Halál a szerelemre! Szerinted is túlhájpolják a jelentőségét?

Én nem vagyok egy nagy szerelemrajongó, szerintem ez egy túlértékelt árucikk. Magam körül azonban azt látom és tapasztalom, hogy főleg a nők számára ez valami olyan titkos és mindent leuraló misztikummá vált, ami túlnő rajtuk. 

A legtöbb embernek ez a legfontosabb, kutatják, keresik jóformán mindenáron. Abban a hitben ébrednek reggelente, hogy “talán majd ma rábukkanok a naaagy, mindent elsöprő szerelemre”. És közben észre sem veszik, hogy csúnyán át vannak ejtve.

Erre pedig a szerelemipar még rá is tesz egy lapáttal. A történeteink, a romantikus vígjátékok, a szerelmes regények, de még a reklámok is azt az üzenetet közvetítik felénk lankadatlanul, hogy boldogság nem létezik szerelem nélkül. Sőt, a boldogság maga a szerelem, más nem is lehet. Ha neked ebben nincs részed – vagy csak éppen most nincs részed -, akkor nem élhetsz teljes életet.

Mi pedig gondolkodás nélkül hinni akarunk ebben a mesében, és közben az egyik legalapvetőbb igényünknél – a társra való igényünknél – fogva vezetnek meg bennünket. Hogy miért? Nem titok, a csontvázat a szekrényben profitéhségnek hívják.

A cégek és a marketingesek bravúrosan épültek rá erre az érzelemre, aminek az lett a következménye, hogy nők és férfiak gondolkodás nélkül szórják a pénzt fiatalító, karcsúsító, szépítő termékekre. Belehajszolják őket abba a gondolatba, hogy versenyben kell maradniuk a húspiacon. Holott nem azért fogsz társra és boldogságra találni, mert hosszantartóan csillog a hajad.

Ne érts félre, a bódulatot én is szeretem, tényleg jó érzés. Azonban mégis úgy gondolom, hogy a szerelemben az a legjobb, amikor végre elmúlik. Mert van egy titok, amit senki sem szeret hangoztatni: a szerelemnél sokkal jobb dolgok is vannak egy párkapcsolatban. Mindjárt mondom is, hogy mi az, de előtte térjünk ki egy kicsit arra, mi a baj a szerelem hajszolásával.

A szerelem egy különleges elmeállapot. Nem a szívből jön, ezeket az érzelmeket az agy generálja. Szerotonin, dopamin, tesztoszteron, oxitocin, vazopresszin – csak hogy néhányat említsek a szerelem vegykonyhájának hozzávalóiból. Nincs a szerelemben semmi magasztos, hormonok játéka az egész, véletlen melléktermék a nagy párkeresős játékban, amelynek végső célja a szaporodás, a fajfenntartás.

A kellemes érzések mellett azonban kevésbé kívánatos tüneteket is produkál a szerelmes agy. Étvágytalanság, nyugtalanság, beszűkült figyelem, koncentrációs zavarok, alvászavarok, kényszeresség és az érzelmi élet nagy amplitúdójú hullámzása. A szerelmes ember nem a maga ura, csak hánykolódik magatehetetlenül az érzelmek viharában. Egyesek még ölni is képesek szerelemből, vagy ahogy mondják, szerelemféltésből. Fárasztó, kimerítő állapot ez, addikció szó szerint.

FORRÁS: PEXELS

Hála az égnek, egy szerelem általában csak 2-3 évig lángol. Utána a tesztoszteronszint csökken, és kialakul valami sokkal jobb, valami élhetőbb dolog: a kötődés. Ez a nyugalmi, bizalmi, intim viszony, ez az elmeállapot teszi lehetővé azt, hogy mással is képesek legyünk foglalkozni, mint a vágyunk tárgyával. Például a saját életünkkel, az utódneveléssel, a munkánkkal, a hobbinkkal. A kötődés az oxitocin és a vazopresszin termelődésének következményeként alakul ki, például orgazmus után, vagy ha mélyen a társad szemébe nézel. Ez természeti törvény.

Hidd el, ideje felébredni Csipkerózsika álmodból és felismerni: a boldogság akkor lesz osztályrészed, ha már nem vagy lángolón szerelmes. Ha ezt nem vagy hajlandó felismerni, és azt hiszed, eksztatikus élményekben csak a tűzvész közepén lehet részed, saját magadat ítéled boldogtalanságra. Ha elutasítod a teljesség érzését, és mint egy bolond, rohansz a következő kiszemelt után, nem vagy több, csak egy függő, akinek egy újabb adagra van szüksége.

Nyitókép: Unsplash