Csörgits Kinga szexterapeutával beszélgettem a szexmegvonás jótékony hatásairól.

Teljesen oké, ha most nem kívánod a szexet

Nagyon ritka, hogy ha valaki azzal fordul a terapeutájához, hogy nincsen kedve szexelni, akkor abban a szakember megerősíti. Sajnos a teljesítménykényszer a szexualitásunkban is erőteljesen tettenérhető, és külső vagy belső megerősítések híján hajlamosak vagyunk belecsúszni egy folyamatos megfelelésbe.

Vajon elég jó vagyok a partneremnek? Vajon ki tudom őt elégíteni? Vajon megfelelek a jól megszokott szexuális működésemnek, vágyaimnak? A külvilágnak? Ezek mögött a szorongások mögött ott van egy olyan gondolat, hogy nem vagyok teljes értékű, ha most nincsen kedvem szexelni. Vajon megengedhetem-e azt magamnak, hogy simán ne kívánjam a szexet?

Kinga szerint igen. Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor a partnerünk, saját magunk és a külvilág számára is “elfogadhatóbb”, ha nem szexelünk, mint pl. terhesség alatt vagy szülés után. De nagyon sok olyan szituáció van, amikor akár évekre is megváltozik a kapcsolat minősége és ritmusa, és ezt teljesen oké.

Vannak az életünk során olyan területek, munka és családi folyamatok, amik annyi energiát felemésztenek, hogy nem biztos, hogy a szexhez úgy hozzáférünk, ahogyan szeretnénk. Egy fordulóponthoz való megérkezés, egy komoly szakítás vagy válás olyan változásokat hozhatnak, amik együtt járnak egy hosszabb befelé forduló időszakkal, gyógyulási folyamattal.

Ilyenkor pedig nagyon nehéz kitárulkozni a másik ember előtt. Kinga szerint nem egészséges, ha ilyenkor beleerőltetjük magunkat egy nem önazonos szerepbe csak azért, hogy megfeleljünk a partnerünknek, a külvilágnak vagy saját magunknak.

Egy olyan folyamat végén, ahol képesek vagyunk a kapcsolódás mélyebb szintjeit megélni, legyen szó párkapcsolatról, vagy akár egy intenzív élményeket adó kalandról, együttlétről, olykor szükség van egyfajta visszavonulásra. Például van az a mindent elsöprő, hegyeket mozgató szex, ami nemcsak a testünknek jelent egy intenzív megélést, de a pszichénk számára is tartogat információt, aminek hagyni kell időt a beépülésre, feldolgozásra.

FORRÁS: UNSPLASH

„Nálam rendszeresen eljön az az idő, amikor úgy érzem, hogy most szükségem van egy-két hónapra összebújás nélkül. Ezek a csendesebb időszakok pedig komoly minőségbeli változásokat, fejlődést szoktak hozni a szexualitásomba, és egyfajta önismereti utazásra hívnak. Szerintem egy intenzív vágymegélés után az ember ösztönösen igényli ezt a csendesebb időszakot.”

A teljesítménykényszer és a megfelelés sajnos sokszor áthatják a szexuális működésünket, éppen ezért ne feledjük, hogy semmi gond nincs azzal, és nem leszünk ettől kevesebbek, ha egy időre pihentetjük a dolgot, mert éppen máson van a fókusz. Sőt, olykor kifejezetten jótékony hatásai is lehetnek a tudatos szexböjtnek.

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust!  Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr

The post Szexböjt: Jót tesz, ha néha kerülöd az összebújást? appeared first on Igazinő.

Csörgits Kinga szexuálterapeuta szerint az orgazmuszavar, a korai magömlés és a merevedési zavar vezeti a toplistát a leggyakoribb szexuális elakadások között. Azt is elárulja, hogy hogyan előzhetjük meg a hálószobai kudarcélményeket.

Amikor valaki megérkezik a terápiába, 4 területet vizsgálnak meg: az identitást, melynek része a szülőkkel való kapcsolat, a világnézet, a nőkről és férfiakról alkotott kép, a szeretetnyelv stb., a jelenlegi kapcsolat minőségét vagy a hiányát, a lehetséges egészségügyi vonatkozásokat és a páciens saját magával való kapcsolatát.

Nőknél gyakori, hogy vagy egyáltalán nem volt még orgazmusa, vagy magának képes örömet okozni, de partneri viszonyban már nem, vagy csak nagyon nehezen tudja átélni. A szakember szerint az orgazmuszavaros képletek mögött legtöbbször egy érzelmileg elérhetetlen szülői minta áll.

„Az a nő, aki nem képes megengedni magának az orgazmust, az sérült az intimitásban, a szeretetnyelvben, és komoly kötődési zavarai vannak. Fél elengedni magát, és a gátak miatt nem ismeri a saját vágyait, a testét és a határait sem.

Gyakran előfordul, hogy a nő meg akar felelni a férfinak, és az ő kielégülését előrébb helyezi a sajátjánál. Emellett transzgenerációs minták is bekapcsolhatnak, amiket az anyától, nagymamától hozunk. Ilyen sztereotípiák például a “minden férfi csak azt akarja” vagy “egy nő ne élvezzen” és még sorolhatnám. Ezeknek a mintáknak tudat alatt próbálunk megfelelni, ami szintén elakadásokhoz vezet” – jegyzi meg a szakember.

