Apa, nem hagyom, hogy kihasználjon egy számító nő!

Hetek óta gondolkodom azon, hogy egyáltalán megírjam-e ezt a levelet, mert nem szeretem a csatát és a sárdobálást. De annyi minden gyűlt fel bennem, hogy muszáj kiadnom magamból a feszültséget.

Még mielőtt ellentámadásba lendülnél, szeretném leszögezni, hogy nem várok választ. Értelmetlen lenne vitatkozni vagy háborúzni. Nincs kedvem kommunikálni olyan emberrel, aki gátlástalanul és lelkifurdalás nélkül kihasznál másokat. Alig négy hónapja ismerlek, mégis érzem, hogy undorítóan számítóak a tetteid. Csak a saját önző érdekeid vezérelnek, és mindenkin átgázolsz, hogy megkapd, amit akarsz.

Olyan vagy, mint egy hatalmas pók, ami behálózza a férfi szíveket, és nem tudnak szabadulni belőle. Apámat is pillanatok alatt elcsábítottad, és olyan ügyesen szőtted köré a csapdát, hogy ha akarna sem tudna menekülni.

Viszont van egy rossz hírem. Őt megvezetheted, hogy valódi szerelemmel szereted, de engem nem tudsz átverni. Ismerem a fajtádat, találkoztam már hasonlóval. Szerinted ki olyan hülye, hogy elhiggye, egy ilyen fiatal és csinos nő az én mogorva, unalmas apámban látja élete párját?

Pontosan tudom, miért voltál egy ideig megértő, kedves, figyelmes. Ez csak egy felvett hamis szerep, azt a jelmezt húzod fel, amit a férfiak elvárnak. Figyellek egy ideje, hogy miben mesterkedsz. Most már parancsokat osztogatsz és bábként kezeled szegény aput, aki teljesen a bűvkörödbe került. Kiérdemled a megtévesztés nagymestere címet.

FORRÁS: PEXELS

A múltkor előadtad egy társaságban, hogy milyen sanyarú gyermekkorod volt. Kitalált történeteket gyártottál az osztálytársaidról, akik folyton csúfoltak és bántottak. Ám én már az első perctől kezdve látom az igazságot minden szavad és tetted mögött. Mégis mit gondoltál, úgy fogok csinálni, mintha egyszerre lennék néma és vak?

Végtelenül szánalmas, amit művelsz, mélységesen sajnállak érte. Neked csak a hazudozás jut, nem vagy képes valódi érzelmi elköteleződésre. Megpróbálhatod őt manipulálni, de ne feledd: egyszer minden csaló lelepleződik. Felesleges olyan illúziókat kergetned, hogy apa egyszer majd feleségül fog venni. Ez teljesen kizárt, higgy nekem!

A múltkor láttalak, amikor kijöttél egy budai kávézóból. Az arcod sápad volt, mint a pergamen. Tudod, milyen kép van előttem? Egy magányos és végtelenül megtört nőé, aki fél. A saját életétől, a múltjától, a hiányaitól, a nyomorultságától. Van is mitől félned, édesem.

Apám nemcsak a nőkkel viselkedik gentlemanként, hanem mindenkivel, aki gyenge és sebezhető. Ő soha nem fog megbántani vagy megsérteni téged. Én leszek az, aki visszaveszi tőled mindazt, amit elloptál. Elvetted tőlem az apukámat. Elvetted a jókedvemet, a türelmemet. Elvetted az ünnepeinket, a közös programjainkat. De tudom, hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásba, te pedig egyedül maradsz. Egyes-egyedül.

Írisz levelét Császár Zsanett jegyezte le.

Nyitókép: Pexels

Tovább olvasok