig könnyebb lesz.

Hiszen minél többet csalódsz, a szíved mintha egyre kisebb lenne, és kis szívvel nem tudsz már úgy szeretni, mint akkor szerettél, amikor még egészben volt. Így viszonylag könnyen tudsz elsétálni olyan kapcsolatból, ahol a vágyad egyoldalú, és látod, hogy igazából teljesen értelmetlen még többet beáldozni magadból.

El tudsz menni az első intő jelnél, és nem akkor, amikor már teljesen felemészt a tehetetlenség, a szomorúság és az a kibújni készülő kis szerelem csíra. Honnan lehet felismerni, hogy melyik puszta vágy, és honnan, ha több van mögötte? Jó kérdés, és bár én tettem fel, megválaszolni nem tudom.

Az talán segíthet, ha mindig csak dugni akarsz valakivel, és nem éppen csacsogni, évődve randizgatni. És nem a zseniális személyisége jut eszedbe, hanem mindig csak a teste… Ilyenkor nem valószínű, hogy a szíved is elé teszed majd. Csak “kajálni” akarsz, erre jobb, ha felkészülsz. Persze csodák létezhetnek…

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ! Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címre.