Férfiaknál leginkább a korai magömlés fordul elő, melynek a kudarctól való félelem a leggyakoribb oka, vagy a merevedési zavar, ami mögött legtöbbször a bizonytalanság áll. Ezek a férfiak mindig egy erős belső szorongással és teljesítménykényszerrel érkeznek a terápiában. Vagy elvesztették a feleségüket, vagy félnek, hogy elveszítik, esetleg meg akarnak neki felelni, vagy szeretnének egy kiegyensúlyozott kapcsolatot, de nem bíznak magukban.

FORRÁS: UNSPLASH

„Érdekes, hogy legtöbbjük az élet más területén kifejezetten sikeres, mégis az intimitásában bizonytalan. Ezeknél a férfiaknál ott van egy megdolgozásra váró, markáns anya-fia kapcsolat, ahol anya mindig megmondja a tutit. Ha ez a férfi szeretné levetkőzni a gátakat, amik a merevedési zavart okozzák, de napi háromszor fel kell hívnia az anyját, mert az beteg, öreg stb., nem fogunk tudni eredményeket elérni a terápiában” – árulja el a szakember.

Majd hozzáteszi: „Aki túlságosan szoros kötődésben van az anyjával, annak az életében egy markáns szeletet fog kihasítani, hogy ő anya kisfia. Éppen ezért sokszor adok nem szexszel összefüggő házifeladatokat, például, hogy válasszon ki 3 életterületet, ahol tudatosan kifordul ebből a kisfiú szerepből és felvállal egy önazonosabb minőséget. Ha sikerül meghúznia a határait, az az intimitásra is pozitív hatással lesz.”

Amíg a saját szexualitásunkba tudat alatt beépül a szégyen, az undor vagy a kudarctól való félelem, addig ugyanúgy tartani fogunk egy szakembertől, mint egy új lehetőségtől. Rengeteg film és mese azt sugallja, hogy ha szerelmes leszel, azzal együtt jár a jó szex is, pedig a valóságban ez nem feltétlenül van így.

Lehet, hogy jó a kapcsolat, de hiányzik a vágy, vagy kielégítő a szex, de nincs benne érzelem.

Ezekkel a helyzetekkel viszont már nehezebben boldogulunk, és csak akkor kezdünk el gondolkodni, hogy valami nem oké, ha már konkrét tünetek jelennek meg. Sajnos nincs benne a köztudatban, pedig a szexualitás egy tudatosan fejleszthető terület, ami ugyanannyira lehet traumatikus és fájdalmas, mint amennyire gyönyörteli és kielégítő.

Van kérdésed a témával kapcsolatban? Írj nekünk bátran! szerk@igazino.hu A szexuálterapeuta válaszol.

Nyitókép: Unsplash

The post Ezektől a szexuális problémáktól szenved a legtöbb nő és férfi appeared first on Igazinő.

A napok villámgyorsan eltelnek anélkül, hogy megélnék belőlük bármit is. Az események és a találkozások megtörténnek, de szinte semmit nem fogok fel belőlük. Olyan, mintha a távolból nézném saját magamat, ahogy a testem önműködő üzemmódba kapcsol, és elvan robotpilótán amíg le nem merül az akksi. Vagy már le is merült, azért történik mindez. Nincsen kedvem semmihez és céltalanul telnek el az órák. Nem lelem örömömet olyan dolgokban, amiket korábban szerettem csinálni, mint pl. a főzés. Kényszernek, nyűgnek, muszájnak élem meg.

Tulajdonképpen azt sem tudom megfogalmazni, hogy mire lenne szükségem

Talán erre mondják azt, hogy “megkopott a fénye”. Ugyanazt a 2 macinacit hordom felváltva, a házból pedig csak szükség esetén teszem ki a lábam. Legalább még nem nyúltam az alkoholért. Tulajdonképpen azt sem kívánom, nem vágyom arra, hogy valami tompítsa ezt az ürességet, mert maga vagyok az üresség, még a késztetés sincs meg bennem, hogy elnyomjam magamban ezt az érzést. Mert nincs is érzés.

Ezt hívják kezdődő depressziónak? Vagy ez már a haladó fázis? 

Kint legalább 30 fok van, a kertben a gaz lassan a derekamig ér, olyan régen nyírtam füvet. Egyszerűen nincs erőm hozzá. Süt a nap, csodálatos idő van, és ettől csak még rosszabb az egész, mivel semmi kedvem kimenni a levegőre. Egyetlen dolog van ami jól esik: az alvás. Délután, este, amikor csak lehet. Talán ez azért van, mert amíg alszom, addig sem foglalkozom ezzel a tanult tehetetlenséggel, önmagam áldozattá avatásával.

kép forrása: Midjourney

Kellemetlen, hogy a munkám a kreativitáson alapul, amiből most a legkevesebb van. Igyekszem ezért olyan feladatokat vállalni inkább, amihez nem kell túl sokat gondolkodni és nem igényel brainstormingot. Excel tábla hegesztés, árajánlatkérések, adminisztráció, minden, ami favágó munka és lehet automata üzemmódban végezni.

Vajon mit látnak kívülről az emberek?

Én vagyok a vidám depressziós, mint Jim Carrey vagy megboldogult Robin Williams? Akiről kívülről nem látszik, hogy bent szenved? Vagy azért szembetűnik, csak inkább nem szólnak róla, mert nem tudják, hogy mit mondjanak, vagy mert nem akarnak megbántani, vagy szimplán nem érdekli őket?

