Bárkit az ágyadba engedsz, mert itt a “világvége”?

Az elmúlt hónapokban több ismerősömtől hallottam, hogy úgy kell élnünk, mintha a végidők közelegnének, ami azért elég baljósan hangzik.

De nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a pandémia miatt sokakra rátelepedett egyfajta világvége hangulat. A 2020-as év maga volt a rémálom, hiszen az addig csak filmekben látott “katasztrófa történetek” félelmetesen realisztikussá váltak. A bezártság, a bizonytalanság miatt az emberek elkezdtek pánikszerűen viselkedni az üzletekben és másutt is.

Ezek a vészhelyzeti reakciók aztán a párkeresés világában is felütötték a fejüket. Korábban a randizgatást szórakoztató és kellemes tevékenységként éltük meg, hiszen nem kellett félnünk a személyes találkozásoktól. Azonban a járvány kitörése után az ismerkedések fokozatosan egyre komolyabb, drámaibb hangvételűvé váltak.

A jelenlegi körülmények hívták életre napjaink egyik legfurcsább párkeresési trendjét: az apokalipszist. 

A neves pszichológus, párterapeuta, Danielle Forshee szerint az úgynevezett szociális buborék áll a jelenség hátterében. Ebben a válságos időszakban ugyanis sokan nem kapják meg a vágyott érintést, érzelmi kötődést, ezért minél gyorsabban szeretnének új embereket beengedni a saját kis buborékjaikba.

A szakértő magyarázata, hogy legyen bármilyen helyzet is a világban, mindannyian vágyunk a kapcsolódásra. Az emberi érintés olyan alapszükségletünk, akár a lélegzetvétel. Már 15 másodperc ölelés is csodát tehet a testünkkel és a lelkünkkel, annak köszönhetően, hogy felszabadítja bennünk az oxitocin hormont. Ez pedig növelheti a kötődés kialakulásának esélyét akkor, amikor egy számunkra szimpatikus személlyel ismerkedünk.

A Plenty of Fish nevű randioldal használta először az apokalipszis kifejezést, mivel szerintük a járvány idején sokan úgy kezelnek egy friss kapcsolatot, mintha az lenne az utolsó. Ezek a személyek ilyenkor késztetést éreznek arra, hogy minél gyorsabban találjanak egy túlélőtársat az “apokalipszis” idejére. A családtól, a barátoktól való szeparáció ugyanis növeli az új kapcsolatok iránti bizalom érzését.

FORRÁS: PEXELS

Dr. Forshee azt javasolja, ha szeretnénk megvédeni magunkat a randi apokalipszistől, erősítsük szeretteinkkel az összetartozás érzését. A nehéz helyzetben támaszkodjunk bátran azokra, akikben teljes mértékig megbízunk, akiket nagyon közel érzünk a szívünkhöz! És még egy gyakorlati tanács: készítsünk listát azokról az értékekről, amiket feltétlenül szükségesnek tartunk a leendő párunkban!

Bevallom, amikor először olvastam erről a témáról, kissé megijedtem, mert magamra ismertem. 2020 nyarán tört rám először egy furcsa érzés: iszonyatos félelem, hogy ha elkapom a vírust, senki nem lesz ott mellettem. Teljes elárvultságban és pánikhangulatban kezdtem el újra tinderezni, és olyanoknak is esélyt adtam, akiknek normális körülmények között soha. Dani nem igazán volt az esetem, de imponált az okossága, a kedvessége. Plusz pontot jelentett, hogy közel laktunk egymáshoz, ami megkönnyítette a találkozásokat a lezárás idején.

Néhány hétig webkamerán keresztül beszélgettünk, aztán a harmadik randi után összeköltöztünk. Utólag visszagondolva elég bátor, vagy inkább vakmerő döntés volt, de akkor nem gondolkodtam ezen. Túl gyorsan, túl görcsösen akartam minden. Az járt a fejemben, hogy végre van valakim, aki megment ettől az utálatos, kényszerű egyedülléttől.

Egy idő után vettem csak észre, hogy az életem Dani mellett csupa megalkuvás volt. Sokáig csak a magánytól való félelem tartott vissza attól, hogy véget vessek az egésznek. Most sem könnyű egyedül, sőt, nagyon nehéz.

De nem akarok még egyszer beleugrani egy ilyen önfeladó viszonyba. Nem kötök kompromisszumot csak azért, hogy minél hamarabb megszabaduljak a szingliségtől, még akkor sem, ha különleges időket élünk. Inkább elfoglalom magam más teendőkkel, és igyekszem örömöt találni a hétköznapi apróságokban.

Nyitókép: Pexels

Tovább olvasok