3 dolog, amit egy „férfigyerek” csinál egy kapcsolatban

Saját magam is tapasztaltam és persze sok nőtől hallom, hogy a párja a harmadik gyereke, akit úgy kell kiszolgálnia, mint egy óvodást, és emiatt nem tud felnézni rá. Mostanában én is egyre gyakrabban találkozom olyan férfiakkal, akik egyszerűen nem hajlandók (vagy nem tudnak) felnőni.

Nem számít, hogy milyen évszám szerepel a személyijükben, úgy viselkednek, mintha még mindig a húszas éveiket taposnák (vagy ami még rosszabb, az általános iskolás éveiket). Úgy látom, hogy ezek a személyek inkább cselédet vagy „anyát” keresnek magunknak, mintsem egyenrangú partnert.

A legutóbb párom (nevezzük G-nek) is egy gyerekszerepbe ragadt pasi volt. Az elején jól működtek a dolgok, és az igazság az, hogy több időt kellett töltenem vele ahhoz, hogy felismerjem az intő jeleket. Aztán persze már csak azt vettem észre, hogy én menedzselek mindent. G. nem tudta képviselni a saját érdekeit, állandóan sajnálta önmagát, és sokszor a semmiből olyan hisztiket rendezett, hogy szinte elkékült a dühtől. Nem volt könnyű szakítani vele, mert valahol a szívem mélyén sajnáltam szegényt. De eljött az a pont, amikor realizáltam, hogy a saját lelki egészségem érdekében ki kell lépnem a kapcsolatból. Sokat tanultam ebből a helyzetből, és szeretnék most segíteni neked, hogy felismerd, illetve ki tudd szűrni azokat a férfiakat, akik örökre kisfiúk maradnak.

Nem tudja ellátni magát

Az a különbség a férfi és a gyerek között, hogy előbbi nem várja tőled, hogy főzz, moss rá, takaríts utána, és 0-24-ben kiszolgáld. Tudnod kell: nem a te feladatod megváltoztatni őt, ám ha igazán szereted, akkor érdemes több lehetőséget kipróbálni, pl. a sématerápiát. Ez segíthet feltárni a különféle elakadásokat és kialakítani a megfelelő érzelmi kontrollt.

Kerüli az elköteleződés témáját

Kezdetben ártalmatlannak tűnhet, hogy a párod akár az összeköltözéssel, akár a házassággal kapcsolatos gondolatokat idétlen viccekkel próbálja elütni, ám egy ponton túl húznod kell egy vonalat. Még akkor is, ha kettőtöknek ellentétes a véleménye az elköteleződésről, jobb döntés hosszú távon, ha olyasvalakivel élsz együtt, akiben megvan az igény a ragaszkodásra és az áldozatvállalási készség. És azt is tudja, mit jelent a következetesség, a csapatmunka és a nyílt kommunikáció.

Nem hajlandó felelősséget vállalni

Láttál már csínytevésen rajtakapott gyereket, aki elkezd ordítani és toporzékolni az őt kérdőre vonó szülő előtt? Egy párkapcsolatban élő „férfigyerek” ugyanígy viselkedik, különösen akkor, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogyan ő elképzelte. Ezzel szemben egy érzelmileg és szociálisan is érett férfi soha nem habozik átvenni az irányítást. Ha a terve nem működik, vagy kudarcot vall, megpróbálja elemezni a helyzetet, majd komolyan dolgozik a hiba kijavításán. Ugyanakkor egy nagyra nőtt gyerek ritkán vállal felelősséget a tetteiért. Valahányszor beüt egy válság, az első reakciója mindig a menekülés, a tagadás. Ezeket nyugodtan veheted intő jeleknek.

Ne feledd: Az első lépés mindig a felismeréssel kezdődik. A harmonikus együttéléshez a párodnak be kell látnia, hogy problémája van, és elegendő öntudattal kell rendelkeznie ahhoz, hogy elkezdje orvosolni azt. Valószínű, hogy a rögzült minták gyermekkora óta életének állandó kísérői, ezért ne számíts arra, hogy egyik napról a másikra megváltozik.

Nyitókép: Unsplash