Olyan érzés, mintha tehetetlenségből építettem volna egy kényelmes puha fészket, amiből nem lehet kimászni. Körbeölel, elálmosít, eltompít. A tudat, hogy mindenért más a hibás, és én csak az események elszenvedője vagyok, olyan, mint egy meleg takaró. Jó elbújni alá. Szar az életem, így alakult, nem tehetek róla, ez van. Felelősséget nem vállalni olyan könnyű.

Azt hiszem hivatalosan is kijelenthetem, hogy szétestem. Melyik a legrövidebb út visszatalálni önmagunkhoz? 

Nyitókép: Midjourney

The post Melyik a legrövidebb út visszatalálni önmagunkhoz? appeared first on Igazinő.

• milyen érzés?
• nem félsz, hogy nincs visszaút?

Vajon kiábrándítok mindekit azzal, ha azt mondom, hogy semmi nem változott ahhoz képest, hogy tegnap még menyasszony voltam, ma meg már feleség? Tegnap ugyanúgy szerettem a páromat, mint ma, egy grammal se jobban. És egyáltalán, miért és mitől kéne félnem? Értem, hogy a kimondott igennek súlya van, hiszen kinyilvánítod a rokonaid, barátaid és talán még Isten színe előtt is, hogy te emellett a nő/férfi mellett döntöttél. Ez felelősséggel jár, vállalod, hogy hivatalosan is a társa leszel annak az embernek, akivel jobb esetben már egy ideje együtt vagytok. De miért kell, hogy ez félelemmel, lemondással járjon? Pontosabban miért kapcsolják össze sokan fejben ezt a fajta elköteleződést valamilyen negatív tartalommal?

Kép forrása: Midjourney

A házasság börtön vagy szabadság?

“Bilincs vagy ékszer?” – teszi fel a kérdést Paksi Endre, az Ossian énekese az egyik dalában. Szerintem rég rossz, ha börtönként éled meg a házasságot. Ha már odáig jut a kapcsolatotok, hogy inkább rabnak érzed magad, és ezt felismered, és minden próbálkozásod ellenére képtelen vagy/vagytok változtatni, akkor előbb-utóbb úgyis lépni fogsz. És most nem az előre elrendelt, kényszerházasságokról beszéltek. De ha már a kimondott igen után ezt érzed, ott tényleg komoly probléma van a fejben. És a szívben is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy korábbi felmérése szerint a magyar házasságok közel fele válással végződött.  Nem célom firtatni az okokat, de ez az arány ad némi magyarázatot arra, hogy miért állnak hozzá sokan ennyire bizalmatlanul a témához.

Igen = Mindenki más NEM

Egy pszichológus mondta, hogy ha rá igent mondasz, az azt jelenti, hogy tulajdonképpen mindenki mást elutasítasz. Tehát a mélyben meghúzódhat egy “veszteség érzés”, egy lemondással járó negatív tévképzet vagy félelem. Hiszen, ha én őt választom, azzal elveszem magamtól azt a lehetőséget, hogy bárki mással együtt lehessek. Nem igaz? Ezzel a döntésemmel Bélával leélhetem az életemet, de Józsival meg Ferivel már nem számolhatok a jövőben. Kivéve, persze, ha félrelépek. Micsoda áldozat ez annak, aki nem őszintén és szívből mondja ki az igent.

Szerintem ez a lemondás, ez a képletes áldozathozatal járhat azoknak az embereknek a fejében, akik megkérdezik tőlem, hogy: “Na és nem bántad meg?”

Nyitókép: Midjourney

The post A házasság börtön vagy szabadság? appeared first on Igazinő.

A filmek közben végig érzem a látszólag higgadtan visszafojtott, közben belül pattanásig feszülő vágyat, ami bármelyik pillanatban kitörhet a szereplőkből. De az utolsó percben felülkerekednek a kulturális, társadalmi elvárások és a neveltetés. Mondhatnánk, hogy cukormázas romantika, meg kosztümös “mamipornó”, de számomra egy ilyen regény/film sokkal inkább visszaadja a valós érzelmeket, mint bármelyik mai romkom, vagy A szürke akárhányadik árnyalata. 

Valahogy életszagúbb az egész, még akkor is, ha egy számunkra teljesen eltérő világban, egy régebbi korban játszódik. Bájos és szomorú egyszerre. Azt érzem a filmek után, hogy valami hiányzik, hogy valami régen elveszett, ami egykor még értéket jelentett az udvarláskor, párválasztáskor. 

Már nem várnak egymásra a szerelmesek

A központi elem, a nagy találkozások helyszíne mindig a bál. Ahogyan a lányok-fiúk izgulnak, hogy ez az a bizonyos esemény, ahol évente X alkalommal esélyük nyílik ismerkedni, férjet-feleséget találni. A nők (inkább lányok) csillogó szemmel ejtik el a kendőt a folyosón, és epekedve figyelik, hogy melyik fickó hajol le érte. “Vajon megtalálom életem szerelmét ma este?” – gondolják mindannyian, engem meg beszippantanak az emlékek, amikor az első randira készülődtem és a világomról nem tudtam, annyira izgultam, hogy hogy áll a sminkem, meg hogy ne legyen túl visszafogott, de túl kihívó sem a ruhám, hogy mi fog történni az első találkozás után, vajon lesz-e folytatás, megcsókol-e? 

