A pihenés nem ördögtől való!
A modern nő vágyik a biztonságra. Nem igaz, hogy az önmagába vetett hite felülírhatja (valaha is) a szíve mélyén gyökerező klasszikus értékrendet. Voltaképpen nem arról van szó, hogy a nő, aki üzletet vezet, gyermeket nevel, párkapcsolatot ápol – mindenáron akarja a kihívásokkal teli létezést.
Szó sincs róla, hogy nem lenne elég a számára, ha „csak” anya lenne. Vagy „csak” feleség lenne. Félreértés, hogy a 21. század amazonja mindent akarnak. Korántsem. Egyszerűen csak másként kerültek górcső alá, mint azon nőtársaik, akik pár évtizeddel ezelőtt vették magukra a dolgozó nő, a feleség, az anya, a testvér, a gyermek, a barátnő, a szomszéd felfoghatatlanul sok szerepét.
Rég nem várok megértést, amiért még nem szültem gyermeket. A társadalmi norma szerint lehet, hogy nekem már nem is lesz. Mert hát harmincöt felett ugye…És nem. A kor nem csak egy szám. Főleg nem biológiai értelemben. Az edukáció fontos, elengedhetetlen kelléke a közösségi média uralta kornak. Egy társadalomnak, ahol a mesterséges intelligencia térnyerésével folytonosan fel kell tenni a kérdést:
Vajon mi igaz?!
Lássuk be, hogy a válasz egyre nehezebben értelmezhető összefüggések egyvelegéből áll.
A jelenkort meghatározó rohanást, az elvárásoktól hemzsegő világot nem lehet megállítani. Az önvezető autók behálózhatják a bolygót (legyen ez a gondolat bármennyire is ijesztő), de varázspálcája egyelőre még nincs senkinek.
Pontosan ezért hiszem, hogy az értékteremtés a valódi közösségek erejében rejlik. Kevés annál emberibb, esendőbb és lélekemelő dolog létezik, mint amikor generációk ülnek egymással szemközt a ropogó kandalló melegében.
Nem szeretnék pátoszos lenni, mert helye annak vajmi kevés kellene, hogy legyen. Már csak a félreértések elkerülése érdekében. Sokan negatív értelemben, hatásvadásznak értelmezhetnék. Pedig szó sincs róla.
A Hengermalom Kúria a maga teljességében ad ünnepi hangulatot – egyszerűen a korhű falaival. A kényelmi faktorokat nem nélkülöző, de mégis időutazásnak beillő berendezésével. Azzal, hogy valóban megérzed az élet lassúsággal teli ízét. Azt, hogy lehet rohanni, lehet kapkodni, lehet mindent akarna, de van egy hely Budapest belvárosától csupán másfél órára, ahol jó értelembe véve megállt az idő.
Nem nyomasztóan, nem fullasztóan. Csupán csak bizsergetően kellemesen. Talán, mert nem akar hivalkodni. Nem akar megszerelni. Nem azt harsogja, hogy a longevity jegyében minden bajod egy csapásra megszűnik. Nem kecsegtet minden földi jóval. De tudod – vagy talán még csak sejted – nem szükséges, hogy egy rövid kikapcsolódás mindent is megadjon. Nem azt mondom, hogy a wellness központoknak nem lenne létjogosultsága. Máshogy adnak a maguk piacra optimalizált értékrendszerével.
Ugyanakkor, ha keresed azt, hogy a lelket hol tud megpihenni. Hol tud az elméd egy parányit lecsendesedni a folytonos zakatolásból, akkor okvetlenül vedd számításba a vidéki vendéglátás könnyed romantikáját.
Tagadhatatlan, hogy a rohanó életvitelem mellett, ha nincs a Felolvasóest a Hengermalom Kúria szervezésében…nos ez esetben nem tapasztalom meg, hogy mennyire nagyon szükséges megpihenni, egészen kicsit leereszteni. Az meg valóban hab a tortán, hogy megélhettem: az írásaim gondolatébresztőnek hatnak, és csodás beszélgetés alapjául szolgáltak. Ültem és hallgattam a jelenlévők gondolatait, megéléseit, élettörténeteit. És csak remélni tudtam, hogy elég mélyen magamba tudtam szívni a Felolvasóest apró mozzanatait.
Az online tér lehetőséget ad a magazinunk fennállására, de offline események valódiságát semmi nem tudja felülírni.
Hála és köszönet a Hengermalom Kúria csodás menedzserének a szervezésért.
