A gyerek, aki nem mozog, másban sem fog fejlődni!

Kétség nem férhet hozzá, hogy minden szülőnek a saját gyermeke a legszebb, legügyesebb, legtökéletesebb. És ez így is van jól.

Mégis olykor érdemes egy picit külső szemlélőként nézni a gyereket. Avagy egy picit elmélyedni abban, hogy mi lehet a tanulási nehézség, esetleges iskolaéretlenség mögött. Merthogy sokszor a megoldás pofonegyszerű lenne, de pont a legilletékesebbek – a szülők – nem tudnak róla.

Erdélyi Alexandra óvodapedagógus, az alapozó terápiában jártas szakember pont ezen a területen tud hatalmas fejlődést elérni. Ugyanis sokszor nem arról van szó, hogy bármi „baj” lenne a gyerekkel, hanem hogy valami miatt a mozgáskoordinációja nem fejlődött ki megfelelően.

„Szülőként mindenkinek a saját gyermeke a legügyesebb és legjobb. Nehéz szembesülni vele és elfogadni azt, ha problémát észlelünk. Hiszen ilyenkor bekapcsol az „anya üzemmód”. Biztos csak xy látja rosszul és nincs gond, hiszen kiválóan focizik, korcsolyázik és láthatóan mind jól megy neki. A gyerekek kiválóan megtanulnak kompenzálni, és nagyon sok dologra csak akkor derül fény, ha kimondottan egy részterületet vizsgálunk. Szülőként nekem sem volt egyszerű szembesülni a ténnyel, hogy bár kiválóan korcsolyázik a gyermekem és leigazolt játékos, mégis csapnivaló az egyensúlya. Bár ez nehezen elképzelhető, de amikor csukott szemmel kellett végezni a feladatot, eldőlt. Magam is meglepődtem, hogy hat évesen ennyire kompenzál. Milyen sokat jelent neki a vizuális inger megszűnése, azóta dolgozunk az ügyön. Nagyon sokat fejlődött, és minden más területen is megindult a pozitív változás.”

Fontos megérteni, hogy az alapozó terápia öttől tizenhat éves korig kiválóan alkalmazható. Magát a módszert dr. Marton-Dévényi Éva ideggyógyász munkatársai vezetésével az 1990-es évek elején mutatta be.

Majd Alexandra folytatja, hogy mire is érdemes figyelmet fordítani:

„Intő jelek lehetnek, ha egy gyermeknek megkésett a beszédfejlődése, nehezen vagy nem jól ejti a szavakat, nem mond hosszú mondatokat és már elmúlt 5 éves. Nem szeret rajzolni, gyurmázni, ha a mozgásügyességével probléma van, iskolásoknál nehezen megy az olvasás. Megeshet, hogy olvas, de nem igazán érti, nem tartja a sorokat az írásnál.”

Forrás: Erdélyi Alexanda

A gyermek mindennapjainak megkönnyítése egyszerűen orvosolható a kiscsoportos foglalkozások által.

„A gyerekek általában élvezik a terápiát, főleg, hogy nem egyedül tartom, hanem ketten motiváljuk őket. A csoportos óráknak megvan a hangulata, egymást motiválják, biztatják, és új barátságok is születnek. Nagyon motiváló tud lenni, amikor egy kamasz fiú megfogalmazza, hogy miért szeret járni. Miért nem szeretné abbahagyni nyáron sem, hiszen elmondása szerint sokkal könnyebben megy a tanulás, javultak a jegyei, és jobban megtalálja a helyét a világban. Az óvodásoknál is szép eredmények születtek. Megtanultak biciklizni (előtte nem sikerült), tisztult és érthetőbbé vált a beszédük, fejlődött a rajztudásuk, sokkal összeszedettebbek és nyugodtabbak lettek.”

Forrás: Erdélyi Alexandra

Az alapozó egy komplex idegrendszerre ható mozgásfejlesztő módszer. A feladatok végrehajtása során a gyermek idegrendszere fejlődik, ügyesedik a mozgása, javul a koordinációs képessége, egyensúlya. A fejlesztés/terápia alapja a fejlődéstani nagymozgások, egyensúly, illetve a rugalmassági gyakorlatok. Ezt egészíti ki a ritmus, a finommotorika, a szerialitás (sorrendiség), az összerendezők és keresztmozgások.

Illetve, ami Alapozó terápia nélkül is elengedhetetlen lenne:

„A mozgás mindennek az alapja. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a szabad levegőn. Hintázzanak, fára másszanak, szaladgáljanak, biciklizzenek, homokozzanak. Egyszerű dolgok, mégis mindegyik mást fejleszt észrevétlenül. Szülőként is egy iszonyúan felgyorsult világban élünk, állandóan dolgozunk, rohanunk, elvárásoknak felelünk meg, folyton csörög a telefonunk, e-mailekre válaszolunk, és a gyermekeink ezt látják tőlünk, így érthető módon vonzza őket a kütyüzés. Nem feltétlenül probléma az, ha tv-t néznek vagy telefonon játszanak, a mértékletességen kell, hogy legyen a hangsúly. Ha megvan a napi mozgásra szánt 2-3 óra, akkor a 30 perc tévézés vagy online játék belefér. De ebben a korban nagyon fontos lenne, hogy tudjanak játszani szabadon, történeteket kitalálni, rajzolni, festeni, gyurmázni és megélni a kreatív énjüket is.”

Nyitókép: Erdélyi Alexandra – Izgő-Mozgó Tornakuckó