Kép forrása: Unsplash

Nem érünk rá a romantikára

Most körbenézek, és azt látom, hogy ma nincs bál. Az álmodozást lassan felváltja az unalom, a fantáziának egyre kevesebb szerep jut a “piacon”, ahol katalógusból választhatod ki bizonyos paraméterek alapján, hogy kivel, mit és hogyan. Ha mázlid van, akkor talán tovább is tart majd a kapcsolat. Van még olyan, hogy reggel 8 óta ülünk az ablakban, és bámuljuk az utcafrontot, hogy mikor bukkan fel? Van még olyan, hogy udvarlás? Ami mondjuk nem 1 vagy 2 gyors randiból áll, hanem akár több hétig is elhúzódik, mert annyira kitartó a másik, és annyira érezteti velem, hogy engem akar? És szépen óvatosan, finoman közelednek egymáshoz a felek? Van még olyan, hogy “nem erőltetek semmit” hanem megvárom, amíg megszületik a másikban is a vágy? Van egyáltalán igényünk még arra, hogy a szeretkezést egyfajta szentségként éljük meg a másikkal? Egy emelkedett, mélyebb kapcsolódásként? A maga teljes rituáléjával. 

Nézem, ahogy Elizabeth és Mr. Darcy “bénáznak” miközben lassan kibontakozik a szerelem köztük. Esetlenek, tévednek, és közben annyira emberiek. Én meg mindjárt elcsöppenek a kanapén és azon morfondírozom, hogy mélyen belül vajon megvan-e még a vágy az őszinte, mély kapcsolódásokra, és az intimitásra?

Nyitókép: Unsplash

The post A romantikázás csak felesleges időpocsékolás a “lényeg” előtt? appeared first on Igazinő.

Naponta több tízezer döntést hozunk akár észrevétlenül is az életben maradásunk, a fejlődésünk és a jóllétünk érdekében. Az, hogy boldogan éljük-e az életünket, szintén döntés kérdése. De vajon hogyan hozzunk jó döntéseket? Fejleszthető-e a döntéshozatal? Van-e bevált módszer, ami hozzásegít egy kiegyensúlyozott, tudatos élet megteremtéséhez?

Október 14-én és 15-én rendezik a várban a 9. Világsakkfesztivált, melynek központi témája idén a döntéshozatal. Polgár Judit, a világ legjobb női sakkozójával, Vigvári Vendel világbajnok magyar válogatott és az FTC vízilabdázójával, Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, agykutatóval, és Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan lehetünk sikeresebbek, és hozhatunk jó döntéseket a sakk segítségével.

Polgár Judit – minden idők legjobb női sakkozója, a Világsakkfesztivál alapítója

A jó döntés elsősorban önbizalom kérdése

A sakkban nagyon fontos, hogy felismerjük, melyik stratégia a számunkra legjobb, így könnyen kiszortírozhatjuk, amire nincs szükségünk. Ha jól érzed magad a bőrödben és komfortosan mozogsz a pályán, többnyire jó döntéseket hozol. Ehhez elsősorban ismerned kell önmagad. Voltak a karrieremben olyan időszakok, amikor mindenáron nyerni akartam, ezért gondolkodás nélkül mentem előre, mint az eszelős.

Mivel nem vettem észre, ha rossz formában voltam, ilyenkor általában vesztettem. Az sem ritka, hogy egy játékost csak pár lépés választ el a győzelemtől, ám, emiatt túlságosan elbízza magát és végül veszít. Ezért fontos, hogy koncentráljunk, bízzunk magunkban, de képesek legyünk az önkontrollra is. A sakkal ezt nagyon jól lehet gyakorolni.

Ahogyan a sakktáblán, úgy az életben is mindig minden folyamatosan változik, ezért akkor hozhatunk jó döntéseket, ha alkalmazkodunk a kialakult helyzethez. Szerintem a rugalmas gondolkodás a túlélésünk záloga. Ezen kívül ne feledjük, hogy hibázni ér, hiszen hiba nélkül nincs fejlődés, és mindig kapunk esélyt a javításra.

Polgár Judit Sakkalapítvány, Jaksa Tímea

Pályafutásom elején előfordult, hogy a sakktábla egy adott részére koncentráltam, ezért nem vettem észre, hogy mi zajlik a teljes pályán. A figyelmedet érdemes arra tréningezni, hogy átlásd az összefüggéseket, így könnyen felismerheted, hogy hol az a pont, ahol már tarthatatlan a helyzet, és újra kell tervezni. Egy válás, egy másik országba költözés vagy a munkahelyváltás mind nehéz döntések elé állítják az embert. Ha sakkozol, tudat alatt is fejleszted azokat a képességeket, amik segítenek az adott pillanatban meghozni a számodra legjobb döntést.

Vigvári Vendel – világbajnok magyar válogatott vízilabdázó

A sakk megtanít felelősséget vállalni a tetteidért

A vízilabda csapatjáték, mindig van, aki korrigál helyettem ha hibázok, a sakkban viszont csak magamat okolhatom, ha rosszul döntök. Mióta sakkozom, játékról játékra egyre több helyzetet felismerek, ami segít a kreativitás kibontakoztatásában. Ennek hasznát veszem a vízilabdában is, mivel ez azt jelenti, hogy legtöbbször jók a megérzéseim, és bátran hallgathatok rájuk, amikor döntenem kell.

Minden fiatalnak, aki sportolói karriert szeretne építeni, azt javaslom, hogy kezdjen el sakkozni. Nemcsak a stratégiai gondolkodás vagy a kreativitás fejlesztése miatt, hanem mert kapcsolatokat is építhetünk vele. Amikor utazunk egyik meccsről a másikra, és a reptéren leülünk sakkozni, gyakran beszáll a játékba egy idegen, így a sakk új barátságokat is hoz az életembe, amiért nagyon hálás vagyok.

Vizi E. Szilveszter – Széchenyi-nagydíjas orvos, agykutató

 

A sakkozó és a tudós ugyanúgy gondolkodik

Aki a sakkozó fejével tud gondolkodni, nyomás alatt, rövid időn belül az életben jobban ki tudja választani a lehetőségek közül a számára legjobbat. Emellett a játék megtanít váratlan szituációkban is higgadtan reagálni és megfontolt döntéseket hozni. Én a természet adta csodák, és az emberi idegrendszer titkainak feltárásával foglalkozom, és a legnagyobb felfedezéseimet és sikereimet is annak köszönhetem, hogy a sakk folyamatosan fejlesztette a kreativitásom, és megtanított intuitíven gondolkodni.

Az agyunkban lévő bonyolult ideghálózatokban élményeket, képeket, a múlt mozaikjait, mások sakkjátszmáit, tudományos eredményeit, publikációit raktározzuk el. A kreativitás azt jelenti, hogy ezekből a memóriánkban őrzött elemekből képesek vagyunk új dolgokat összerakni, és olyan ötleteket előhívni, melyek segítenek minket egy jó döntés meghozatalában. A sakk többek között a memória fejlesztése mellett ezt a képességet is fejleszti.

A gyermeki kíváncsiság ott van a kutatói magatartásban és ott rejtőzik a sakkozó lelkében is. Vajon mit lép az ellenfél? Vajon mi történik, ha kísérletezek ezzel vagy azzal? Ez az attitűd előre visz minket az életben, ezért érdemes megőrizni, fejleszteni. Ha pedig szeretnénk idős korban is frissen tartani az elménket, arra bátorítok mindenkit, hogy kezdjen el még ma sakkozni!

Fogarasi Norbert – a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője

Ahogy a sakkban, úgy az üzleti életben is csak akkor lehetünk sikeresek, ha szemmel tartjuk az órát

A sakk segít abban, hogy jó döntéseket hozzunk időzavarban, stresszhelyzetben. Minden sakkozó tudja, hogy a győzelem kulcsfontosságú eleme szemmel tartani az órát. Egy sakkállás tökéletes kielemzése nemes cél, de sokszor az vezet győzelemhez, ha pragmatikus döntésekkel inkább megőrizzük az időelőnyünket. A pénzügyekben a gyorsan változó piaci fejlemények gyors döntéseket kívánnak meg. A szoros határidők és váratlan piaci események gyakran hatékony időgazdálkodást követelnek meg az üzleti élet szereplőitől.

A sakk segít abban is, hogy könnyebben felismerjük a mintázatokat, amelyek alapján jó döntéseket hozhatunk. A magasabb pontszámú sakkozó sokszor nem azért győzi le ellenfelét, mert többet lát vagy pontosabban kalkulál, hanem azért, mert gyorsabban ismeri fel és értékeli a különböző a variációkat. Mindez a mai adatközpontú világban is fontos.

Nyitókép: Polgár Judit Sakkalapítvány, Jaksa Tímea

The post Sakkozz egy kiegyensúlyozottabb életért appeared first on Igazinő.

Amikor a párod elkezd tudatosan leépíteni, és szépen lassan elpárolog az életedből, az a slow fading. Nem egy újkeletű dologról beszélünk, hiszen ezt a fajta “szakítási stratégiát” művelik az emberek már egy ideje, viszont mostanában kapott saját címkét, ezért megérdemel egy írást.

Nem szakítasz, csak lassan felszívódsz

Mint a slow fading jelenség egykori művelője és elszenvedője, emlékszem, hogy mi játszódik le az elkövető (és az áldozat) fejében és lelkében. Leépíteni egy kapcsolatot úgy, hogy lassan kétségeket gerjesztesz a másikban talán az egyik legkegyetlenebb dolog amit a pároddal tehetsz.

Sokan bújnak el amögé, hogy “talán kevésbé fáj”, ha szépen lassan adagolják a mérget. De azt nem veszik számításba, hogy a kétségek és a bizonytalanság hatványozottan nő, ahogy az egyik fél lassan szivárog el a kapcsolatból. A tartós, akár hetekig-hónapokig is elhúzódó “szakítás” fokozza a partner szorongását, és a sebezhetőség érzését hagyja maga után. Ezen felül hosszú távon romboló hatása van az önbizalomra, önértékelésre és a következő kapcsolatba vetett bizalomra, megnyílásra is.

Nem vagy elég bátor…

Ez egy gusztustalanul önző és egyben gyáva módja egy párkapcsolat lezárásának. Azt jelenti, hogy nem vagy elég bátor beleállni a döntésedbe, és őszintén megmondani a másiknak, hogy már nem látod a közös jövőt. Én egy 9 évig tartó kapcsolatot zártam végül slow fadinggel, és több mint fél éven át húztam a szakítást. Azt gondoltam, hogy ezzel mentálisan “felkészítem” a másikat a közeledő végre. Talán könnyebben tudja majd fogadni amikor végülis bejelentem, hogy nem vagyok már szerelmes, és külön úton szeretném folytatni.

Persze, csak az ő érdekében!?

Úgy gondoltam, hogy ezzel neki teszek jót, pedig valójában nem mertem a szemébe nézni és vállalni, hogy mit érzek. Féltem a radikális lépésektől, mert a szakítás komoly érzelmi megterheléssel jár. Bele sem merek gondolni, hogy milyen kínokat élhetett át a volt párom az alatt az idő alatt amíg én egyre ritkábban találkoztam vele, egyre kevesebb közös programot szerveztünk, és egyre felszínesebb dolgok felé tereltem a beszélgetéseket. Mennyi kérdés merülhetett fel benne, amiket nem mert feltenni, és mennyi fájdalom maradhatott utánam.

A másikra hagyod a piszkos munkát

Egy plusz csavarral megspékelt fajtája a slow fading-nek, amikor nem te mondod ki a viszlátot miután előkészítetted a terepet, hanem addig kínzod a másikat az eltűnéssel, hogy végül neki lesz elege az egészből, és elköszön helyetted is. A szakítással járó felelősség legapróbb súlyát sem kell így a válladon cipelni. Hiszen elintézed csendben és okosan, hogy végül a másik hátráljon ki a kapcsolatból. Elég pár vállvonogatás és megjátszott bánatos sóhaj, azzal le is tudtad a nehezét.

Én is visszakaptam ezt az élettől

Ezt én négy év együttlét után szenvedtem el – a karma jól végezte a dolgát. Emlékszem, hogy a szakadék széléről is próbáltam megmenteni a kapcsolatot, hiszen szerettem azt a férfit, és elmondása szerint ő is szeretett. Úgy kezdődött, hogy először megkért, hogy a vasárnapjait hagyjam szabadon, szeretné, ha az az ő napja lenne és ne keressem. Én ezt tiszteletben tartottam, hiszen mindenki vágyhat az egyedüllétre.

Kép forrása: Unsplash

Aztán már egyre több magányos napot igényelt, és a munkája is kezdett fontosabb lenni az együtt töltött időnél. Mivel érezte, hogy még mindig ragaszkodom hozzá, radikálisabb eszközökhöz folyamodott, mire rádöbbentem, hogy ez nem oké és végül én szakítottam. Ő megkönnyebbült, én pedig ott maradtam összetörten, és magamat hibáztattam az egész miatt. 

Sokat tanultam ebből a két esetből és az az igazság, hogy tisztább és korrektebb ha vállalod magad, és nyíltan megmondod a párodnak, ha már nem szeretnél részt venni az életében. Joga van tudni, ha már nem akarsz több energiát fektetni a kapcsolatba, arról nem beszélve, hogy könnyebben megbírkózhat a veszteségélménnyel. Aztán mindkettőtök élete mehet tovább a maga kis medrében, felesleges tüskék nélkül.

Nyitókép: Unsplash

The post Gyáva vagy szakítani, ezért inkább elpárologsz a kapcsolatból? appeared first on Igazinő.

Mivel eddig kimaradtak az ilyen jellegű tapasztalatok, ezért borzasztó kíváncsi, hogy mit mulasztott el. A nő ezt őszintén elmondta a párjának, és végül “kompromisszumos” megoldásként felvetette, hogy próbálják ki hármasban, bevonva egy harmadik férfit is a szeánszba. A férj értette a dilemmát, ugyanakkor nagyon nem esik ínyére osztoznia egy idegen férfival a feleségén. Elgondolkodtam ez a helyzeten. 

Mi van akkor, ha valóban őszintén, tiszta szívből szereted a párodat, de ő az első neked, soha nem voltál mással, és egyik nap arra ébredsz, hogy a lelked legmélyebb bugyraiból feltör egy ősi, ösztönös vágy a megismerésre? A tapasztalatszerzésre? De nem is kell, hogy ő legyen az első, szimplán mész az utcán, szembejön egy tekintet, egy illat, és feléled benned ösztönösen a vágy. Hogyan tudod csillapítani? Milyen opcióid vannak? Én az alábbi lehetőségeket vázoltam fel magamban: 

1. Egyszerűen megcsalod őt. Ez paradox, hiszen, ha igazán szereted, feltételezem, hogy nem fogod megcsalni. Vagy mégis?
2. Őszintén elmondod neki, hogy mi mardos, vállalva azt, hogy a kapcsolat ezen a ponton véget érhet, ha a másik fél ezt nem tudja, nem akarja megérteni, elfogadni.
3. Elfojtod. Izomból, akarattal, vállalva, hogy belülről felemészt ez a zabolátlan energia, és lehet, hogy testileg-lelkileg is belebetegszel.
4. Próbálsz kompromisszumot kötni, és előhozakodsz egy olyan “megoldással”, mint a fentebb említett hármas szex. Mert ugyan kipróbálod más nővel/férfival, de azért ott van a párod is, így félig-meddig megmarad a kontroll. 

Van pár közeli ismerősöm, akik a harmadik opciót, az elfojtást választották. Ők két lábon járó időzített bombák, érintésre robbannak, de még soha nem léptek félre. Többgyerekes apukákról van szó, akik intenzív sportolásba vagy a munkába menekülnek, hogy enyhítsék a belülről fojtogató, bármelyik pillanatban kitörni készülő vágyat. Az egyikük már egy sört sem mer meginni a barátaival egy kocsmában, mert ha melléül egy nő és csak kedvesen rámosolyog, neadjisten flörtölni kezd vele, akkor annyira pengeélen táncol, hogy nem tudja, még meddig bírja agykontrollal megfékezni a vágyát. A másik oldalról viszont szereti a feleségét, három gyönyörű kislány apukája és bármit megtenne a családjáért. 

Forrás: Unsplash

Vagy ott van a másik apuka, aki letörölte a social fiókjait, mert azon kapta magát, hogy órákig görgeti a cicis nénik profiljait, ezért ha rátör a felismerés, hogy feleségül vette az első nőt az életében, akivel valaha lefeküdt, inkább elmegy futni és meg sem áll 20 km-ig. 

Mindkettőjüknél látom, hogy iszonyat nagy feszültséget fojtanak el, amit nem tudnak a párjukkal “levezetni”, mert ez más természetű érzés. Felmerül bennem, hogy vajon át lehet-e formálni ezt a belső feszültséget valami más energiává. Vajon egy idő után ki tudja-e adni magából ez az ember a feltörő vágyat intenzív sportolással? Vagy az is csak az elfojtás, a figyelemelterelés egy módja lesz? Vajon megkönnyebbül ideig-óráig az az apuka, aki, ha rátör ez az érzés, lefut öt szigetkört? 

Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy ha igazán szereted a párodat, akkor őszintén örülsz az ő örömének és hagyod, hogy menjen, ha megkíván valaki mást is rajtad kívül. Mert a féltékenység, a rossz érzés akkor jelentkezik, amikor a tulajdonodnak tekinted a másikat, ezért érthető módon, ha valaki “elveszi”, ami a tiéd, az zavarni fog. Viszont ha igazán szereted, nem fogod attól rosszul érezni magad, ha “félrelép”, mert tudod, hogy vissza fog jönni hozzád úgyis, és ha feltör a vágy, akkor hagyni kell neki utat engedni. De vajon tényleg el lehet engedni a másikat mindenféle rossz érzés nélkül? Mindenki képes erre? Nem kockáztatod ezzel ugyanúgy azt, hogy tönkremegy az intimitás kettőtök között és véget ér a kapcsolat?

Én személy szerint megértem a nő dilemmáját, hogy ki szeretné próbálni más férfival is, de megértem a férj aggodalmát is, hogy nem akar osztozni a feleségén. Nehéz ügy, ti mit gondoltok erről? 

Nyitókép: Unsplash

The post 20 év hűséges házasság után másra férfira is vágyom… Te mit tennél? appeared first on Igazinő.

Kamikaze húzás a részemről, de végigdaráltam az utóbbi fél évben David Attenborough összes dokumentumfilmjét az elmúlt 2-3 évből – és nagyon fájt. A világ kedvenc természettudósa szavaival nyílegyenesen a szívedbe talál, ha egy icipicit is érdekel a saját és a családod jövője. Minden tipikus fenntarthatósági bullshitet mellőzve eléri, hogy feltörjön belőled valahonnan mélyről a szégyen, és elgondolkozz azon, hogy mennyi időnk maradt és mit tehetünk… Azért, hogy a gyermekeink, unokáink is el tudjanak még menni kirándulni a Pilisbe anélkül, hogy megfulladnának a mérgező gázoktól, vagy sugárfertőzést kapjanak kilépve az utcára.

Persze számít a civil szervezetek munkája és az, hogy a média több-kevesebb sikerrel igyekszik a klímaváltozás témáját a felszínen tartani, de valódi mentőövet szerintem a most óvodába és iskolába járó fiatalok tudnak dobni nekünk és az egész bolygónak. Ezt is akkor, ha aktívan bevonjuk őket fenntarthatósági projektekbe és arra tanítjuk őket, hogy mennyire fontos vigyázni a Földre, kezdve a közvetlen környezetünkkel.

Álmomban nem gondoltam volna, hogy teljes szívvel egy nagyvállalat mellé állok, most mégis megteszem, mert elképesztően fontos és hiánypótló, amit létrehoztak az elmúlt két hónapban. Az E.ON Hungária Csoport ugyanis meghirdette a Föld bajnokai pályázatot, ahol összesen 25 millió forintot osztanak szét a Földért aktívan tenni akaró óvodai és iskolai közösségek között. A pályázat célja a környezeti fenntarthatóságra nevelés támogatása és népszerűsítése, egy-egy pályázó akár 2,5 millió forint támogatást is nyerhet. Ez – valljuk be -,  hatalmas segítséget jelenthet manapság egy oktatási intézménynek.

A pályázati program során olyan megoldásokat, közösségi kezdeményezéseket keresnek, ahol a közös munka és élmény hozzájárul a gyerekek oktatásához és neveléséhez. Rajtuk keresztül pedig tágabb környezetük szemléletformálásához. Igenis számít, hogy egy osztály a tanárnővel és esetleg pár szülővel elkirándulnak a helyi patakhoz, hogy megtisztítsák a beledobált szeméttől, és hogy közben felhívják a gyerekek figyelmét ennek az akciónak a jelentőségére.

Forrás: E.ON

Az energiacég a pályázatokat a megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímavédelem, az üvegházhatású gázok, a levegőtisztaság, a vizek védelme, az újrahasznosítás, a természeti erőforrások és a biodiverzitás témakörében várja. A részletes pályázati kiírást és pályázati lapot a Föld bajnokai oldalon találják meg az érdeklődők. A pályázatokat május 1-ig lehet beküldeni afoldbajnokai@eon.hu e-mail címre.

“Azért fontos az E.ON pályázata, mert az ovisoktól kezdve egészen a középiskolásokig mindenkinek ad lehetőséget, hogy ne csak elméleti szinten, hanem a gyakorlatban is meg tudják valósítani azokat a fenntarthatósági programokat, amikre egyébként nem biztos, hogy lenne lehetőségük” – mondta el Kump Edina környezetkutató, a Föld bajnokai pályázat zsűritagja.

Kérek szépen minden pedagógust, aki szeret a gyerekekkel például magaságyásokat gondozni, fát ültetni vagy bármilyen kreatív zöld programot szervezni, és aki érez magában egy pici motivációt és energiát, hogy pályázzatok ezekre a fenntarthatósági projektekre. És kérek minden szülőt, aki olvassa ezt a magazint, hogy fogjatok össze a sulival és/vagy az ovival és jelentkezzetek a Föld bajnokai pályázatra! Mert ez nemcsak egy jó anyagi lehetőség az intézmény számára, hanem egy szuper eszköz a környezettudatos nevelésre, arra, hogy még időben reagáljunk David Attenborough súlyos jóslataira.

Nyitókép: E.ON

The post A gyerekek mentik meg a Földet! appeared first on Igazinő.

A Pagony, az ország első gyerekkönyvesboltjával beírta magát a történelembe és a 2001-es Pozsonyi úti nyitásuktól indulva meghatározó szereplőivé váltak a hazai gyermekirodalomnak. Mára 13 könyvesbolttal, közel 1000 saját kiadású klasszikus és kortárs gyerekkönyvvel, egyedi fejlesztő játszószobákkal és programokkal, valamint saját készítésű játékokkal teszik boldogabbá a kicsiket és a nagyokat. Ezenkívül nagy gondot fordítanak (nem csak) a szülők érzékenyítésére a kortárs gyermekirodalom iránt és találnak alkalmat arra, hogy beavassák a felnőtteket (is) a gyermeklélektan mélyebb megértésébe.

Nyitottságukkal és a magyar gyermekirodalomhoz fűződő friss látásmódjukkal biztos vagyok benne, hogy az utóbbi 20 évben nagyon sok család életminőségén javítottak. Mivel szimpatikus amit csinálnak, nem is volt kérdés, hogy elmegyek a Dió nyitó eseményére.

A tavasszal nyílt Bakáts Pagony egyik eladója csak egy szöget szeretett volna beverni a bolt egyik oldalsó falába, de legnagyobb meglepetésre sikerült a szomszédban üresen álló üzlethelyiségbe is átkukkantania a kis lyukon. Így derült ki, hogy a könyvesboltból közvetlen átjárást lehet kialakítani a mostani kávézóba. A Pagony így valóra válthatta újabb nagy álmát, hogy egy különleges kávézót (azaz reggeliző és brunch bisztrót) varázsoljon az elmúlt időben gyökeresen átváltozott Bakáts tér Tompa utcai sarkára. A tulajdonosok elképzelése szerint a hely akár Budapest egyik új kulturális központjává is válhat – nem csak a kisgyerekes családok számára.

A Pagony új kávézójának designját stílusosan Dániel András Kicsibácsi, Kicsinéni (meg az Imikém) című, 2013-ban megjelent kötete inspirálta. A kétszintes kávézó hangulata, berendezése mind-mind a Kicsibácsi, Kicsinéni sorozatban megírt, megrajzolt varázslatos fantáziavilágot idézi. Kicsibácsi és Kicsinéni egy kicsi dióban élnek, a kávézó e kényelmesen belakott dió elképzelt berendezését tükrözi: a falakon elhelyezett, régi fiókokból kialakított, hangulatos lámpák alatt lehet helyet foglalni, olvasgatni, eszegetni, iszogatni. Körülöttünk mindenhol szüleink, nagyszüleink lakását idéző használati tárgyak, antik kulcsok, lakatok lógnak, egy tárcsás telefon és egy hatalmas rádió között üldögélhetünk a kényelmes kanapékon, fotelekben, a mangófából készült asztalok mellett.

Fotós: Bogdán Petra

A Dió tipikusan olyan – a nyüzsi elől megbúvó nyugalom sziget – ahová érdemes lesz beugrani egy kiadós reggelire, vagy beülni egy jóféle speciality kávéra. Külön felhívnám rá a Boráros környékén lakó home office-ben dolgozók figyelmét, hogy helyezzék át ide a munkaállomásukat, vagy szervezzék ide a megbeszéléseiket. Délután a gyerekes családoké a főszerep, hiszen a kis játszókuckó mellett a kávézó emeletén található a Titkos Fiók Kalandszoba, melyben 7 éves kortól bárki próbára teheti magát a különböző logikai, gondolkodós, tárgykeresős játékokban.

A kávézó hétköznap már reggel fél nyolctól este hétig, szombaton és vasárnap pedig 9 és 18 óra között szeretettel vár mindenkit.

Nyitókép: Bogdán Petra 

The post Megnyílt a Pagony Café Dió: nyugalom, mesevilág és koffeinmámor egyben appeared first on Igazinő.